Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-04-21 / 32. szám
üffrüis 31, mú HÄUÄSr UJ5ÄÖ Vitéz gróf Teleki Mihály, vitéz Endre László alispán és az árvízvédelmi biztos szombaton a város vezetői kíséretében szemieutat tesznek a határban Minden halasi gazdát igen közelről érintő ügyben adta ki utasításait hétfőn délelőtt a polgármester. Nincs többről szó, mint arról, hogy a kárvallott gazdák, akik önhibájukon kivüI kerültek abba a helyzetbe, hogy a szegedi földek megvédése érdekében a talaj vízijévé zető gátak lezárásával birtokaikon tárolták a vizeket — kárigényük beje« 1 e n f é s é V e 1 jelentkezhetnek az iffetékes ügyosztálynál. Halasra nem vonatkozik a kárbejelentési határidő Ez a rendelkezés csak annyiban vigasztaló a károsult halasi gazdákra, hogy valami kárpótlást mégis csak kapnak azokért az intézkedésekért, amiket a halasi agrártársadalom kárára léptettek életbe. Sokkal inkább örültek volna annak, ha földjeiken már régen megkezdhették Volna a ma nemzetgazdaságilag" is annyira jelentős termelő munkát. Április vége felé járunk s az árvízi helyzet cseppet sem javult e jelentés megírásának pillanatában sem. A kormányzat ezideig többizben kiutalt számtalan milliót a vagyonukat vesztett gazdák megsegítésére. Ezeknek az összegeknek a kiosztását —* mint ahogy a lapok hirül adták — bizonyos kárbejelentesi határidőhöz kötötték, — aminek legkésőbbi terminusa március 15-ike Volt. Minthogy a halasi gazdánép tájékozatlanul áll, az őt érintő kártalanítási ügyben — munkatársunk kérdést intézett a polgármesterhez — mi a véleménye ’ í • í ' . il 1 ;;í I á halasi g a z d a n é p kár t a í a - n i t á s á r a von a t k o zó 1 a g? — Eddig az volt a helyzet, hogy a kárigények bejelentését a pénzügyigazgatóság által kibocsájtott felhívás indította el Ez az adóelengedések mérvét határozta meg. Március 15-e után jött a katasztrófa — A város a maga részéről nem várta be ezt a felhívást, hanem intézkedtem, hogy ezek a b e jelentések már e hét folyamán megtörténhessenek. A halasi gazdanépet nem érinti a március 15-iki bejelentési határidő — ez főleg Csanád-, Békés- és Csongrád-Vári- megyék árvizsujtotta gazdanápére vonatkozott — már csak azért sem, mert Halason , március tizenötödike után történtek meg azok az elzárások, amelyek különösen a szántó- és legclőte- rütétekén felbecsülhetetlen károkat okoztak és ha ezek a lezárások nem történtek volna meg, ma megközelítőleg sincs olyan nagy kára a gazdanépnek, mint ami éppen ezeknek az intézkedéseknek a foganatosítása során érte őket. — Arra vonatkozólag még nem döntötték illetékes helyen, hogy a megsegítés és a kártalanítás mérve mekkora lesz és milyen.formában kapja meg azt a gazdanép — jelentette ki a polgár- mester. A város hatósága, vitéz T e 1 e k i Mihály gróf képviselő és vitéz Endre László alispán ebben a nagyfontosságu ügyben j. ■; ; , j .| , á La n d ó a n összeköttetésben állnak az illetékes fórumokkal és szorgalmazzák nemcsak a kártalanítást, hanem a csatornák m egnyitás-át és a vizek azonnali fevezeté- sét is. Ez a hét előreláthatólag döntő jelentőségű lesz az árvizprobléma szempontjából. '-]•'■( 1 Április 25-én, szombaton Halasra érkezik vitéz gróf Teleki Mihály, városunk országgyűlési képviselője is, aki vitéz Endre László, Pest vármegye alispánja, valamint a polgármester és a műszaki osztály vezetőinék kíséretében bejárják az árvizsujtotta határt, meghallgatják a panaszokat és a szem 1 euton megvitatják a teendőket és különösen azt akarják megállapítani, miért nem tudtak1 ezek a vizek a maguk rendes utvonlán lefolyni? Ennek a látogatásnak jelentőségét emeli az a tény is, hogy a város és a megye vezetőinek társaságában részt vesz ezen a szemle- uton maga az árvizvédel- . mi kormánybiztos is. Vasárnap Mép-ülés és beszámoló ügy a határbejárás eredményéről, valamint az eddig végzett munkáról 26-án, vasárnap a MÉP pártvezetőségi ülésén vitéz gróf Teleki Mihály tájékoztatót fog mondani és a MÉP választmányi ülésén állásfoglalás történik a nagyhorderejű kő zug y b 'e ni A halasi gazdatársadalom, amely eddig is a legteljesebb bizalommal sorakor zott fel vezetőinek hátamögött és utasításaikat a legpontosabban teljesítette, most is reménységgel és szeretettel várja azokat, akik mindig segítői, támogatói voltak ennek a sokszor megpró- báltatott város gazdanépének. Haw moim a Muifa-nmMmunta — a mtaiaisfflr m hm az mi sarcáról A Szent Imre ucca sarkán áll jegy lehúzott redőnyü — csöndes és díszes1 épület. Úgy hat ez a ház, a maga nyugodt és szinte fennhéjázó »modorában«, mintha nem is a harcos és küzdelmes világra való épület volna, hanem amelyben a redőnyök mögött álmokat és jövőket temetnek a halasi magyarság életétől — szenvedő napjainktól — elkülönült idegen emberek. ' . A homlokzaton óriás aranybetükkel ez a fogalom hivalkodik: ...«SZANATÓRIUM«... : A szanatórium — mindenki tudja — a jobbtnódu beteg emberek csöndes menedéke, ahol a sok munka és idegölő évek robotjai után gyógyulást remélnek azok, akik mondjuk — nem bíznak a nyilvánosság ellenőrzése alatt álló, a korszerű orvostudomány minden vívmányával felszerelt és a világhírű keresztény és magyar orvosok vezetése alatt működő — közkórházakban... és akiknek esetleg túlságosan sok a pénzük. Még a liberális világ hagyta ránk színház — irodalmi, művészeti és úgynevezett »esztétikai« terhei mellett az ilyen úgynevezett szanatóriumi jelleggel felcicomázott iuÉÉunéiiyeket. TennészcMIÉRTÉS! tesen zsidó volt ezekben a főorvostól kezdve a bonckésig minden, úgyhogy ide valóban nyugodtan betehette a lábát a gyógyulásra váró beteg. E2ek az idők szerencsére már régen elmúltak- Az államhatalom a legtöbb ilyen »magánszanatórium« ablakait kitárta és ma már nem magánügy az1, hogy ki és hol, kinek a keze alatt kiván meggyógyulni... Zsidó ma már cselédközvetitő sem lehetne. De még a gyomorügyek kevésbé komplikált kereskedői foglalkozásában sem foglalhat el olyan pozíciót, amely a zsidó erkölcsi világnézettől tenné függővé a magyar emberek élelmiszerrel való ellátását. Ha már itt tartunk, mennyivel igazoltabb az az álláspont, amely azt követeli, hogy a magyar emberek életéhez s°m nyúlhat még nyilvános kórházakban sem a zsidó — hát még az úgynevezett »magánszanatóriumokban ?«... Dr Kálmán József zsidó orvosé az a halasi szanatórium, amelyről most írunk. Nincs kétségünk az iránt, hogy ebben a szanatóriumban valóban tiszta orvosi munkát végeztek mindenkoron. Inkább elvi sikon mozog az a megállapításunk, hogy még a látszatát is kerülnünk kell annak, hogy bizonyos, egyáltalán nem indokolt zsidó szimpátiából helyet engedünk egy olyan intézménynek, amelyre a köznek — helyesebben a közegészségügynek ma már szüksége egyáltalán nincsen. Mindezt abból az alkalomból irtuk meg, mert tudomásunkra jutott, hogy a napokban egy szélesebbkörü vizsgáló- bizottság jelent meg a Kálmán-szanató- riumban és megvizsgálták az ottlévő állapotokat. Az észleletekről jelentést tettek vitéz Endre László alispánnak, aki az iratokat véleményezésével együtt most küldötte fel intézkedés végett a belügyminisztériumba. Afelől sincs kétségünk, hogy mi lesz a belügyminiszteri döntés. Már maga 'az a lény is anakronizmusként hat, hogy egy ilyen — zsidókézben lévő- magán- szanatórium fennmaradhatott egy olyan kisvárosiján, amelyben az ország sebészetéről talán leghíresebb közkórháza működik — míg Kálmán Józsefnek nem tudjuk megvölt-e az operativ beavatkozáshoz waló szakorvosi képesítése. T. .Gy. Üzemágak kiépítésére, u] üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek .felújí tására, teheaésset szervezésére, állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „középlejáratú“ kSteüezvéuyfolyósit. Halasi Népbank és Hitelszövetkezet |j| Ezen kölcsönök után utólagos félévi 4'1,%-qs kamatot kell fizetni, viigtót «dűl nem kall! A m. klr. minisztériumnak 2130/1941. M. E. sz. rendelete alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez asssSgasá&sági termelési MteKeket folyósítsak. Bővebb felvilágosítással szolgál as IgBafalótófA kormányzéhelyettes szózata az ifjúsághoz Nyissa ki a fölét az ország fiatalsága és hallja meg a^Kormányzóhelyettes Ur szózatát. A repülői pályára hívja a Kor« mányzóhelyettes a magyar ifjúságot, olyan pályára, amelynek sajátságos szép* sége, akarat és jellemző ereje, változatos és sportszerű jellege van. A mi korunk fiatalsága meg kelt hogy értse a Kor* mányzóhelyettes Ur szózatát, hiszen ez az ifjúság már a repülés jegyében nőtt fel, éppen abban a korszakban, amikor a repülés a szerény kezdetektől elindulva csodálatos fejlődés határáig érkezett. S különösen a magyar ifjúságnak kell meg* érteni ezt a szózatot, hiszen a mi népűnk mindig a vitézi életre vágyott s a repülőszolgálat a haza jövője szempontjából talán a legfontosabb. A Kormányzóhe* lyettes Ur mondotta, hogy a szárnyas magyar honvéd, a légvédelmi tüzérrel együtt az otthont védi az ellenség rom* boló légitámadásaival szemben, de ugyan* akkor a légierő honvédségünk leggyor* sabban és legmesszebbre sújtó kardja is. A hazát szolgálja a repülő és szolgálja a leghatásosabb módon. Védelem és tá* madás, helyzet szükségessége szerint, ősi magyar foglalkozás, hiszen a múltban is ezt tették őseink, csak más fegyverekkel és más módszerekkel. A; magyar repülő tehát a magyar harci hagyományt őrzi és folytatja s legfeljebb a fegyvernem uj, de a szellem régi. Éppen ez a szellemi adottság ad re* ményt arra, hogy a Kormányzóhelyettes Ur szózatát meghallja a magyar ifjúság, hiszen nemcsak a hivatás szép, amelyre felszólítja, de az előnyök is igen nagyok, amelyekkel ez a hivatás jár. Aki a hivatásos repülőtiszti, repülő- mérnöki, vagy tiszthelyettesi szolgálatot vállalja a hároméves akadémikus és pár* huzamos katonai repülőkiképzés után lesz a magyar légierő tagja. Az állam a siker érdekében jelentős áldozatokat hoz, hiszen amíg egy újoncot kész hadípiló* tává nevelnek, ez az államnak mintegy ötvenezer pengőjébe kerül. Olyan ősszeg ez, amelyet nem mindenki nyújthat a gyermekének és az is komolyan esik a latba, hogy a repülőtiszti tanfolyamot elvégző ifjú azonnal biztos kenyérhez jut. A Kormányzóhelyettes Ur a szülőkhöz is fordult ebben a [szózatában, akik az öregebb nemzedékhez tartozván, a repülői pályát túlságosan veszélyesnek tartják. Az igazság ezzel szemben az, hogy a repülés biztonsága az utóbbi tíz évben nagyot fejlődött, a gépek a motorok és műszerek tökéletesedése, a kiképzés biz* tonsága óriásit haladt. Azt a kis kocka* zatot pedig, ami a technikai tökéletese* dés ellenére is együttjár a repülő fogla* kozásával, vállalnunk kell a haza érdé* kében, mert honvédségünknek minden* képpen erős, ütőképes repülőerőre és legelsősorban .sok, bátor és fegyelmezett repülőre van szüksége. A barátokat segíti a szerencse — mondotta a Kor* mányzóhelyettes Ur — és a rómaiak emlékét idézte, akiknek egyik nagy ál* lamférfía mondotta a^Karthagó ellen ví* vott háború idején a világhírűvé lett mondást: hajózni szükséges, élni nem. Ez a szállóige klasszikus tömörséggel foglalja össze a haza iránti kötelességeket. Ha kell kockázatot vállalnunk a haza jövő érdekében és ott szolgáljuk a hazát, ahol a legszükségesebb. Ma a repülés a korszerű követelmény, a hazának jó repülők kellenek. A magyar ifjúság bizonyára megérti, hogy miről van szó és követi a Kormányzóhelyettes Ur felhívását. A hentesek nemcsak Halason — hanem Bulgáriában is.«.? Szófia. (Német Távirati Iroda). ’A’ minisztertanács elhatározta valamennyi hentes és mészáros polgári mozgósítását. Ezzel akarnak elébevágni azoknak a kísérleteknek, hogy egyesek a hus- hiányból bizonyos vevők előnyben részesítésével tőkét kovácsoljanak maguknak. A minisztertanács bejelentett®, -- hogy a húskészleteket igazságosan fogják szétosztani. (MTI) NAPLEMENTE Nézd drágám ezt a gyönyör« naplementét. — Isteni! El tudnám nézni egész éjszajha* Li._
