Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

az 1685. évi ápr. 6-án kelt császári védlevelet és hadsereg parancsot is, de Horvát József lévai hadnagy május 20-ról kelt válaszában értesíti a kecskemétieket, hogy mivel a grófnak nem is válaszoltak, „ő Nagyságáiul megvan parancsolva Nemzetes Vitézlő mezőszegedi Horváth Gergelynek, hogy az itt való lévai vitézekkel, téli quártélyra jutandó és említett Gróf uramat ő nagyságát concerná- landó summa pénzért Kegyelmetek jószágát hajtsa el.“ — Menynyire becsülték az emberek a császári rendeleteket, a levél utóirata ekkép értesít: „A Kegyelmeteknek Farkas Adám Vice Kapitány Uramnak szóló leveléhez semmi közöm, ha valamit adott kedveskedésképen a Hercegségnek és Generális Uraknak ő Nagyságoknak, avval Méltóságos gróf Csáky László főkapitány úr ő Nagysága qártélya nem tolláltatik, egy az, más az hogy az Kegyelmeteknek adott Protectionális levelei 6. ápr. Anni modo currentis emanáltat- tanak, az Méltóságos hadi Commisszárius úr ő Nagysága Kegyelmetekre kiadott quártély végett való parancsolatja 30 nov. Anni 1684 Gróf Csáky úr ő Nagysága számára kiadatott, így azért haszontalanul mesterkedik Kegyelmetek, mert azt bizony megvesszük Kegyelmeteken, nem is lészén különben, ha az tíz napra be nem küldi embereit hozzám.“ — Junius 5-ről Darvas János ismét tiltja Kecskemétet, mondván; „az Lévai Hadnagy Quártély kérését illeti, egy pénzt sem kell adni, ezennel megyek a generálisokhoz, annak is végét szakasztom.“ — De Horváth Gergely lévai hadnagy a mellé rendelt lovascsapattal már ekkor vidékünkön leselkedett s Halas városnak egy falka marháját elkapván, még ezen 1685-ik évi nyár elején elhajtotta, Kecskemétet ekkor kikerülte s a kecskemétiek bíztak Darvas János közbenjárásában, hanem rútul csalatkoztak, gróf Csáky László hadnagyai a felföldön lesték a kecskemétieket, s midőn ezek közül több előkelő polgárok heten Bécs felé egy falka marhát hajtanának, a tatai őrség lovas legénysége kicsapott és őket marhástól együtt a várba erőszakolván, letartóztatta. Ezerötszáz forintot követelt gróf Csáky László a kecskeméti tőzséreken s mivel azok 300 forintnál többet akkor útjokban készpénzben le nem fizethették, ama Bottyán János, akkor esztergomi hadnagy, ki egypár évtized múlva kancsal, vagy vak Bottyán név alatt II. Rákóczy Ferenc fejedelem egyik legtevékenyebb tábornoka lön, 1200 forint erejéig kezességet vállalt a kecskemétiek mellett, ezek viszont biztosítván Bottyán hadnagyot, hogy harminc nap alatt a dolgot kiegyenlítik és kezeslevelét kiváltják. E helyett a város a császári hadi tanácshoz Bécsbe folyamodott, melynek 1685. nov. 20-án kelt rendelete komolyan rosszalván Csáky László rendetlenkedését, utasítja őt, hogy a törvénytelen úton kizsarolt 300 forintot rögtön vissza fizesse,s a Bottyán Jánostúl kicsikart kezeslevelet, mint semmist visszaadja, a beszállásolás rendét pedig háborgatni ne merészelje, de ismét mindhiába,-- Csáky úr se a 300 forintot vissza nem fizette, se Bottyán hadnagy kezeslevelét vissza nem adta, mert avégett Bottyán a várost 18 év múlva perbe is fogta, sőt Csáky László nem átallotta tettét azzal fedezni, hogy gróf Preyner tábori főbiztostól a következett 1685—86. évi télre ismét Kecskemétről eszközölt maga részére 30 emberre és