Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-07-24 / 59. szám

% oldjál HALASI DJSSJ3 • Julius 24, péntek 0 ______^_______ -_______.. _ * 'wo^Tis>- OCn.o GAZDA ÚJSÁG ♦ ., •- * r A ricinusmag mérgező anyag ZSIDÓ nem alkalmazható egy­magában értelmiségi munkakörben A Budapesti Közlöny legköze­lebbi számában rendelet jelenik meg az 1939.é vi IV., te. 17. §-a 2. bekezdésének végrehajtása tárgyában. A rendelet a magánalkalmazottak alkalmazásának! kér­dését szabályozza és kimondja, hogy értelmiségi alkalmazót t- na k zsi dó eg y ni a gá b a n nemi vehető fel, csak abban az esetben, ha a munkaadó nem zsidót is foglalkoztat értelmiségi munkakörben. Azok a jmunkaadók', akik a rendelet ki- bocsájtásától számított harminc napon eleget tesznek ennek a követelménynek — mentesülnek a büntetőjogi következ­mények alól. AKI MÁR KÉTSZER MEGJÁRTA! i. i A főorvos sorra látogatja betegeit. A tébolyda ápoltjai ezek. Kevés baj van velők. Csendesek. Az. egyiknek szeméből fölényes mél­tóság sugárzik? — No, hogy van? — fordul hozzá a főoi vos. — Felséges személyem kitünően érzi magát. — Nincsen panasza? — Felkent személyemnek jelen pilla­natban nincs oka panaszt emelni hűsé­ges alattvalói ellen. — Tudja maga, hogy kicsoda? — Hogyne tudnám. Én vagyok a szi­bériai császár. II. Hosszú évek múlva a főorvos megis­meri régi betegét, akit időközben elen­gedtek az intézetből. — Maga megint itt van? — Felséges személyem ismét elfog­lalta megillető helyét. — Hogy érzi magát? — Felkent személyem ragyogó köz­érzetnek örvend. — Tudja maga, hogy kicsoda? — Hogyne tudnám. Én vagyok a sza- harai császár. — De hiszen azelőtt a szibériai csá­szár volt? — Hja, kérem, azóta másodszor nő­sültem... .. (DYMI) A ricinus cserjét ma országszerte, igy Halason is a szó valódi meghatározásá­ban utón és útfélen termesztik. Hozzá­férhető igy gyermekek számára is. A tarka babhoz hasonló, barna, márványor zott, fénylő magja gyermekeknek igen tetszetős játék, amit gyakran meg is kóstolnak, de a háztartásban egyéb me­zőgazdasági termékek közé is keverőd- het. Pedig1 a ricinus cserje magja és az olajnak a magból való kisajtolása után visszamaradó pogácsa egy ricin nevű mérgező anyagot (toxint) tartalmaz. Ez a mérgező anyag olyan erős és vesze­delmes, hogy már kis mennyiségű rici­nus-mag elfogyasztása embernél, állat­nál, továbbá a vicinuspogácsának mé­regtelenítés nélküli állapotban történő feletetése állatnál súlyos, halálos kime­netelű mérgezést okozhat. Véres has­menés, hányás, szédülés, aluszékonyság, általános gyengeség a ricinusmérgezés­nek a legfeltűnőbb tünetei, amelynek gyógyítása megfelelő ellenméreg isme­retének hiánya miatt csak tüneti lehet. Hozzájárul a gyógyítás lehetősége; ezen szegénységéhez az a bénító körülmény is, hogy a mérgezés tünetei a ricin íq- gyasztás után csak több órával, sőt egy­két nappal jelentkeznek, amikor az A meleg nyár fokozza a rovarvilág élettevékenységét is, azért szinte nyü­zsögnek egyes kártevők1 a gyümölcsös­ben is. Különösen áll ez a levéltetvekre, ezeknek most van a szeznója. Alig van olyan fa, vagy bokor a gyümölcsösben, melyen ne volnának levéltetvek. Kezd­jük "a ribizlibokron, hogy azután az al­ma- és szilvafákon végezzük a felsoro­lást. Különösen a szilvafák szoktak tet­vesek lenni, ezeknél nemcsak az ághe­gyeken, de az egész lombozaton, sőt még az ágakon és törzsön is vastag ré­tegben láthatjuk a szürkészöld levéltet- veket. Az almafák lombozatában már messziről lehet látni a »piros foltokat«, melyek nem egyebek, mint az összezsu­gorodott, megvörösödött levélscOmók, melyekben nagytömegű levéltetvek ta­nyáznak. A cseresznyefák elnyomoritott hajtásvégein a feketeszinü levéltetvek°t találjuk tömegesen. A diófáinkon él az egyetlen levéltetüfajta, melyek nem a levél alsó, hanem felső lapján tanyázik az erek mentén szép rendben sorakozva. Ezeket mind irtani kell, mielőtt a lombo­zatot, fiatal hajtásokat el nem nyomorít­ják. Azután itt van a le vél bolhák tömege is, melyek különösen a körte- és almafákon szívják a fiatal hajtások ned­vét. Ezek sokkal bővebben termelik a mézharmatot, mert sokkal több édes nedvet szívnak el a fáktól, mint amit megtudnak emészteni, a feleslegeset az­után kiürítik emésztetlenül. Ezeket is úgy kell irtani, mint a levéltetveket. A levéltetves, levélbolhás, paizstetves fá(- kat előszeretettel keresik fel a hangyák, hogy az általuk termelt mézharmatot nyalogassák. Ha a gyümölcsfákon sok a egyetlen és ésszerű eredményes orvosi beavatkozás, a gyomormosás már elké­sett. Szükséges tehát, minthogy az orvosi segítség, sajnos, gyakran csak elkésve érkezhet, a veszély megelőzése: a mér­gezés lehetőségének az ismerete, a kis­gyermekek gondos felügyelete, a rici­nusmag gondos elkülönítése a babtól és egyéb hasonlatos gazdásági terménytől. Tudni kell azt is, hogy az olaj kipré­selése után visszamaradó, állati takar­mánynak használatos pogácsa, ha elő­zőleg megfelelően nem méregblenitet- ték, jóformán valamennyi háziállatra erősen mérgező (baromfi, házinyul, ló, tehén, borjú, sertés, juh, kecske). A hashajtó orvosságként használatos ricinusolaj már a mérgező ricint nem tartalmazza. Ha mégis minden elővigyázat dacára a ricinusmagnak fogyasztása megtörtén­ne, (nem jszabád semmi esetre sem a mér­gezés tüneteket bevárni és csak azután orvoshoz fordulni, hanem lehetőleg ezek jelentkezése előtt már orvosi segítsé­get kell kérni, hogy a mérgezés kifejlő­dését orvosi beavatkozással lehetőség szerint meg lehessen akadályozni. (M. kir. tisztiorvosi hivatal) hangya, biztos, hogy az említett kárté­vők valamelyike ütött tanyát azon, tehát ezek figyelmeztetik a gazdát arra, hogy dártévő pusztít a fákon. Ha ezeket ki­irtjuk, elmarad a haugyajárás is. A vértetves sebeket is szorgalma­san ki kell takarítani, mert a vértetvek- üek is a nyár az elszaporitójuk. Ha mást nem tehetünk, legalább a vastagabb ágakon, törzsön lévő vértetves sebeket ecseteljük ki gyümölcsfakarbolineum 5 százalékos oldatával. Ha nem is irtjuk ki a fáról ezzel a vértetüt teljesen, de az elszaporodásukat erősen korlátozhat­juk. Az alma in o 1 y elleni küzdelemben sem szabad a gazdának ellankadnia, — szorgalmasan rakja fel a hernyofogó- köteleket, mert ezzel sok hernyót le­het összefogni. Az almamoly irtásával egyidejűleg az eszel én y eket is irt­hatjuk, mert ezek is szívesen keresik fel a hernyófogókötelet búvóhelynek. Az almaeszelény most turkálja a kis almá­kat, hogy azok húsába a petéit elhelyez­ze. Augusztus első felében már rajzásra kész a kaliforniai p a i z s t e t ü is kedvező körülményke között, tehát a gazdának ezt a kártévőt illetőleg is ré­sen kell lennie. Ha észreveszi a rajzást, azonnal fogjon hozzá az irtáshoz. A recés körtepoloska szívása folytán szaporodnak a fehér foltos leve­lek is a gyümölcsfákon és az ilyen be­teg lombozat idő előtt lehull. Mikor a levéltetvek, levélbolhák ellen permf,te- ziink, egyúttal irtsuk ezt a kártévőt is. A levelek alsó lapján tartózkodnak úgy a poloskák, mint a lárváik. A levélbarkók is szép számmal találhatók a gyümölcsfákon, de ezek is irthatok a többi, más felsorolt kártevők­kel együtt. Az egresen, ribizlin még mindig akad a Ievéldarázs-lárvákból és ezeket is pusztítani kell, mert csakhamar kopaszok lesznek1 bokraink és igy a még éretlen termés »lesül« anélkül, hogy megérhetne. A darazsaknak is megkezdődik az eldörádó a gyümölcsök érésével és bizony nem csekély az a kár, amit okoz­nak. Pusztításuk nagyon is indokolt, — azért minden eszközt fel kell használni pusztításukra. » A gomba b e t. e g s é g e k ef,eni küz­delmet sem szabad feladni, mert ezek elvihetik még azt a termést is, amit a rovarok meghagytak. Különösen a ned­ves, meleg nyár kedvez a gombabeteg­ségeknek, tehát a monilia, varasbeteg­ség, levéllikasztó- gombák, levélfodroso- dás ellen fokozottan kell küzdeni az ilyen időjárás esetén. A gombák elleni permetezést rézgiáüc hiány miatt pótsze­rekkel kell folytatni, ha azt akarjuk, hogy azjé fték'es gyümölcs megmarad­jon. Ha a. szárazság meglankasztja a fák lombozatát, akkor a szuhok »far. sangja« következik el, mert ezek az ilyen »félnedvben« lévő fákat szemelik ki arra, hogy ivadékaikat azok kérgébe elhelyezzék. Ez ellen öntözéssel kell vé­dekezni, sőt nem árt néha-néha állott vízzel alkonyattájban a fákat leperme­tezni, hogy a lombozatról a rárakódott piszkot, port lemossuk, ezzel a fák élet- tevékenységét előmozdítsuk. Amint látható, a gazdának a gyümöl­csösben mindig akad teendője, de nem bánja meg, ha fáit gondozza, mert a megmentett termés értékesítésével bő­séges jövedelemre tehet szert. Qy. Neveljünk minél több baromfit! Nem kétséges, hogy a zavartalan és fokozott termeléstől függ az ország sorsa. A háború után bekövetkező ver­senyben pedig csak akkor állhatjuk meg helyünket, ha termelésünket okszerűbbé és korszerűbbé tesszük. Ez a követel­mény természetesen a termelés minden ágára, tehát a baromfitenyésztésre is vonatkozik. Itt különösen szükség va í megfelelő irányításra. A baromfi és ba­romfitermékek (tojás, toll) mindjárt az első helyen álló búza után következnek külkereskedelmi mérlegünkben. Háború idején különösen fontos szerepet tölte'- nek be ezek a mezőgazdásági termékek az ország közellátásában és a külföldi árucsereforgalomban. A baromfitörzsál­lomány értéke megközelíti a háromszáz- ötvenmillió pengőt, tehát a nemzeti va­gyon tekintélyes részét szolgáltatja, az állomány évi szaporulata pedig négy- százmillió pengőt képvisel. De még job­ban kidomborodik ennek a termelési ág­nak a jelentősége, ha figyelembe vesz- sziik, hogy a baromfi és baromfitermé­kek közel száz százalékát a kisgazdatár­sadalom állítja elő, az a társadalmi ré­teg melynek megerősítése, életszínvona­lának emelése elsőrendű nemzeti érdek. A baromfitenyésztés fejlesztésén szá­mos hivatalos szerv és egyesület mun­kálkodik. Hiányzott azonban eddig olyan szerv, mely a széteső törekvése­ket egyesítve, a magyar baromfitenyész­tés korszerűbbé tétele érdekében átütő propagandát fejtene ki. Ennek a hiány­nak a pótlására alakult nemrég a Han­gya kebelében a Baromfitenyésztők Szö­vetkezete. Működését a földmivelésügyi minisztérium irányítás alatt fejti ki. A szövetkezet ténykedése a többter­melés ügyét szolgálja. Termeljünk töb­bet, termeljünk jobbat! Nagyailadalom a kutyák és a macskák között Angliában A mindjobban növekvő hajótérhiány és az élelmezési nehézségek súlyos gon­dot okoznak az angol fővárosban. A nagy takarmányhiányra való tekintettel most a »Daily Herald« azt indítványozta, hogy az Angliában levő 3 és félmillió kutyát, valamint 7 millió macskát irtsák’ ki. , , Magyaros zsinór készlet; leányka, fiú, férfi kalapok és sapkák ; utalványnéíküli cipők, nyakkendők, redikülők, erszények ; férfi és női fehérnemű; divat gombok, zsinórok, csipkék, hímzések, szalagok, női divatövek. Védjük a gyümölcsöst! Halasi Takarékpénztár Régi halasi ember régi pénzintézettel dolgozik folyásit kilcsinttke! Legelőnyösebb feltételek mellett Semminéven nevelendő mellékköltséget levele­zési költség stb.) nem szémlt fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsöztet s azokat felmondás nólktÜ azonnal visszafizeti

Next

/
Thumbnails
Contents