Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
— 122 — Int. Estél-e le valamikor a szekérről ? Resp. Estem de még annak előtte esztendővel, de csak Lukács János gazdám üres szekeréről, a mint egy álló esztendeig azon gazdámnál szolgálván semmi bajomat nem érzettem, minthogy meg sem ütöttem magamat, akkori leesésemmel az üres szekérről, hátul lábamra leestem, mindeddig egészséges voltam, hanem első esztendőben hideg lelt. Int. Gyógyitott-e tégedet Bosérné valamikor? Resp. Most f. 1751-ik esztendőben új esztendő után temető ticzai kanásznak házánál feküttem, oda hivatták Bosérnét a végre, hogy gyógyítana meg engemet, a mint meg is kent kétszer, fizettem azért nekie három garast, tovább kérvén ötét, hogy egésszen meggyógyítana, megalkuttam véle egy ftban, ajánlotta is magát, hogy ő iördőt fog főzni énnekem, de más nap hozzám jött, azt mondván: majd megnézem a holdat újság vagyon-e, vagy nem, ismét más nap odajött azt mondotta: hozzám ne hozzátok ötét, mert én fördőt nem merek főzni, az én fiam ucza tizedessé, nem me rem azt tolle cselekedni, az óta csak igy kínlódom, és nyomorgok valamint láttya kegyelmetek Coram nobis, Martino Mihaiovits, Josepho Farkas, Joanne Dávid, Alex. Bük, Gregor Szilágyi et asdanlibus carcerum vigilibus Joanne Rébék, Joanne Mészáros et Josepho Turcsányi. Anno 1752. die 4. Mensis Octobris in priv, oppido Halas I. districtus minoris Cumaniae adiacente. Levata causa Egr. Mat- hiae Zay qua I. Dtum. Jazygum et uiriusque Cumaniae Fisci Magistratualis, ut A Contra invinculatarn Catharinam Csapó; — actionem suam proponit sequentibus. Minthogy Csapó Katalin mind jó Istenünknek, mind hazánknak törvényét megvetette, és ördögökkel s boszorkányokkal czimborálni, és szövetkezni bátor kodott, el annyira, hogy elmúlt 1750 esztendőben Pünkösd tájban Tot Gyurka nevű ifjat Balota nevű pusztán háromszor bi zonyos kútban — több bübályos asszonytársaival edgyütt — mártogatta, annak utánna csontjait kiszedte, és nevezett Tot Gyurka ifjat tagjaiban úgy megrontotta, hogy sem nem járhat, sem maga erejével nem kelhet, ezeken kivül 1751 ik esztendőben Kováts Zsuzsánnát, Tot István feleségét kezének hirtelen lett összehúzásával, és lábairól következett leesésével megrontotta, úgy bübályos szavaival, ördögi segiüséggel általa megvontaíoU néminemű személyeket gyógyitni rnerészlett, a mint is A , B. és C. megjegyzett tanúk és tulajdon maga vallásiból a megirt gonosz cselekedetei kinyilatkoznak, kire való nézve említett
