Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész
14 ben az ős kelta temetőt s az ott lelt fegyverek, dísztárgyak és díszes cserépedényak nagyfokú műveltséget árulnak el. Ezen lelőhelyről nevezik hallstatti kultúrának a korai vaskorszakot, amelyben még a bronz is szerepel, mig a Franciaországban La Téne völgyében felásott sirmező már tisztán vaskorszakot képvisel és az e korbeli műveltséget La Téne korabelinek nevezi a tudomány. Említésre méltó még az őslakók temetkezési módja. Legrégibb módja volt a temetkezésnek az ülőhelyzetben, vagy oldalt- fektetve zsugorított helyzetben való eltemetése a halottnak. Régi szokás volt a halottégetés is, amikor az elhamvasztott maradványok fölé nagyobb halmot emeltek. A bronz korszakban ez a temetkezési mód megszűnt s a halottat tűzben elhamvasztván, a maradványokat cserépedénybe — Urnába — helyezték el s az Urnákat egy halom belsejébe ásták el. Sajnos, Kiskunhalas város határa régészeti szempontból felkutatva nincs. Egyes, véletlenül kiásott tárgyak azonban arra mutatnak, hogy az ősember már a neolith kőkorban lakosa volt e területnek. így az u. n. Templomhegyen végzett kútásás alkalmával Ván Benjámin egy eltörött, csiszolt gránitból készített s lyukasztott kőbaltát talált a mélyből kiásott iszapban. A gymnásium régiségtára io több véletlenül talált tárgyat őriz a kőkorszakból, de a réz s különösen a bronzkorszakból már több tárgy van a gyűjteményében. A bronzkorszakból szép nyilcsúcsok, öt karperec, szárnyas véső, bronztekercs töredéke, öt bronztőr pengéje, stb., stb. bizonyítanak Kiskunhalas őslakói mellett. Őstelepnek látszik az u. n. Templomhegy, ..Hyben az 1863-ban végzett átvágáskor Gyárfás három korszakot állapított meg.*1) Ilyen fel nem kutatott őstelep van bronz-korbeli kisebb- urnatemetővel Tajó-pusztán Borbényi Imre tanyájától délre százötven lépésnyire, Fehértó-pusztán nagyobb-urnatemető van a tóparton, ahol csinos mázas és szalagos díszítésű cserépedények is vannak. Őstelepnek látszó hely van Onódy Balázs Tajó-pusztai tanyáján is, amelyben Gyárfás is végzett ásatást.*2) Ezeken kívül még számos helyet emlegetnek a lakosok a pusztán, ahol tömérdek régi, vastag cserépdarab kerül a napfényre szántás alkalmával. Kiskunhalas város határa, tehát a történetírást megelőző korban is lakott terület volt. Forrás munkák: Dr. Hermann Klaatsch: Entstehung und Entwickelung des Menschengeschlechtes. E S. Grew: A modern geológia. Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarországon. Dr. Me'hely Lajos: Művelődéstörténeti széljegyzetek. 41) Századok 1877 — 628 lap ,a) Századok 1869 — 305 lap
