Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

—128 — 15 lóra élelmezési útalványt, holott ennek keltekor, 1685 nov. 30-án már mind neki, mind a nevezett biztosnak nem lehetett nem tudnia, hogy másfél hónap előtt a török ellen a tiszai hadjárat megindíttatott, Mercy altábornagy által Szolnok bevétetett és Kecskemét és Halas az előbbinél sokkal terhesebb hadélelmezés kötelezettségének he­lyévé lön.1) Buda elfoglalása. A sikertelen bécsi hadjárat után a nagyve­zér több pasát megfojtatott, míg ő maga : Kara Ibrahim, Rohdos szi­getre száműzetett. — Az új nagyvezér Tökölyt szabadon bocsátván, Szegeden öt újból az ország fejedelmévé kiálltotta ki, mire Tököly Nagyváradra, a kuruc csapatokhoz útazott. A hadi készülődés lázasan folyt mindkét részen, a budai és szegedi pasák és a szolnoki német tábornok versenyezve követelte be a néptől az élelmet és a fuvarszekereket, s a nép teljes kifosztása mellett az államkincstár is kiürülvén a kincstári birtokok eladásá­val kezdett a bécsi kormány kísérletezni, s a venni szándékozók jelentkezését hivatalos hirdetményben kérte. Véber Dániel hadibiztos Szolnokon már 1686. januárban sürgette, hogy a Pest megyei községek nagymennyiségű gabonát, igás és hátas lovakat szállítsanak a hadi szolgálatra, február 13 án Básty László Pest megyei pénztárnok több községek között Fülöp- szállást, Szabadszállást és Halast körlevélben sürgetőleg felhívta, hogy a községek Semesy Endre hadai részére lévén kijelölve, mi­vel eddig semmit nem adtak, nagy munkájába került Semesyt visszatartani, hogy katonáiból rájuk nyargalót ne küldjön, azonban annyi van rájuk kivetve, hogy azt soha meg nem adhatják, s mi vei a tábornok hajlandó a kiegyezézre, azonnal ICO tallér bírság alatt jöjjön minden helység bírája Szolnokba, hogy így a lejjebb szállítást személyes alku útján eszközölhessék. Mindez azért, mert igaz volt az elterjedt hír, hogy Károly lothringeni herceg ez év­ben Budát fogja megszállani. Ezalatt Caprara Munkács ostromát fo'ytatta, s hogy a Sze­ged vidékére vonult Tökölyt a várnak segélynyújtásától elvágja Caraffát Szathmárnál, Mercyt és Heislert Gyulánál és Lippánál ál­lította fel őrizetül; ez azonban nem gátolhatta meg azt, hogy Tököly török és tatár hadakat ne gyűjtsön Szegedhez, hol vele a szeraskier Achmet pasa is egyesült. Ezt megtudván Heisler, Mercy és Petneházi hadaival véletlen a tatár tábort megrohanta, ennek a törökök segítségére sietvén, Petneházy által két tűz közé szoríttat- tak, úgy hogy sokan a Tiszába rohantak, mások elfogattak, s Tö­köly és a szeraskier csak kevesed magával menekülhetett ei, az egész tábor több zászlóval a győzteseknek jutott zsákmányul. E közben junius 14-én megindultak a királyi hadtestek Pár­kányról, s Budát 18 án körültáborolták. Abdi pasa hősies védelme sikertelen volt, szeptember 2-án sok vérontással Buda vissza fog­laltatott, s a múlt évben még kurucz vezér Petneházy Dávid volt az elsőj ki hajdúival a várba először behatolt. ») Oklevéltfr; 52-95sz.

Next

/
Thumbnails
Contents