Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-04-03 / 27. szám
K. im\ HALASI UJ5Í® sam Krisztus és Nagypéntek a természetben Népies növénynevekben sok feledésbe merült vallásos legenda él Krisztus kínszenvedésének emlékei a nép mondáiban Tudia-e O n? A képzelet majdnem minden kérészién y népnél összefüggést keresett a természet, különösen az állat- és növényvilág kincsei és a kereszténység őstörténetének eseményei, valamint az emléküket őrző keresztény főünnepek' között. A népies növénynevek között gyakori a Mária-virág, mások viszont Szent Veronika, Keresztelő Szent János vagy Krisztus nevét viselik. »Boldogasszony palástja, Szent János-kenyér, Veronika, Krisztustövis, Jézus szive, stb.« Krisztus kínszenvedésének és halálának eseményei a szokottnál is nagyobb mértékben foglalkoztatták a képzeletét, aminek emlékét nagyon sok szcbbn él-szebb népies legenda őrzi, A kereszlesSrfi pSaly A legszebbek egyike a keresztcsőrű pinty, némely népnél; kereszt- vagy ke- reszténymadár legendája. A vörössel tarkázott tollú kedves madárka nevét annak köszönheti, hogy csőrének két kávája egymást keresztezi, ami táplálkozásának módjával áll szoros összefüggésben. A keresztcsőrű pinty ugyanis, fenyőfák magjával táplálkozik és a magoknak a fenyőtoboz kemény pikkelyei közül való kifejtésére az ilyen keresztben álló csőr a legalkalmasabb. A legenda szerint a keresztre feszített "Krisztus kínjai között egy piciny madárkát pillantott meg, kereszthez szögezett keze fején. A madárka kitartással birkózott a hatalmas szöggel, hogy a kemény fából kihúzza s Teremtőjének egy- szülött fiát a keresztről megszabadítsa. Krisztus örök időkre megáldotta a megszabadításán fáradozó madárkát, — amely ennek emlékére viseli csőrén a kereszt, tollazatának piros színében pedig a Megváltó vérének jelét. A keresztcsőrű pinty olykor hirtelen Seregestül meglepi a fenyvest és rövi- debb vagy hosszabb idő múlva éppen olyan hirtelen eltűnik a vidékről, ahol aztán évekig nein mutatkozik. Némely vidéken a népképzejeí úgy magyarázza a madarak hirtelen megjelenését, hogy megjelenésükkel valami titokban elkövetett bűntényre, leginkább gyilkosságra akarják fölhivni a vidék népének figyelmét. A húsvéti eseményekkel- kapcsolatban álló népmese alapján irta Gyulai Pál: Krisztus és a madarak című költeményét, | amely arról szól, hogy miképpen átkozta meg az Olajfák hegyén Krisztus az »ott buvík«-kiáltással árulkodó vadgalambot és miképpen áldotta meg a pacsirtát, amely magasan feirepülve, énekével tévútra vezetni igyekezett az elfogatásira kiküldött poroszlókat. A növényvilágnak még nagyobb szerepe van a nép vallásos tárgyú meséiben és legendáiban. A Megváltó nagypénteki kínszenvedéseinek' ilyen emlékeztetője a golgotavirág. Ez a Dél-Am erikából származó növény a XVT. század első felében vált ismeretessé Európában, ahol leginkább olasz papok terjesztették el, csodálatos alkotási! fehér virágában Krisztus kínszenvedésének jelképét látták. A szirmok és a porzók között koszorúban álló, pirossal petíyegetett fonalak a töviskoszorut, a háromszögalakban hajlott bibe a keresztfa szögeit, az öt porzó Krisztus öt sebét jelképezi a nép képzeletében. Az erdők tisztásain, gyep között, utak szélén nagy bőséggel termő klárisos szegfűről azt tartja a legenda, hogy a kereszten függő Krisztus földre hulló vére nyomán fakadt. Némely vidéken a nép óvakodik a kedves virágot leszakítani és ha valamelyik gyermek tudatlanságból mégis megteszi, keresztet vetnek rá, nehogy büntetésül kiütéseket kapjon. Más helyeken annál szorgalmasabban gyűjtik a kicsiny piros virágot, amely — a babona szerint — a ház népét sok veszedelemtől megóvja. Az utas a szerencse jelének tartja, ha utján az Ur szent vérének virággá alakult cseppjével találkozik. Krgauua öt sebének viriga A kereszt tövében nőtt ki, a monda szerint, az orbáncfű, népies nevén Szent János füve, amelynek: öt szirma ‘ Krisztus öt sebére, vörös pedig Krisztus vérére emlékeztet. A kereszt neve is sokszor szerepel a népies növénynevek között: kereszifü, kereszígyöíkér, kereszttövis key eszi ruta, sfb. A keresztes tárnics a magyar ősvallás gyógyító növényei között is fontos volt. A monda szerint Szent László király uralkodása idején szörnyű ragály (pestis) dühöngött az országban s a Szent Király buzgó imájában arra kérte az Istent, hogy az a növény, amelyet vaktában kilőtt nyila eltalál, szabadítsa meg népét a pusztító vésztől. A király nyila a keresztes tárnicsot találta, amelyet azóta Szent László füvének is nevez a nép. | i KereszÜövisnck nevezi a némely vidéken a tövises barge nevű cserjét, valószínűleg Krisztus föviskordnájával kapcsolatban. Mérges bogyója, nemkülönben kérgének főzete még ma is népies orvosság. A mogyoróbokorróí pedig azt tartja a keresztény legenda, hogy Mária egy zivatar alkalmával a gyermek Jézussal egy mogyoróbokor alatt keresett védelmet a villám ellen. Mária megáldotta a mogyoróbokrot amelyet ezért sohasem érhet villámcsapás. A néphit szerint a házban tartott mo- gyoroíavessző, különösen a barkás, —, megvédi a házat a villámcsapás ellen, sőt a zivatar alkalmával tűzbe vetett két-három barka is. Krisztus rózsái A vadrózsa, vagy más néven csipkerózsa szintén a kereszténység legendás növényei közé tartozik. Tüskés ágaiból készült a hagyomány szerint Krisztus töviskoronája s a népképzelet, a vadrózsa kopasz ágain vöröslő csipkebogyóban Krisztus vérének emlékét látja. Az egyik vadrózsafajt, a rozsdás-rózsát éppen ezért egyes vidékeken Krisztus töviskoszorujának nevezik. Az ágain vöröslő foltokat Krisztus vére nyomának tartják, a moharózsáról pedig számos vidéken az a legenda van elterjedve, hogy a kereszten függő földre csöppent vére nyomán fakadt. A keresztény hagyomány szerint Krisztus keresztje alniafából készült, meg- vesszőzésére fűzfavesszőt használtak. Az a fűzfa, amelyről a vesszőket vágták, gyásza jeléül földig hajtotta ágait és a szomorufüzfa ősévé vált. A szo- morufüzfát különben már a görög, római és ősgermán mitológiában a gyász jelképének tartották s a szent ligeteket gyakran ültették be szomorufüzzel. A holdviola »husvétvirág« egyik népies nevében — Judás pénze — a nép az áruló tanítvány emlékét örökítette meg. Érett termésének kerek, ezüstös- fényü választófala a két termőlevél le- feslése után a kocsinyon marad s némileg ezüstpénzre emlékeztet. Hús vét virágnak nevezi a nép sok vidéken a nárciszt és a bogiáros kökörcsint is. Az idők folyamán feledésbe merült vallásos legendák emlékét ma már csu- hány tucatnyi népies növény őrzi. Valamennyi viselője kedves a nép előtt, mert a Megváltóval tudta kapcsolatba hozni és mert valamennyi a koratavasz virága, az elmúlott tél bájos Kedélyderitő hirdetője. ... hogy a pápua szó a maláj nyelvből származik és göndör fejel jelent? A pápuák Uj-Guinea eredeti őslakói, akikhez később a magasabb termetű mela- néziaiak csatlakoztak. ....hogy a spanyol udvari ceremóniák kötelező ereje nagyobb volt a törvényénél és még a király sem vonhatta ki magát alóluk? A király nyáron tízkor, télen kilenckor kénytelen volt nyugovóra térni és a királyi palotában éjnek idején nem volt szabad házas embereknek tartózkodniok. A királyi udvartartás kizárólag özvegyekből vagy nőtlenekből állott. ...hogy a világ legkülönösebb bankjegyeit 1856-ban a hückeburgi alsószász- ors'zági bank bocsátotta ki? A tiztalléros bankjegyek példáuí a 323-000-es számtól kezdve" 'a következő verssort viselték; »Semmiért tettem kockára vagyonomat, hurrá!« Egy másik sorozaton a következő felirat díszelgett: »Aki sohasem ingott be, nem is lehet derék ember!« • •■hogy amikor a bibliát első ízben fordították le eszkimó nyelvre, a misz- szionáriusok majdnem reménytelen feladattal találták magukat szemben, mivel az eszkimó nyelvnek számos nálunk igen közönséges fogalomra nincsen szava? A bárányt és juhot például, mely az Uj Szövetségben annyit szerepel, az eszkimók még névről sem ismerték. A fordítók úgy segítenek magukon, hogy a bibliai állatokat a magas északon honos állatokkal helyettesitették, úgyhogy az eszkimók az Isten Báránya helyett ma is Isten Fókájáról beszélnek. ...hogy a mi éljeminknek megfelelő »banzáj« a sban«, azaz tízezer, tökéletesség, örökkévalóság és az életkort jelentő »zaj« szóból tevődik össze? A »banzáj« tehát az örökkévaló éltetés jókívánságának akar kifejezést adni. ...hogy egy massehusetsi temetőben egy sírkő a következő díszes felirattal mutatja be az igazán arnerikaias amerikai üzleti élelmességet: »Itt nyugszik James Random, béke poraira. Meghalt; 1808 augusztus 6-án. Emlékét kegyelettel őrzi 24 éves özvegye, aki egy kis vagyonkán kívül mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, melyeket a jó feleségtől megszoktak kívánni Lakik: Nyírfa »icca 628. $z. alatt.« TAKARÉKOSSÁG Jancsi: — Anyuka, kérek pénzt! Mama: Minek neked a pénz Jancsika? ’ Jancsi: -v- Apu azt mondta, hogy meg kell tanulnom takarékoskodni Pénz nélkül pedig nan tudok! Az álmoskönyv és a tudomány Irta: Teresesényí Gyula Nem hiszem, hogy a mélyen tisztelt! olvasók között egy is akacma, aki valaha ne gondolkozott volna el az álom mibenléte felett. A tudomány is többféle teóriával igyekszik megmagyarázni az alom misztériumát. Nem térek ki ezeknek a teóriáknak a felsorolására, most minden különösebb boncolgatás nélkül leírom azt, ami a napokban történt velem. Előrebocsátom, hogy engem az események rendkívüli találkozása alaposan megrázott. — Még napok múltával is hatása alatt állok az álomnak és ami ezzel az álommal néhány nap múltával egybekapcsoíódott. Mélíóztassék meghallgatni az esetemet: A napokban rettenetes, álmom volt. Úgy hajnal felé egészen tiszta öntudattal azt éreztem, hogy engem különös- mházatLi vademberek megragadnak és valamerre elcipelnek. Még a leheltüket is éreztem az arcomon. Sós, nyers- Lőrszagu párájuk volt s úgy szorították a karomat, hogy csaknem ordítanom kellett. A fájdalomra magamhoz tértem- A karom valóban rosszul feküdt a fejem alatt. Eligazítottam a fekvésemet, mire a következő pillanatban az ébrenlétből ismét visszazuhantam az álom világába. Most azt éreztem, hogy ezek az emberek ismét felmarkolnak és fejjel befelé benyomnak valami hihetetlenül szűk alkotmányba. Be, egész a lábamig és azután rámreteszelik az ajtót... A testem bent feküdt ebben a szűk odúban. Fel akartam ülni. Mindenütt falak... A vállam is alig tud megfordulni koporsóbörtönében... Aztán a levegő.,. Éreztem, ha gyorsabban lélegzőn, — megfulladok, mert alig kapok "levegőt. Csak lassan, vigyázva, a tüdő és a szív munkáját kétségbeesetten szabályozva, lehetett valahogy levegőznöm, hogy meg ne fulladjak... S ez így tartott iszonytató sok idő óta. Ha elfogyott a •türelem és a tüdő dolgozni kezdett, akkor irtózatos szenvedéssel rámszakadt a lassú fulladás... Nem bírtam tovább1 — egyetlen ordítással felvetettem magam... s aztán... felébredtem..Eddig tart az álmom. Utána két nap múlva egy amerikai tudósnak, Roy Chapman Andrews-nek a könyve került a kezembe, aki nemrégiben tudományos expediciót vezetett Mongóliába, hogy felkutassa az emberiség őshazáját. Minthogy magamban sok mongol eredetet találtam, érdekelt a könyv. Amikor a százhuszoiikilencedik oldalnál tartottam, egyszerre szinte kihullott a kezemből a tudományos munka. Nem vagyok babonás ember. Az álmoskönyvekben sem hiszek, de ez a rendkívüli találkozás mégiscsak megdöbbentett. A mélyen tisztelt olvasóra bízom, mit állapit meg a dolgok felől. A tudós könyvében szóról-szóra ez állt: »Abban az időben, 1919-ben, a mongolok között még szokásban volt egy büntetés, ametynel irtózatosabbat nem tuook. A foglyot beletették egy négy' és fél láb hosszú (egy láb 30 centiméter), három láb széles és három láb magas, nehéz fakoporsóba. Se lefeküdni, se egyenesen megülni nem tudott benne, Ebben az összezsugorodott tartásban rekedt napokon, heteken, vagy ép* pen éveken át, amennyi időre a büntetése szólt. Egy hat hüvelyk átmérőjű kerek lyukon adták be neki az élelmet, ha ugyan a börtönőrök el nem feledkező tek róla. Egy börtönben láttam vagy tizenkét ilyen koporsót és mindnek volt lakója... Az egyik elítéli elmondta, hogy már öt évet töltött a koporsójában, Ítélete életfogytig szók-. Eleinte még. ki vitték minden héten egy kis szabad mozgásra, de lába, karja, hamarosan elsorvadt és nem tudott többet járni. De élt... Egy koporsóban láttam egy szerencsétlen embert, akinek keze-iába még bilincsekbe is volt verve. Ezt a büntetésnemet végre 1920-ban eltörölték. Mikor utoljára benéztem az urgai börtönbe, az udvar egyik sarkában ott hevert egymás hegyén, hátán a sok koporsó, de n«m kuporgott egyikben sem senki...« Eddig tart a professzor ur meg 111aE itása. Neki egyoldalúan rémséges, em- ertejen kínzást jelentett ez. Számomra sokkal többet. Valamelyik mongol ősöm kínlódhatott valaha rettenetes deszka- börtönében s én álmomban hajszálpontosan átéltem ugyanazt a szenvedést.., Nekem mindezek után beszélhet akár az álmoskönyv, akár a tudomány akármit ’ 1 Halasi Takarékpénztár ftégl ember régt pén»flntéx«tlii»! «i o I m o z I k iÄÄiBlyssi! kslcsiiéket Semminéven nevezendő mellékkőhslget levelezési kéltség stb.) nem zzémlf f • * Betéteket z legkedvezőbb kamattal gyttmőlcsőztet s azokat felmondás nélkül «zonnsti visszafizeti
