Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész

- id a Krusztaceák éltek. A Kambriumi rétegben az egysejtű lények éltek az óceánban. Az állatvilág gazdag volt, de növényi kövületet keveset találni. Gerinces állatok még nincsenek. Férgek, rákok, korall, medúza és a szivacs élték. Az Ordovicai rétegben a skorpiók, rovarok élnek s feltűnik a hal. A Szilúriai rétegben az állatvilág fogy, a skorpiók és rovarok élnek.

E korban egész Európa víz alatt áll, csak egyes szigetek állnak ki. A Szilúr végén a víz visszavonul.

II. Első kor. (Paleozoikus kor). Devon korszak képződménye egy két mérföld vastag vörös homokkőréteg, pala és mészkő. A hal nagyon elterjed, a cápa is feltűnik és élőfák nyomait is találni. A Devon réteg elsülyedt és sok ezer éven át szürke mészkő rakódott reá. E korszak végén emelkedtek ki az Alpok és az Ural hegység.

Karbon (szén) korszak. A tenger dús és gyorsan növő erdős mocsarakká vált s a szárazföldön csigák és szárnyas rovarok éltek. Ez a dús növényzet víz alá sülyedt s belőle képződött a kőszén. A szén 30—75 méter vastag réteget alkot, amelynek a képződésére 1—2'/г millió év kellett, de figyelembe véve a közbeeső üledék kőzetek rétegeit, a melyekkel Amerikában 5400, Németországban 3000 m. vastag a szénképződmény, 2—5 millió évre becsüli a geológia e korszak idejét. Ebben a korban Európa Irland—Moszkvától délre víz alatt állott, néhány sziget kivételével, a halak már nagyobbak voltak. A kőszén rétegek fölé újabb vörös kőréteg képződött, a melynek alsó részét

Perm vagy Dias korszaknak nevezzük. A növényzet nagyon lehanyatlott, az állatvilág elszegényedett, a tenger visszavonult és hideg időszak állott be.

III. Másodkor. (Mezozoikus-kor). E kor tengereiben rakódott le az a mészkő réteg, amely később az Appeninek és az Alpok hegyláncait alkotta. Eszak-Afrika víz alatt állott, Afrika ösz- szefüggött Indiával. A Triász korban az óriási hüllők (20—24 m. hosszúra nőtt gyík félék) nagyon kifejlődtek és tengeri állatok is váltak belőlük. A Triász végén az óceán betört a lesülyedt tavakra és más állatvilágot mutatnak e rétegek, a melyeket Rhéti néven ismer a geológia. 1000 m. vastag homokkő és palából áll s feltalálni benne az első emlős állatokat: az erszényeseket.

A Jura korszakban a palás Liász és a mészkőből és homokkőből álló Oolit rétegeket különböztetik meg. Nyugat-Európa elsülyedt. A hüllők nagyobb fejűek. Repülő halak és fogsorokkal biró madarak maradványait tartalmazza. A Kréta korszakban apró

L