Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész
— 13 — nyelvet beszéltek, azt nem tudjuk. A régészeti és embertani kutatások a feltalált ősembeii maradványokról a következőket állapították meg: A legrégibb emberi maradvány a Neander-völgyi ember( melynek, mint már fentebb említettük Spy és Krapína mellett is találtak párját mészkő sziklák között. A szemgödrök felett a koponya-csont ujjnyi vastag kidudorodást mutat, a koponya tető laposabb mint a mai emberé, de hatszor nagyobb agyveleje volti mint a ma élő majmok bármelyikének s azóta alig növekedett az emberi agyvelő. A Cro-Magnoni ember már sokkal fejlettebb típust mutat fel, a mai átlagembernél nagyobb agyvelővel. Ez az emberfaj a jégkorszak után északra vonult és Svédország déli részén alakult ki belőle az európai északi emberfaj, magas, kékszemü, szőke, hosszúfejü típus, amelynek a legújabb megállapítások szerint Európa őskulturáját köszönheti. Egy másik ős európai emberfajta a rövidfejü alpesi, amelyiket Földközi-tengeri fajtának is nevez a tudomány és az előbbi fajtával együtt részese volt az európai őskulturának. Ez kerek amaz négyszögletes házakban lakott. E kettőn kivül a kutatások még két emberfajt állapítottak meg Európa őslakói között. Az egyik a dinári fajta, amely a jégkorszak végén még Elő-Azsiában élt, a másik a keleti fajta, Ázsiából szüremlett be, de e két faj külön kultúrát nem alkotott átvette a két előbbiét. Ez a négy ember-fajta képezte Európa ős lakosságát a történetírást megelőző korban. A történetírást megelőző ősember történetében a kőkorszak aránytalanul hosszabb volt Európában, mint az azt követő réz és bronz korszak. Ausztráliában egyes népfajok még ma is kő szerszámokat használnak. A réz és bronzkorszak Európa egyes országaiban sem egy- időben keletkezett. A mai megállapítások szerint az európai északi emberfaj volt az úttörő a kultúra fejlődésében s tőle vette át a többi faj a réz, bronz és vas használatát. Magyarországon a bronz korszak Krisztus születése előtt a második évezred közepén kezdődött és ezer évig tartott s akkor váltotta fel a vas használata. Az északi fajta ősembertől leszármazott kelták vagy gallok K. e. 900—200-ig uralkodtak Európában s vasból készült fegyvereik tették őket erre képessé. Gócponjuk az osztrák Duna völgye volt, 1864 ben tárták fel a Salzkammergut Hallstatt nevű völgyé
