Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

-165 bor Márk, a megye többi része állami birtokká lett s részben eladás, részben adományozás útján kaptak a puszták tulajdonost, jó részét azonban a rác határőrvidék katonái használták. A Czobor uradalomhoz tartozott a Bácsalmás, Mélykút, Jánoshalma, Kéles, Tataháza és Baja közötti vidék. A Czobor család eltékozolván vagyonát 1741-ben az Orczi családnak zálogosították el.'1750-ben a Gras- salkovich család cserélte el a kúlai uradalomért, és Baját 1862 ig bírták.

A néptelenné vált vidék nagyon hosszú idő alatt települt be újra, és Kun Halas városa magánosán állott e homok sivatag közepén,

Ezt az egyedülállást a környékező helyek betelepítésének felsorolásával tehetjük szemléltetővé s láthatjuk hogy a határokat nem ismerő baromtenyésztésnek mily nagy területek állottak rendelkezésére a kurucz világ után.

Pest megye felől:

Hajós 1715-ben települt, Kiskőrös 1718. Sükösd és Miske 1719, Akasztó 1701-ben, de a kuruc világ alatt a lakosság elfutott és 1719-ben települt újra. Harta 1720—

24. Soltvadkert 1721') Kecel 1734, Nemesnádudvar 1739. Császártöltés csak 1763-ban települt.

Bács megye felől:

Bácsalmás 1711-ben települt. Jankovác pusztának 1714-ben csak 10 szerb család volt a lakója. 1731 ben telepitettek magyarokat. Vaskút 1727. Mélykút 1729. Csávoly 1730. Felsőszentiván 1735, magyarok települtek 1789-ben. Militics 1745. Topolya 1750. Tataháza 1764. Madaras 1787. Kisszállást Báró Orczy István kapta adományba 1732-ben. Az 1840 es évek végén Stametz-Mayer bécsi bankár kezére került s ennek lányai San Martino grófnő és Put- hon Leopoldina bárónő révén bírják a mai tulajdonosok. Szabadkán a régi kúlába rác határőrség került. A katonai jelleg megszűnte után 1743 ban Szent Mária lett a neve, 1779 ben pedig Mária- Theresiopolis. Baja városban az 1699 évi összeírás szerint 593 adófizető gazda volt, 1714-ben pedig csak 142, mert a rácok nagyrésze elmenekült.

A török hódoltság korát Szabadka, Baja, Szeged, Halas, Kecskemét, Nagykőrös és Czegléd városok mellett vidékünkön a következő községek élték túl:

*) Vjdkert a török kiűzése idején Csábor és Böszér pusztákkal együtt a Tegzes-család birtoka volt. 1727 körül zálogosították el Orczy Istvánnak. A Tegzes családtól többnyire solti és szalkszentmártoni gazdák bérelték a pusztákat.