Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-05-01 / 35. szám
Május’ 1, péntek HALASI UJSAQ a. oRii Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter Teleki Mihály gróf interpellációjára adott válaszában elismerte: a szivattyúhiány miatt, szükség volt a vizek tárolására, hogy Szegedet megmentsék A kárigényeket közigazgatási utón lehet igénybevenni — A földmivelésügyi miniszter vetőmag és házépítési segélyt helyezett kilátásba Báró Báni f y Dániel földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt vitéz gróf Teleki Mihály hozzá intézett kérdéseire. T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Teleki Mihály képviselőtársunk a Dél-Pest megyét sújtó belvíz kérdését tette az előbb szóvá. Nagyjából három kérdést intézett hozzám. Az első kérdése az volt, van-e tudomásom arról, hogy Pest vármegye déli részében a csatornák és szivattyútelepek nem kielégítően működnek? A Dongér* csatorna Ami a káros belvizeket illeti, mint már mondtam, nemcsak tudomásom van róluk, hanem mindent elkövetek, hogy ezeket a vizeket a lehető legnagyobb mértékben le tudjuk vezetni, hogy a legkevesebb kárt okozhassák. (Egv hang a s z éj s ő b a Io I d a I o n: Eredmény?) Képviselőtársain még földmivelésügyi miniszter korában 300.000 pengőt fordított a halasi vi'zmentesítések re, amivel a Dongér-cjsá- tornát megkezdték már é p i 1 e - n i. Ezeket a munkálatokat, amelyeket képviselőtársam annakidején ott megkezdett, szintén magamévá tettem és folytatom is. Dél-Pest vármegyének viz- rcucezési szempontból összefüggő egész területén nagyszabású munkát végeztünk. Ezek a munkák azt a céh Szolgálták, hogy Kiskunhalas környékén a már előbb létesített árokhálózatból is le tudjuk ve/ctnj a vizeket. A már említett 300.000 pengőn kívül t.u ■> < ; liő 200 ezer pengő fordítottam a ku kémét - kiskunhalas — szeged vidéki viztendezésekre. Ez elég nagy összeg, ha vesszük, hogy az egész országban sok helyütt vannak bajok, nem lehet egyszerre, egy ■ év alatt mindent megoldani. Nincs szükség a kibővítésre ? Ezen az Összegen felül azonban az árvédelmi kormánybiztos is 250.000 pengőt fordít szivattyúzásokra és víztelenítésekre. (Egy hang a szélsőbal- oldalon: Ereimén y?) Az á11a Iam elrendelt égVi k f o n t o s munka az elődöm állal megkezdett Dönget teI- j e s kiépít és e. E 7. tavaly m ár me g i % t ü r- t é n t. Ennek eredményékép a csatorna a Kecskemét felé lefolyó vadvizekből, valamint Kiskunhalas környékéről is a tavalyi 10 köbméter viz helyett most már 25 köbméter vizet szállít másodpercen- kint. A Don gér további kibővítésére nincs szükség. Nincs pedig azért, mert a társulatok által ideiglenesen épített hidakat és egyéb müveket a csatornáról az idén már eltávolítottam és ezáltal a csatorna telj esi tő- képessége nagyban megnőtt. De ezenkívül mihelyt Bácska felszaabdult az idegen uralom alól még egy csatornaépítését rendeltem el, amely ennek a területnek északi részén Martonosnál ömlik a Tiszába. Másodpercenként ez is 5 köbméter vizet tud szállítani. (Tóth János: Viz alatt van az egész vidék!) Emlékszem a régi időkre, amikor itt még mindenféle kritikák voltak azért, mert a kormányzatok mertek csatornákat építeni és senki nem akart hozzájárulni, senki nem akarta a vizitársula- toknak a megfelelő hozzájárulásokat fizetni és ellenezték azt, hogy a kormány ilyen téren bármiféle intézkedéseket tegyen, vagy munkálatokat végezzen. Nem lehet egy, vagy két év alatt 50, vagy 30 év mulasztásait egyszerre, egyik napról a másikra kiküszöbölni. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. Helyeslés a jobboldalon). Elnök: Csendet kérek a baloldalon A Tisza vízállása és a szivattyútelepek Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter: Ezen kivid azonban mindenütt igyekeztem megfelelően kibövu ■ten! a csatornákat, vagy csatornákat építeni. Gondoskodtam még uj szivattyútelepek felállításáról és a már meglévők kibővítéséről is. A Tisza állása ugyanis sokszlor igen magas és rendszerint akkor, amikor a legnagyobb szükség van a vizek elvezetésére és ezt nem lehet mindig a vizek lefolyására bízni, mert el kell zárni sokszor a zsilipeket azért, hogy a Tisza vize ne follyék bele és ne rontsa a helyzetet. Ha tehát el kell zárnunk, akkor gondoskodni kell levezetéséről is, ez pedig csakis szivattyútelepek felállításával és kibővítésével lehetséges. Éppen ezért elrendeltem, hogy Algyőn egy szivaty- tyutelepet létesítsenek. Már tavaly tavasszal megrendeltem egy 2 köbméteres szivattyút, sajnos a gyárak ezt nem tudták idejében leszállítani, hanem csak most az idén tavasszal szállították le és az most van felszerelés alatt. Azt hiszem, egy-két héten belül befejeződik a szerelés is és akkor ez is megfelelő segítséget jelent. (Szőlősi Jenő: Ez is h o n v é d e 1 e m, s ő t le g- elsősorban az!) Elnök: Kérem Szőlősi képviselőt urat, méltóztassék a miniszter ur válaszát nyugodtan meghallgatni. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter: Mivel ez a szivattyú még nem volt beszerelve, mint már említettem, később rendeltem a hiány pótlására 5 darab hordozható szivattyút, ezt beállítottuk és a?; az öt darab szivattyú dolgozik tavasztól kezdve. Ezenkívül dolgozni fog ez a szivattyú, amelynek eredménye két és fél köbméter másodpercenként. Összesen 32 és fél köbméterrel több vizet tudónk ma ott lecsapolni, mint a tavaly előtti évben. Ezenkívül összeköttetést létesítettünk a dn- Uavölgyi csatornával is, ennek a csatornának több csatornáját is kiépítjük és ezzel Dél-Pcstmegyc káros vizeinek elvezetését is biztosítani fogjuk tudni. A munkálatok az idén is nagymértékben fognak továbbhaladni. De még ezeken tulmenőleg is elrendeltem Algyőn a szivattyútelep kiépítését. (Palló Imre közbeszól). Elnök: Kérem Palló képviselő urat, ne méltóztassék zavarni ilyen tréfás modorban ennek a komoly kérdésnek a tárgyalását. Beismerem, hogy safe helyen visszatartottuk a vizeket •Báró- B á u f fy Da*U?l fötdm-TCfés- itgvi miniszter: Amint mondom, elrendeltem az algyői szivattyútelep további kibővítését is, úgy, hogy ez 8 köbméter vizet tudjon szivattyúzni. Ez a m a nka föly a in a t ban v a n r emel h e t ö 1 e g a z i d é n el is- készü 1. Megerősítjük továbbá a Fehér-tóból kivezető csatorna gátját is, amennyire azt a rendkívüli viszonyok engedik. Amint az előbb elmondtam, láthatják, hogy nagyarányú intézkedések történtek a vízkárok megelőzésére. (Raj ni ss Ferenc: Látni nem iátjuk!) Az ilyen nagymértékű víztömegek azonnali levezetését azonban, mint már az előbb is mondtam, nem lehet egy-két év alatt -tökéletessé tenni. Beismerem, sajnos, sok helyen a vizeket nem tudtuk levezetni, részben azért, — mert a gyárak nem tudtak kellő szivattyúkat a kellő mennyiségben, — idejében rendelkezésünkre bocsátani. Ezért szükség volt arra, hogy hcjyenkint esetleg a vizeket visszatarthassuk és ne engedjünk azoknak szabad folyást, mert ha ezeket engedtük Volna, akkor Szeged város és környéke olyan helyzetbe kerülhetett, volna, mint 1879-ben. Ezért kellett helyenkint vizeket tárolnunk is. Közigazgatási Mion érvényesíthető a kárigény Képvis,é;őtársunknak harmadik kérdésével kapcsolatosan felhívom a figyelmét arra, hogy már ezelőtt évekkel egy 1610. szánni miniszterelnöki rendelet lett kiadva, amely rendeletben intézkedés : lifém a viz levezetése vei oKo'cT karok' megtérítésének módjairól és lehetőségeiről. Ennek a rendeletnek alapján közigazgatási utón lehet érvényesítem az esetleges kárigényeket. Ezen felül a kormány gondoskodik a vízkárt szenvedő lakosság megsegítéséről, aminek előmozdítását a magam részéről is a legnagyobb mértékbe« támogatom. Ahol vizkárosultak vannak, a lehetőséghez képest vetőmagot fogunk nekik juttatni. (Horváth Géza: Ha va n!) A miniszterelnök maga személyesén fogiaíicozort illái a vi/károsulöl megsegítésének kérdésévé!, maga is járt ezeken a kársujlotta terhieteken, értekezleteket hivott össze és nagyobb ösz- szegeket bocsájtótí rendelkezésre — ha jól emlékszem, 25 millió pengőt — ebből a vízkárok által sújtott vidékeken a házépítések elősegítésére1, vagy egyéb szükségletekre segélyek legyenek adhatók, az iparügyi miniszter ur az anyagokat lehetőség szerint rendelkezésre bo- csájtja és mint mondtam, vetőmagban is segítségére igyekszem majd1 lenni az ilyen vidékeknek. Sajnos — mérnök hiány van... Ami Bocsa kitelepítését illeti, tudom, hogy Bocsát már a múltban sújtotta az ár. Már történt bizonyos’ intézkedés a hócsaiak elhelyezésére vonatkozólag, ■— kapcsolatosan a honvédelmi kisajátítással. Ez a kérdés is rendezés alatt van. Sajnos, a méruökhiány tényleg! olyan nagy, hogy nem lehel mindenütt annyi mérnököt állítani, mint amennyit szeretnénk. Körülbelül egy éve lehet annak, vagy még több, amikor képviselőtársam nálam járt és kérte, hogy Kiskunhalason állítsak fel egy kirendeltséget. Ezt nem tudtam megtenni, igyekeztem’ azonban úgy beosztani a mérnököket, hogy ott a közelben lehessen valaki, aki mindig segítségre siethet, rendelkezésre állhat. IJgy látom azonban, hogy az idei vízkárok talán nem olyan nagyok, mint általában tavaly voltak, már éreztetik kedvező hatásukat a tavaly végzett munkák, sajnjos, sok helyütt olyan helyen léplek fe| vízkárok és károsodások, — ahol tavaly és azelőtt hosszú éveken keresztül nem volt. A társulatok államosítását már kidolgozták Ami a társulatok működésének össz- hangbá hozását illeti, errevonatkozólag vsak annyit mondhatok s azt hiszem, azzal teljesen kielégítem képviselő- társamat és a közvéleményt is, hogy az államosítás tervét már kidolgoztuk s mihelyt azt véglegesen is letárgyaltuk, a Ház elé kerül majd. A kormánynak, mint ahogyan már többször történtek kijelentések errevo- natkozóan, szívügye a vízügyek államosítása, erre törekszik s ezt meg is fogja oldani. (Hangok a baloldalon: Mikor?) A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Halasi Takarékpénztár Régi halasi ember régi péniln,té»eltel dolgoslk folyósít kölcsönöket Legelőnyösebb feltételek melleit Semminéven nevezendő mellékköltséget levele- *ési költség stb.) nem számit fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsöztet s azokat felmondás nélktl azonnal visszafizeti
