Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

— léid —

1745-ben, a Jászkunság megváltásának előmunkálatai alatta Jászkun kerületek parancsára hagyták el a lakosok Ülést és megtelepedtek az addig pusztán állott Majsán, megvetvén az alapját a mai Kiskunmajsa községnek. Majsa pusztán azelőtt csak egy „fogadó“ állott, amelynek tetejét a Jászkun kerületek parancsára 1741- ben a halasiak rakták meg gazzal. Ugyancsak 1745-ben telepítették be Kiskunfélegyházát is.

Szeged városa a kun puszták legeltetési jogáról 1726-ban, a Német Lovagrenddel kötött egyezségben végkép lemondott s ennek ellenében megkapta Csengele és Szentmihálytelek pusztákat a Kunság területéből. — Ülés megszállása tehát 1726. előtt történhetett a legnagyobb valószínűség szerint. Egy kissebb csetepaté után 1737-ben hirdette ki a kir. Ítélőtábla a végleges határokat Szeged és a Kiskunság között.

22