Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
—168 — Szeged városa időközben Orczy István főkapitánnyal teljesen rossz viszonyba került s ez, hogy a kun puszták használatát biztosítsa, Dorozsmára még 1718-ban telepeseket hozott s a falut a dorozsmai határ déli sarkán, közvetlen Szeged szomszédságában építtette fel és 1719 elején a Jászkun kerület huszárjaival a kun pusztákról és Dorozsmáról a jszegedieket ki verette és sok jószágukat zálogba vette, amelyeket a szegediek könyörgésére adott csak ki. Szeged azonban tovább is nyugtalankodván, 1713 nyarán az új telepesektől Dorozsmán a tizedet kezdte behajtatni, de Orczy huszárjai megszalasztották őket, ezeket viszont a katonaság zavarta el a szegediek kérésére. Ez az eljárás Orczy főkapitányt arra bírta, hogy Dorozsmát a Mátra vidékéről hozott telepesekkel erősen megszállta s ez a kiskun község az állandó harcok alatt is képes" volt a helyét megállani s a Kiskunság déli részét az Orczy által kinevezett gondviselő által megvédeni. 1722-ben már kiskunkerületi alkapitany is székelt Dorozsmán s Halas város tőle bérelte ki Mérges pusztát 20 írtért 1723 ápril. 24 ig. Ugyanilyen célból telepítette be Orczy főkapitány a szegedi határ Mérges puszta felöli, északkeleti határának szemmel tartására Ülés helységet 1726. előtt. 1721-ben ugyanis a szegedi főbíró büntetés terhe alatt 500 embert parancsolt ki Ülés pusztára kaszálni; hogy az esetleges ellenállást meghiúsítsa. Erre a főkapitány a halasiakat küldte fegyveresen a szegedi szállásokra, és nagy pusztítások között zavarták ki a szegedieket saját szállásaikról akik bemenekültek Szegedre. A támadó halasiak csak a szegedi vár katonaságának a közeledtére vonultak vissza. Palugyai ugyan 1741-re teszi a települést, de a halasi levéltár adatai szerint 1736-ban, a Kiskunság és Szeged közötti határ bejárásakor, amelyen id. Herpai Mihály kiskunkerületi kapitány is résztvett, egyik határjelet úgy határozták meg, hogy az a Kara-homoktól ezer és Üllés kir. helységtől ötszáz lépésre fekszik. 1738—39-ben pedig a pestis tovább terjedésének akadályozására vont őrvonal ügyében kiadott rendeletek1) említik Üllés helységet, ahol Húgén Pál kiskun komiszáros is lakott. Ezen két új kiskun helység kedvéért készült a mostani Halas Szeged közötti út, mert egy régi térkép szerint azeiőtt Balo- tán keresztül haladt az út Öttömös-Szeged felé. A fentemlített határbejárási okmány szerint Üllés helység a mai Wolf majortól délre, a szegedi határ mérgesi sarkától számított ezer ölre feküdt az országút mentén, a szegedi határtól ötszáz lépésnyire. *) Lásd az „Adatok" 74 lapján
