Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Nagy Szeder István: A halasi református templom története
fel s alá kóborló hajdúk tanyája volt a város területe, mint a fennmaradt török okmányok igazolják.1 Ez utóbbi pusztulás után a régi templom is rommá vált minden bizonnyal. Hol volt ez a régi templom? — ez egészen bizonytalan, sőt még a régi város fekvéséről sincs biztos adatunk s csak az ásatások fogják valamikor az utókort nyomra vezetni. Azt csaknem biztosan állíthatjuk, hogy a régi Halas a mainak a beépített területén kívül feküdt, mivel a város belterületén semmiféle régi temetőnek sincs nyoma. Írott emlékek vannak arról, hogy 1770 előtt a régi bekerített ref. templom udvara te mető volt, s azonkívül létezett a keleti temető, amely a mai gimnázium telkét képezi. Ez a két temető azonban az 1630 körül leginkább Baranyából újra telepedett város lakóitól származik, s régibb temetőről egyenlőre nem tudunk. A török kiűzetése ulán 1699-ben egy királyi összeíró küldöttség Halast és az egész környékét összeírván, az országos levéltárban Levő, vastag kötetet kitevő munkájában részletesen foglalkozik úgy Halassal, mint a később hozzácsatolt elhagyott helységekkel, ma pusztákkal. Ebből az összeírásból tudjuk, hogy az összeírás évében Fehértó elhagyott helység templomának állottak a falai, megtalálta a bizottság Bodoglár, Tajó és Balota elhagyott helységek templomainak a romjait, de Füzes és Zsana elhagyott helységek templomának maradványait már nem tudták felkutatni. Halas város határának 1761-ben készült térképén fel vannak tüntetve ezen elhagyott helységek, a fehértói és bodoglári templomok helyével együtt, az összeírás és a térkép tehát kiegészítik egymást, s abban is megegyeznek, hogy a város körül semmiféle régi templom helyet nem tüntetnek fel. — Lehet, hogy a városhoz közelebb fekvő régi halasi templpm romjait az uj telepesek elhordották az építkezéseikhez, az is lehet, hogy szándékosan hallgatták el a régi templom helyét a bizottság előtt, nehogy okot szolgáltassanak csinos templomuk esetleges elfoglalásához. Egyébként az összeírás szerint sem Halas, sem a mai határához tartozó elhagyott helységek régi lakóiról, sem a régi adózásról nem tudtak a halasi lakosok felvilágosítást adni. Az itt előadottakból következik tehát, hogy az 1867-ben készített alsó átjárás töltése alkalmával kettévágott „Nagyhalom“, amely az 1761 -beli térképen „Vajda hegyének“ neveztetik, nem bizonyos, hogy templomhely volna, azt kettévágása előtt nem 1 Szilády Áron és Szilágyi Sándor; Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Nagykőrös, Cegléd, Dömsöd, Szeged, Halas levéltáraiból — Hest 18IÍ3 — A 411 lapon,.
