Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

-166 —

Laczháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Izsák, Dömsöd, Dab, Tass, Dunavecse, Solt, Szalkszentmárton, Dunapataj, Kalocsa, Foktő, Úszód, Bogyiszló, Fájsz, Bátya és Ordas.

A Kiskunságban mint alább látni fogjuk, Dorozsma 1718 ban, Ülés, ma dorozsmai puszta 1726 körül települt be, de innen a lakosok felsőbb parancsra kiköltözvén, megszállták Majsát 1745 ben. Félegyháza is 1745-ben települtbe lakosokkal. A többi kisebb községek egészen új keletűek. Puszta-Péteri, ma Pétermonostor község 1838-ban, Kerekegyháza 1860-ban települt. Tázlár község 1872 ben alakult, de 1906 ban Bocsa és Prónayfalva néven két község lett bellőe. 1877-ben még puszták voltak: Jászszentlászló, (Jákóhalma, Dózsa, Mihálytelke és Qálszentgyörgy Jász-községek birtokában), puszta község lett 1849. után. Szánk és Orgovány puszták (Kunszentmiklós birtokában), Móriczgát puszta (Laczháza birtokában). Szánk és Móriczgát 1895 ben Szánk községgé alakult, Orgovány 1901-ben lett község. Lajosmizse puszta (Jászberény birtokában volt) község lett 1860. Páhi puszta-község volt Csengőd, Cebe, Szűcsi, Tabdi pusztákkal együtt. Önálló községekké lettek: Páhi 1853-ban, Csengőd 1912, Soltszentimre 1919-ben. Mérges puszta (Jászberény birtokában) községgé alakult és Csongrád megyéhez csatolták 1908-ban, Pasztamérges név alatt.

Kiskun-Halas (112 000 hold), Szabadka (169 000 h.), Szeged /132 000 h.) és Kecskemét (163.000 h.) városoknak terjedelmes határai még mindig a török hódoltságbeli pusztulásra emlékeztetnek, mily nagy területű volt e vidéken a pusztaság az elősorolt községek telepítése előtt! A török hódoltság korát túlélt városok azonban baromtenyésztés céljára rendkívül nagy hasznát vették a határtalan pusztaságnak és annyira ragaszkodtak a pusztákhoz, hogy Jászberény, Kecskemét és Kun Halas városok felszólaltak 1743 ban Félegyháza tervbevett betelepítése ellen a Jászkun- kerületeknél.

Legtöbb kellemetlensége volt a puszták miatt a Német Lovagrendnek Szeged városával. Ugyanis Szeged városa még Mátyás királytól a kunokkal egyenlő legeltetési jogot kapott s a Kunság pusztulása után mint egyedüli tulajdonos használta a pusztákat, noha a Mátyás király által adott szabadalom levél csak visszavonásig szóló legeltetési jogról szól. Mint fentebb láttuk, a nádor és főkapitánya már a kuruc világ előtt elvette Szegedtől a kun pusztákat és 1702 ben 3000 írt évi bérért Kecskemét bérelt 15 kun pusztát, 1712-ben pedig nyolc kun puszta volt Kecskemét