Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész

- 19 Az avaroknak egy régi sáncvonala Kiskunhalas város határán is átvonul s egyes helyeken még ma is jó állapotban látható. Ez a sánc Bedekovich jászkun kerületi mérnök 1800-ban készített térképe szerint Baja városától a halasi határon át halad és Sas —Csépa között a Tisza túlsó partjára kerül, a hol a Kőrös északi partján egész Erdélyig vezet.

Kiskunhalas város határában ezen árok legnagyobb része el van már szántva, de a Halas—Majsa között lefolyt határperben, hogy Kiskunhalas város a saját álláspontját igazolhassa, Тагу Gerson földmérővel felmérette és lerajzoltatta az Ördög árhát 1818-ban. A városi levéltárban őrzött eredeti térkép szerint az árok a szanki csárdától kezdve a kisszállási határig fel van véve. E szerint a Szánk községen túl levő legelőkön át a félegyházi-út mellett haladt az árok délnyugati irányban, Harka és Bodoglár határánál nyugatnak fordult s a harkai-tó déli végének ütközött, honnét a Balog hegyétől délre a halasi határba fut át s egyenes vonalban mintegy két km. hosszban a Majsai műút mellett haládt addig a pontig, a hol az út erős töréssel a vasúti állomás felé fordul. Az árok innen ívben fordulva a Kriszháber tanyán innen átvág a Szegedi-műúton, majd Nagy Pál Sándor Bibó-féle alsószállási tanyája mellett a Balotai-úton és déli irányú egyenesben Kisszállás határába csap át Gőböljárás puszta nyugati részén, a katonai részletes térképen „Bibic^ Schäferhaus“ jelzésű tanya felé. A halasi határban Bodogláron Gyenizse Lajos tanyájától északra látszik meg az Ördög árok legszebben. Itt az árok öt méter széles s a mellette északról fekvő töltés ugyanannyi s a töltés teteje és az árok fenék közt másfélméter magas a különbség. Jól látszik még egy szakasz belőle Harka pusztán, a Kormányos tanyától Kovács G. Ferenc tanyájáig, valamint a Harka tótól a halasi határig és Kiskunhalashoz közel is feltalálható még az árok elmosódott nyoma, a mint a Kriszháber tanyától északra a Szegedi műútat átmetszi.

Az ördög árok rendszeres ásatással felkutatva még nem volt s igy eredete pontosan meg nem határozható. Ha a délbácskai u. n. római sáncokban végzett kutatásokat ezen árokra is vonatkoztatni lehet, akkor ez az árok is a rómaiakat és az avarokat megelőző korban készült*), az itt lakott nomád népek idejében. Ha azonban az árok, illetve töltés alakját tekintjük a halasi határban és irányát is figyelembe vesszük, valószínűnek látszik az a

*) Dudás Gyula : A római sáncok.