Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-04-21 / 32. szám
E. oldal HALASI ÚJSÁG Április 21, kedd „Ebben a háborúban minden erőnkkel részt veszünk, bogy szavunk legyen a jövő Európában I. • Kállay miniszterelnök nagyjelentőségű beszédet mondott a Mép-ben — Bejelentette a zsidók kitelepítését és a földbirtokuk igénybevételét — Aki nem harcol a fronton, adót fizet — Irgalmatlanul letörik az árdrágítókat és kipusztitják a rémhirterjesztőket Mindent katonáinknak és itthonmaradottainknak Kállay Miklós miniszterelnök hétfőn a Nemzeti Lovardában megtartott MÉP nagytanácsi ülésen hatalmas s az ország jövő életére kiható beszédet mondott. Kállay Miklós - miniszterelnököt Lukács Béla miniszter, orsz. pártelnök köszöntötte. Lukács ezután a képviselőház elnökét, TasnádiNagy Andrást üdvözölte, majd Bárczay Ferenc pártvezérhelyettest és a jelenlevőket Lukács Béla miniszter beszédében bejelentette, hogy az országos tanács határozata értelmében minden esetben I össze kell hívni az országos tanácsot, | ha országos jelentőségű események ezt követelik. Nagy, történelmi jelentőségű, sorsdöntő időket él ma is az ország. Lukács Béla ezután visszapillantást vetett az utóbbi év eseményeire. Együttérzéssel emlékezett ezután meg a hős német katonákról, akik megmentik Európát a vörös bolsevizmus fenyegető erejétől. Meleg szavakkal emlékezett meg az olasz hősökről is. Megemlékezett Horthy Istvánnak kormányzóhelyettessé történt megválasztásáról és hangsúlyozta, hogy ez a választás a nemzet lelkében gyökeredzett. A Kormányzó Ur fia apja nyomdokain jár és a nemzet jobb jövőjét szolgálja munkálkodásával- Indítványára az országos nagytanács hódoló táviratot intézett a Kormányzó Úrhoz és a Kormányzóhelyettes Úrhoz. Varga Imre községi elnök, földműves szólalt fel ezután. Hangoztatta felszólalásában, hogy a magyar gazdatársadalom elitéi minden felelőtlen mozgalmat. Kérte a kormányt, hogy készítse elő a háború utáni földreformot. Pál Endre bányamunkás a munkások családi pótlékának felemelését kérte. Mostantól kezdve háborúba száll az ország... Ezután általános figyelem közepette Káffay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra. Amikor a miniszterelnök felállt, kigyulltak a hatalmas jupitcr- Iámpák és a miniszterelnök ragyogó fényben mondotta el nagyjelentőségű szavait. " — A magyar történelemben kevés volt ilyen nagy és válságos pillanata ennek az országnak. Egv egész világ sosrsái'ól van szó és ebben a világsorsban legdrágábbról: a magyar nemzetről. . Mostantól, ettől a tavasztól kezdve háborút visel az ország, háborúba mennek a katonák, háborúba száll az egész magyar nemzet. Magyarország a saját háborújába megy! Mégegyszer nem történhetik meg, hogy nélkülé-róla határozzanak még a harctereken sem! — Ha az ország azt akarja — folytatta K á 11 a y, — hogy szava legyen a jövő Európa sorsában, akkor nem elég ott lenni a tárgyaló asztalnál, ott kell lenni a küzdelemben,- a szenvedésben, harcban, elhatározásban, min den áldozatkészségben. Minden zsidó birtok — állami tulajdon Bejelentette, hogy a napokban két törvényjavaslattar jön az ország elé. Az egyik a zsidó birtokok teljes állami tulajdonba vételéről • szól, a másik a közélet tisz- t a s á g á na k b i z t o s i t á sá rói szól. — A zsidóságot el kell távolítani, ki kell emelni a magyar föld tulajdonjogából és használatából! — hangsnlyozta a miniszterelnök.-----Az uj, gyökeres tö rvényhozási intézkedés abból fog állam, hogy nemcsak meggyorsítják az eljárást, hanem a faji t'ör\ ény ala p- jára helyezkednek a zsidótörvénnyel és s z á m t a- 1 an kivételeivel szembeni Teszi ezt pedig azért, mert nem földbirtokpolitikai javaslatot hoz, hanem a zsidót távolítja el a magyar földtől Bejelentette, hogy fontos intézkedés ’ a javaslatnak, hogv további zsidó letelepülés, elsősorban a falvakban lehetetlenné váljék. Zsidó csak bizonyos normális területű kertet tarthat meg, 600 négyszögölig, de a beépítetlen 600 négyszögöles telek sem tartható meg, mert a falvakban újabb letelepülést nem enged. Ki velük a magyar hazából ! . . . erőt gyengíti az árdrágító, a .rejtegető, az áruhalmozó és a rémhirterjesztőVégii! arról szólt, hogy uj pártot szeretne látni, egy uj gondolatban kialakult pártot, amely háborús világban, másképpen tekinti hivatását, mint boldogabb időben. Kis kérdések ma nem választhatnak el egymástól embereket, — mondatokra, frazeológiára, címekre, jelszavakra ma nincs idő. A munkában, a tettben kell élni. Óriási tapssal fogadták a miniszterelnök nyilatkozatát. A beszédnek kitűnő hatása volt. Lukács Béla szavaival ért véget az ülés. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Kárpát u. 4 sz. alatt mm megnyitottam Friss kenyér állandóan kapható, privát kenyérsütést 9 és 12 órakor vállalok. Megrendelést házhoz szállítom Kérem a közönség szives pártfogását Vojtek György sütőmester Újabb 5000 P-t Azt fejtegette ezután a miniszterelnök,] tudja, hogy a zsidósággal szemben további intézkedéseket kell tenni. Tudja, hogy fokozatosan, de nem lassított, hanem gyorsított ütemben a magyar élet legtöbb vonatkozásából is ki kell kapcsolni őket. Tudja, hogy más megoldás nincs, mint a 8 00.000 főnyi zsidóságnak a kitelepítése. De mivel mindezt tudja és mivel mindezt kötejezőleg leszögezi, azt is tudja, _ hogy milyen munkatempót kell követni | ezen a téren. Már megmutatta munkatempóját, amikor olyan javaslattal jött, amelyről egy hónappal ezelőtt senki sem álmodott volna. Azt az álláspontot kell elfoglalnia: kiemelni a zsidóságot minden, a nemzeti társadalomnak és a nemzeti munkának szükséges pozícióból, arnig a végcél elkövetkezik, de mindig azonnal betömni a réseket, amely igy esetleg keletkezik a nemzeti munkában és a nemzeti teljesítőképességben, mert egy napunk sincs ma olyan, amelyet szabadon lehetne hagyni. Magyar' emberekre van szükség ahhoz, hogy a zsidók helyén építsünk. Megemlékezett azután arról a törvényjavaslatról, amely a közélet tisztaságának biztosításáról szól Megállapította, hogy kevés ország van, amelyben még mindig olyan uralkodó vonás a tisztesség, mint ebben az országban. Hibák, elcsúszások vannak, d: a magyar közélet tisztasága ma még olyan, hogy Európa sok országa tanulhatna tőlünk- Ezt a törvényt mégis meghozzák, intésnek. Bejelentett^, hogy a hadmentességi adó bevezetésével is foglalkoztatni kívánja a törvényhozást. Természetes, — hogy amikor fiaink egy része a harctéren van, vagy sorkatona, akkor az itt- honlévők, tekintet nélkül a korhatárra és arra, hogy szolgálatra a]kalrnasak-e, v agy sem. arra, hogy besorozták-e őket vagy sem, vagy frontmögötti szolgálatra hivták be őket; elég súlyosnak várható hadmentességi adó fizetésére kötHeztes- senek. Hiszi, hogy ezt mindenki szívesen teljesiti. A miniszterelnök ezután hadseregünkről beszélt. A hadiesemények sodrában csapatainkat nem frontszolgálatra küldtük ki, nanehi a hátmögötíi rész megtisztítására, rendfenntartására. A mozgóháboru folytán mégis az első vonalba kerültek szövetségeseink óhajából, de velük teljes egyetértésben, azzal a felszereléssel, amely a partizánok elleni harcra szólt és mégis olyan bravúrosan nagyszerűen állták meg helyüket, hogy a német vezetőség is külön köszönetét fejezte ki nekik, nemcsak hadparancsban, hanem hozzánk intézett üzenetekben is. Ismerjük fiainkat, a magyar katonát. Ha most a legjobb, a legújabb, a leggazdagabb felszereléssel indulnak, meg fokozottab, még nagyobb és még magyarabb teljesítményt várhat tőlük az ország. Amikor róluk beszélünk —• amikor éppen ma és ezekben a napokban indulnak meg első csapataink kéjei felé, mindenki küldjön nekik egy 1 ölelést, egy csókot, szer epret, bizalmat, I erről szóló üzenetet. Meggazdagodásról szó sem lehet Ezután az árszínvonalról beszélt. Meg- állapitotta, hogy az elmúlt esztendő az áremelkedés korszaka volt- Beszelt az adóztatásról. Ha jövedelmek halmozódnak fel, ha hadigazdagok keletkeznek, akkor rá kell térni az adóztatás kemény és szigorú fokára. Meggazdagodásról szó sem lehet. A közellátás problémájáról szólva, megállapította, hogy a közellátásban nem lesz baj. Mindenki megkapja a maga adagját. De ennek alapfeltétele, hogy az átmeneti bajokat el kell vis' lni. A kormány mindenütt ott lesz, ahol baj van, ahol segíteni kell. Közölte, hogy a házhelyakciót sürgősen végrehajtandónak tartja. Gyorsan akarja hozzájuttatni a népet. Az ármentesités kérdésével foglalkozott ezután. Közölte, hogy a miniszter- tanács már megállapított huszonötmilliós segélyt, de inég további áldozatokra van szükség. És az árdrágítók — rémhlrterjesztők ? A magyar munkásságról heszélt, reméli, hogy sikerül a magyar munkásságot a nemzeti táborba tömöríteni. Bejelentetté, hogy a pénzügyittinis/t- r a 42-es .bizottság elé javaslatot terjeszt, a lakásépítési kölcsönről. Állást foglalt az árdrágítók, halmozók és rémhirterjesz.- tők ellen. Nincs olyan nagy büntetés,, amelyet ő méltányosnak ne tartana a rémhirterjesztőkkei szemben. Ezeknek ténykedései ugyanis a hadiakéit sereg elleni merénylettel azonosak. A védkapott a Szülőotthon Megírtuk, hogy vitéz gróf Telekj Mihály közbenjárására a halasi Szülőotthon céljaira az illetékes minisztériumok harmincháromezer pengő segélyt utaltak ki, úgyhogy ez a közérdekű.-intézmény nemsokára megkezdheti áldásos működését. Mint a polgármestertől értesülünk, vitéz Endre László alispán gróf Teleki Mihály utján ötezer pengőt juttatott a Szülőotthonnak. Fiisleien nap május 3-É A kiskunhalasi Mansz csoport a Levente egyesülettel együtt május első vasárnapján füstteien napot rendez. Május 3-án a reggeli óráktól kezdve minden házba be> kopogtatnak leventéink, hogy mindenki leróhassa kötelességét adományával a harctéren küzdő honvédeink iránt. Minden csomag dohánnyal, cigarettával, cigarettapapírral, gyufával elviselhetőbbé tesszük egy-egy honvédnek küzdelmes napját a messzi idegenben. Adakozzunk majd, hogy városunk közönsége, amely a közelmúltban is nagy megértéssel adakozott a téli holmik felajánlásával, most is mutassa meg, hogy a többi magyar város niellett Halas is együttérez minden pillanatban azokkal a magyar testvérekkel, akik a boldogabb magyar jövő utat egyengetik hősies küzdelemmel. * I I a g y S s e d e r István mérnök ' IV., Táboip**>i 21. I állal mindenfjá^Mtmérési munkát ■ ingatlan par^Kjzást, megosztást, mesgye /; elye s in tuBrm ü ve lesi- ág váltó- zás, vízkár stb. ^mierését és mindezektől térkép vagy vázrajz valamint szak- vélemény készítését. Talaj igyengetést és egyeb terveket készít, a munkát ellenőrzi és vállalkozóval elszámolja. Az általa készített és kiadott halasi, kunszentmiklósi, bócsai (belterület, sző- Iök, tanya s<b.) t érképek, tanya- cimtár nála beszerezhetők. Ugyancsak nála szerezhetők be - Édesaiyja müvei ^ Halas története hat kötetben és Halas 1761stb. évi állapotát feitün- | tető régi térképek is.
