Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-03-06 / 19. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG Március 6, pént k ■a..-. i~rt?msss^i A levente nevelés uj irányai A trianoni békeszerződésre vonatkozó kényszer törvénycikk az ifjúság testnevelésénél a katonai vonatkozású gya- kórlatokat is eltiltotta, hogy ezáltal még erőtlenebbé tegye nemzetünket s feltámadni is képtelen legyen. Az 1921. Lili- törvénycikk az ifjúság nevelését szabályozta, kifelé testgyakorlásnak látszott, befelé pedig kimondottan katonai kiképzés volt. Ezen időben erre szükség volt, mert a trianoni szerződés dacára zsoldos hadsereg helyett rövidebb szolgálati időre toborozott honvédségünk volt. A rövid szolgálati idő miatt a leventéknek legalább a legszükségesebb katonai alaki és alapfogalmakat kellett elsajátítani, hogy bevonulva katonának, ott már csak szakki- képzésbén részesüljenek. Ez a kiképzés, mondhatnám nevelés nélkül, szükséges volt, de bírálatot róla majd csak később mondhatunk. Hazánk területének részbeni visszatérésével a kormányzat régi hiányt pótolva, küllőid! példára uj irányt adott az ifjúság nevelésének. A hangsúly a nevelésen, nem pedig a lélek nélküli kiképzésen Van. A nevelés célja: edzett, magyar fajára büszke, önzetlen, harcias szellemű, fegyelmezett és önfeláldozó ifjakat nevelni, kik majd a nemzeti közösségért a Hazáért, ha kell, életüket is feláldozzák. Ezekkel ellentétben a régi liberális, kapitalista rendszer, mely csak a pénzt, a vagyont tartotta Istenének, az önzést, az egyéni életet, az önmagának való élést már annyira túl fejlesztette, hogy ebből a nemzeti közösségnek már nem maradt semmi. A Haza soknak lelkében ismeretlen fogalom volt. Ez a rendszer keltette életre a társadalmi osztályok közötti áldatlan harcot, mely még most is fájó sebként él a nenk zet testében, a magyar faj eddig összeforrni nem tudott. Az uj nevelési irányelvek hivatottak ezen segíteni. Ezek szerint, csak nagy Vonásokban említve, az ifjúságnál a társadalmi válaszfalaknak le keli omlaniá, ne azt nézzük, hogy mi választ el bennünket egymástól, hanem azt, hogy mi hoz bennünket össze. A szegény egyszerű, vagy gazdag módosabb ruhája se Válasszon el bennünket egymástól, mert nem a ruha, hanem az alatta lévő Szív a fontos. Az embert pedig aszerint értékeljük, hogy milyen munkát végez a nemzeti közösség javára. Az ifjúságba belé neveljük a felelősség tudatát is. Minden magyar felelős a nemzet ügyéért, bárhova állította is a sors — ne hárítsuk feladatainkat másra, hanem mindenki maga végezze el azt a ; legjobb tudása szerint. Üná.lóvá ne .e jÜA a magyar ifjúságot, hogy az élet nehéz küzdelmeiben is megállják helyüket. Oktatjuk őket, az állampolgári kötelességre is, mert aki tud, azt nem lehet hangzatos jelszavakkal félrevezetni. A nemsokára megnyíló Levente Otthon ezeket a célokat szolgálja. A város, a vármegye, az állami s talán egyesek jóvoltából olyan otthont teremtünk az ifjúságnak, ahol minden korú ifjú, a tanyaiakat is beleértve, otthon érzi magát s a napi munka után kifáradva — áz ucca és a kocsma helyett — lelki üdülést és szórakozást talál s nem érzi magát egyedül. A munka szeretetét, a munka megbecsülését szintén nevelés tárgyává tesz- szük. Jövőben olyan ifjú itt nem lesz, aki két napi napszámból egy héten át tengeti éleiét, illetve a városháza körül csavarog. A tekintéiytiszteletet is helyreállítjuk, ifjú az öregebb emberben jóakaratu vezetőt, ne pedig ellenséget lásson stb. Tájékozásul közöljük, hogy a város által a Natkai-szigefen Levente Otthon céljaira megvett ingatlan helyreállítása és korszerű berendezése tavasszal megkezdődik. Tervbe van véve: eiőado,! egyszersmind torna, színház, táncterem| létesítése, olvasó, játék és modell mii-j hely termekkel. Zuhanyozók, öltözők, J raktárhelyiség. Továbbá kispuska lőtér,! sportuszoda, kuglipálya stb. ^ j Az ifjúság nevelésére irányuló fárad-j ságos munkánk azonban csak akkor lesz) teljes, ha a szülők és munkaadók is megértik az idők jelét és annak széllé-! méhen' nevelik a legnagyobb értékűn- j két a magyar ifjúságot. (V. Sz. I.)5 Árurejteqetésért húsz napi fogházra Ítélték el Schneider Marton milliomos halasi zsidót Nyolc mázsa be nem jelentett szappant találtak a padlásán. Az árut elkobozták és szétosztották a közintézmények között« Schneider Márton megnyugodott a rendörbirói ítéletben Hetekkel ezelőtt szétfutott a városban a hír, hogy a halasi közélelmezési hivatal közegei nagyarányú áru rejtegetést lepleztek le a Schneider Ignátz Utóda Schneider Márton milliomos zsidó felsőszállási telepén. Százötven mázsa szappanról beszéltek, azonkívül a cégtársak lakásán eldugott egyéb élelmiszerekről is. Az ilyformáju híresztelésekből mindössze annyi lett igaz, hogy Schneider Mártonék feső zállas- pusztai raktárának padlásán, ágyneműkkel letakarva csakugyan találtak 8 2 7 kilogram 1 938. évi gyártású mosószappant, amely 1941. év márciusa óta bejelentési köle;ezettség alá tartozott. Feljelentik a zsidót A szappanmennyiséget azonnal lefoglalták. A közélelmezési hivatal jelentésére a polgármester áttette az ügyet a rendőri büntetőbírósághoz az árurejtegetés kivizsgálása és megtorlása végett. Itt meg kell államink egy pillanatra. Köztudomású, hogy Halason az utóbbi időben egyáltalán nem lehetett szappanhoz jutni. A háziasszonyok tájékozatlanul állottak, hiszen a legfontosabb higiénikus eszköz, a szappan hiányzott a kezükből. Amint kiderült, szappan bőségesen volt Halason, azzal a csekély külömbséggel, hogy az mázsaszámra ott feküdt, minden kandi szem elől óvatosan lelakatolva, ágyneműkkel letakarva a milliomos Schneider-cég egyik padlásán és várta a jobb időket, amikor annak az értékesítése esetleg nagyobb re- bachot hoz, a tisztességes magyar fogyasztó közönség zsebéből amúgy is alaposan megtelt Schneider - zsidók kasszáiba. ! I Izrael összefog Jellemző, hogy a botrány kipattanása után ahány kóser koponya volt Halason, azon töprenglek, miképpen lehetne szappan nélkül kunom/ a hitsorsosokat abból a fekete léből, amely a magyar törvények semmibevevése utján rakodott a Schneider-cég felelős embereinek kezére. Mindenekelőtt a Hangyát igyekeztek belekeverni a botrányos ügybe, hogy a keresztény cég erkölcsi presztízsével valahogyan kibújhassanak- az áru- rejtegetés megtorlása alól. A kísérlet azonban sikertelen maradt. A raktári és leltári könyvekből napnál világosabban kiderült, hogy a Hangyának semmi köze sincs a dologhoz, hiszen a lefoglalt szappanmennyiség még 1938. évi gyártású, amikor a telep még a Schneider- cég kezén volt. A padlás a Schneider- cég lakafjával volt lezárva és a kulcsok is Schneideréknél voltak. A zsidó stróman Az ügyben dr Jeney rendőrkapitány, a bűnügyi osztály vezetője több napig tartó nyomozást és tanukiha'Igatásokat foganatosított. Minden részletkörülményre kiterjedően tisztázni akarta a felelősség kérdését, ami a legteljesebb mértékben sikerült is. Schneider Mártonnak az volt az egyedüli védekezése, hogy ő egyáltalán nem tudott a szappan létezéséről. Ki raktározta hát el a cégtulajdonos tudta nélkül a padlásra ? Ez a titok is hamarosan kiderült, jelentkezett a minden felelősséget magára vállaló mentőtanu: Stein Ignác hitsorsos személyében, aki egyídeig a Schneider-cég te;ep!eiügyeiője volt. Vallomása szerint a kérdéses szappanmeny- nyiséget ő raktározta el a padláson, — azonban nem tett jelentést a főnökének, aki tehát nem tudhatott a szappan ottlétéről. Ebből a, vallomásból önként adódik az a kérdés, vájjon mit akarhatott Stein Ignác az eldugott szappan- bal? Stein Ignác szappankörüli ténykedésének személyi felelősségére egyelőre nem tért ki a rendőri büntetőhatóság. Az Ítélet indokolása Dr Jeney rendőrkapitány, miután megállapította a szappan eredetét és a gazdáját is — csütörtökön meghozta ítéletét. A rendörbirói ítélet indokolása egyébként igy hangzik: A város közélelmezési hivatalának kiküldött bizottsága a Hangya Hűtőtelep kisöszálláspusztai telepén ’Schneider J. Utóda cég és Schneider Márton használatára fenntartott padláson 827 kg!r. régi gyártású mosószappanra talált. Miután az előirt szappanbejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, a cég ellen a kihágást eljárást folyamatba tették. ■[' j t , | , , Stein Ignác raktározta fel... A megejtett vizsgálat és tanúkihallgatások során beigazolást nyert, hogy a kérdéses szappanmennyiséget Stein Ignác, a cég akkori telepfelügyelője raktározta fel és nem jelentette be. A kihallgatások és a tárgyalások során megállap,itfatott, hogy a kérdéses szappan- mennyiség legnagyobbrészt 1938. évbeli szappanfőzés eredménye s igy nem a Hangya Hűtőtelep tulajdona, hanem a Schneider Ignác" Utóda Schneider Márton cég tulajdonát képezi. Húsz napi elzárás A kihallgatási eljárás során tett tanúvallomások alapján az eljáró dr Jeney rendőri büntetőbiró Schneider Márton terheltet, miután a végső szó jogán a tanúkihallgatások tartama ellen kitogást nem emelt, húsz napi elzárásra, illetve az 1928. évi X. te. 4. szakasza alkalmazásával, amely szerint — elzárás büntetést pénzbírságra lehet átváltoztatni - ezer pengő pénzbüntetésre ítélte és a közellátási hivatal kiküldötte1 1 Női, férfi és gyér- | Mindenféle Férfi kalapok és ji j mek kötött kabátok j | gyermek c i p ő k, j •habi kelengyék * ü női ős férfi fehér- | ajándéktárgyak sapkák, diák sáp- | kék, Iskolai és utazó | nagy választékban táskák, b a há k, |] játékok |j neműek. kaphatók által talált, elraktározott és be- ' jelenteden 827 kilogram szappan elkobzását rendelte el. Enyhítő körülménynek vette a bűn* ság a terhelt eddigi büntetlenségét, —- azon nagyfokú elfoglaltságát, amiért Stejn Ignác működését nem ellenőrizte, ezenfelül azt a megállapított tényt, hogy a be nem jelentés elmulasztásánál semmiféle nyerészkedési szándék nem vezette mindezek leszámításával húsz napi elzárásbüntetést illetőleg ezer R pénzbírságot tartott megfelelő büntetésnek. Az Ítélet jogerős Schneider Márton az ítéletben megnyugodott és az ilymódon jogerőssé vált. Az elkobzott szappanmenuyiséget a közellátási hivatal rendekezésére bo- csájtotta, a rendőrhatóság, amely azt a város közintézményei között, a kórház, szegényház, gyermekgondozó intézetek között szétosztotta. —O— Ezzel az ítélettel a Schneider-téle szappanügy lezárult. Az üggyel kapcsolatban azonban visszamaradt a város tisztességes magyar közvéleményében bizonyos fajta csodálkozás, hogy 1942 tavaszán, amikor az egész ország a legnagyobb erőfeszítésre készül s amikor a betevő falatja is számolva van., akadhat Halason milliomos zsidó, aki nem tudja azt, hány mázsa be nem jelentett szappan a van és ha egy kissé ezen a védekezésen joggal tovább megyünk, azt sem tudja talán, hogy raktáraiban esetleg más bejelentésre kötelezett árukat nem rejtegetnek-e, a Stein Ignácho.z hasonló szolgálatkész alkalmazottak* Értesítem a nagyérdmü közönséget, hogy Eötvös uccában levő faesztergályos üzletemet (sváéira is fenntartó! és folytatom. Kérem a közönség szives pártfogását. Tisztelettel Özv. ELMER 1STVÁNNÉ MAI HÁZTARTÁS Maris kezében kettétört a tányér. Megfogja fizetni! — kiáltja az úrnő. Két pengő egy ilyen tányér! Tessék a béremből levonni! Az úrnő hirtelen megenyhül:- A bére csak egv hét múlva esedékes. Nem adhatná meg azt a két pengőt? D i n M -gálje előjegyzését már most RENDELJE MEG emamsssmmmmaismtm maasm. bissssa nagykereskedőnél j s ü i á rí A ' o urna 11 s áni AZ »OKOS« FIÚ A természetrajzárán én feleltem legjobban az egész osztályban. — Ennek nagyon örülök fiacskám! Mit feleltél? Azt mondtam, hogy a struccnak három iába van. — De fiacskám, hiszen csak két lába van. — Igen, de a, többiek mind négyet mondtak.
