Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Nagy Szeder István: A halasi református templom története

Az elpusztult templomok története.

Halas város történetének fontos okmányát képezi a Bevezetés-ben közölt, s eddig ki nem adott emlékeztető levél, melyben ifj. Vátzi Halász István városi jegyző sok részletet megirt ugyan az egyik, már rég elpusztított ref. templom történetéből, mindamellett nem lesz hiábavaló a régi templomok történetét összefüggő egészként közölni, felhasználva az azóta napfényre került újabb adatokat is.

A halasi református templom történetét az 1667 évtől fogva ismerjük fennmaradt okmányok alapján. Egészen bizonyos azonban, hogy Halasnak 1500-ban, a mohácsi vész előtt volt temploma, és legalább két papos, a kalocsai érsekséghez tartozó róni. kath. egyháza, mint azt a Rómában fennmaradt Szentlélek Társulat névsora igazolja.1

Tudjuk, hogy a mohácsi vész utáni időkben Halas is a reformációt fogadta el. Skaricza Máténak „Szegedi élete“ cimü müve szerint 1560 körül Szegedi Kiss István, a nagy reformátor téritette át a halasiakat. Ha azonban tekintetbe vesszük azt az okiratokkal igazolt körülményt, hogy 1535-1541 körül Halasnak EnyingijjTörök Bálint,2 a hires hadvezér volt a földesura, aki a birtokában volt Debrecen, Cegléd és Pápa városokat reformálta, valószínűnek kell tartanunk, hogy Halas is az ö korában vette fel a reformációt.

Akármelyik évben ment végbe a reformáció Halason, bizonyos, hogy az újított hitet vallók itt is mint más helyeken a volt katholikus templomot használták továbbra is isteni tiszteletük céljára.

Tudjuk, hogy Halas 1566-ban és az 1596—1600 évek közötti időben a török-tatár hadak következtében elpusztult, s az utóbbi pusztulás után mintegy harminc évig lakatlan, s közben a

1 Érdujhelyi Menyhért: A kalocsai érsekség a rcnaisance-korban. Zenta 1899, a 253 lapon.

2 Iványi István : Szabadka szabad királyi város története II. rész. — Szabadka 1892 — 2. 4. 6. 7. 8. 9. számú oklevelek.