Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-04-14 / 30. szám
ß. oldal HALASI UJSÄQ Április. j4, kedd Lovasnemzetbő I repülőnemzet Rögtől a fellegekig Feltámadás ünnepe előtt hangzott el a Körmányzóhelyettes ur Ofőméltóságának a magyar ifjúsághoz intézett felhívása, de úgy érezzük, hogy ezekre a hivó szavakra most az ünnepek után, a munka szürke hétköznapjain is vissza kell térnünk. A pilótapálya férfias szépségét és ennek a pályának nagy nemzeti fontosságát tárta a Kormányzóhelyettes ür a magyar ifjúság elé és felhívása komoly idők, lelkeshangu toljorzó volt abba a magyar csapattestbe való jelentkezésre, amely a technika haladása következtében már elszakadt a rögtől és a magasságos kék azúrban aeélszárnyakon repülve védi a hazát. Azt módja a felhívás, hogy lo- vasnemzetbőí repülőnemzetté kell fejlődnünk. Valóban ezet kívánja tőlünk a haladó idők parancsoló szava. És ezt a szót mindig megértette, annak mindig engedelmeskedni tudott a magyar, mert haladni akart és tudott is a korral. A magyar katonai erények érvényesük lési területe már régen nemcsupán a rög, amelyen járunk. A rögtől a fellegekig kell teljesítenünk a honvédelem szent kötelességét. Úgy, ahogy a Kormányzóhelyettes Ur mondotta, lovasnemzetből repülőnemzetté kell lennünk. És vitéz Horthy István már bebizonyította, hogy ehhez csak „egy férfiasán bátor lépés szükséges. O már akkor eljegyezte magát a magyar repülés ügyének, amikor tilos volt légiflottát tartanunk és repülőgépet épitenünk, emlékezetes ázsiai re» pülőutjával pedig túlszárnyalta a gazdag országok nem egy oceánrepülőjének tel* jesitményét is. De ha már az óceánrepü- lökrőí beszélünk, ne feledjük el soha az Endresz Györgyöket, az úttörő magyar repülőhősöket, akik tőke nélkül, igen szerény eszközökkel rendelkezve indultak el a tengerentúlról repülőgépjükkel és itthon kötöttek ki a magyar földön. Egyébként is az, hogy rögtől fellegekig emelkedjünk, hogy lovasnemzetből repülőnemzet legyünk, tulajdonképpen alig más, mint természetes haladás az ősi katonai erények utján és valóraváltása azoknak a merész álmoknak, amelyeket már pogány őseink álmodtak, akik Szél Isten paripáját vallották saját htreipari páik ősének és égtek a vágytól, hogy ezek a paripák egyszer szárnyrakelve elszakadjanak a föld porától és felemelkedjenek a fellegekig. Ezért nevezték pari páikat olyan nevekkel, amelyek összefüggésben vannak a magassággal, a repüléssel, a fellegek között való szállással, ezért hívták lovaikat Szellőnek, Rárónak, Fecskének stb. Ez az atavisztikus vágy csillan ki Csaba királyfi ismert legendád jából, akinek szárnyas lovasai a Hadak Utján száguldanak, ezért szólnak az ősi magyar regék csodás táltosokról, akik megnyergelték a szálló fellegeket. Nem uj katonai erényeket kiván fiainktól a Kormányzóhelyettes Ur felhívása Csak uj területekre mutat, ahol ezek az ősi katonai erények érvényesülhetnek. Er vényesülhetnek pedig a fellegek hazájá ban, ott ahol nincs akadály, nincs hegy, nincs völgy, nincs folyó, csak a végtelen mindenség és nincs szükség másra, mint a férfi bátorságára és tudására. Szálljatok hát fel magyar ifjak erős lélekkel, bizakodó hittel, tökéletes techni kai felkészültséggel a levegő modern gépeire és vegyétek birtokotokba és védjé- tek meg a magyar haza régi területét Uj idők, uj eszmények, uj modern gépi vívmányok hívnak benneteket magyar ifjak s a haza nem kiván többet tőletek a levegőben, mint amit az ősök tettek katonai vitézség terén az ezer éves magyar föld védelmében. Vitézség, bátorság, hősiesség ez legyen a jelszavatok 1 —? ÚTELZÁRÁS. A m. kir. államvasutak osztálymérnöksége a vasúti pályaudvar északi oldalát április 15, 16 és 17. napjain átalakítási munkák miatt lezárják. A felsőrampánál és a szegedi úti átjárón lehet ez alatt az idő alatt közle kedni. ' A győri szabotáló zsidók közül hármat halálra Ítéltek - egyet kivégeztek Á Magyar Távirati Iroda jelenti: Ä magyar királyi honvédvezérkar főnökének bírósága mint rögtönitélő biró- ,ság a győri szabotázs-ügyben — amely alkalommal egy hadiüzemben géprobbantást terveztek — Nádas Ernő ma15 évi fegyházra változtatta át. A még letartóztatásban levő többi vádlott, még pedig Singer Endre, Szántó (Sfrasser) György, Lengyel (Lövi), ÉndreŐ Neubauer György és Bckeffi László ügyében a rendes hadbiróság fog a közeljövőben Ítéletet mondani. ■WWVSMI t müriirsrai MMI halasi gazfti^p maranil ti ma am «ezeuta le a mm ami ramm Újból lezárták az algyői főcsatornát — Kétségbeesés szélen a halasi gazdanep Nem küldenek felelős mérnököket és vizmestereket Ki felel a halasi gazda vagyoni pusztulásáért ? Az árvizfronton múlt heti cikkünk megjelenése óta semmiféle olyan változás nem történt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a helyzet némileg enyhült. Inkább rosszabbodásról számolhatunk be, amit fokoz az a körülmény is, hogy . hétfőn az algyői f-QC-sator* nát ismét lezárták a halasi vizek lefolyása el-öL Ez a híradás tömérdek egzisztenciát érint. A város vezetői és az érdekelt gazdák megdöbbenve állanak a tények előtt. Hát valóban nem lehet segiteni a helyzeten és még csak részintézkedések sem történhetnek, hogy a katasztrófának a súlyát legalább is csökkenteni, tudjuk? Miért nincs mérnök és vizmester Halason? Az eddigi jelentésekből azt a gyakorlati megállapítást Vonták le a város, vezetői, hogy n era mindenben történtek meg azok az intézkedések, amelyek meggátolták volna az árvizkatasztrófa i 1 y nagymérvű kifejlődését. Ez a megállapítás, vonatkozik elsősorban js az Ármentesitő Társulatok* működésére. A polgármester számtalan esetben sürgette, hogy Halasra legalább egy állandóan itt tartózkodó mérnököt és két vizmestert küldjenek, — akik szakemberek és akik egyedül jogosítottak bizonyos intézkedések azonnali megtételére. — Senki sincs ugyanis, aki intézkedni tudna. A gátőröknek fogalmuk sincs a teendőkről, de meg utasítás nélkül nincs is joguk cselekedni. A hatóság mindent megtett Ennek a bizonytalan helyzetnek az left az eredménye, hogy az eddig csöndes és vezetőiben feltétlen megbízó gazdaréteg, ,•— a mulasztásokat és érdekeik einanyagolását látva, lassanként türelmét veszti. Olyan esetek is előfordultak már, hogy egyesek önhatalmúlag elindították a vizeket. A polgármester egy városi bizottsággal vasárnap is, bejárta a katasztrófába sodort területeket. Előre tudva, mi következhet, még március 31-én táviratilag felhívta az árvízvédelmi miniszteri biztos figyelmét az elindult katasztrófa arányára és azonnali intézkedéseket sürgetett. t ; Nem nyitották meg a zsilipeket... Erre a táviratra azt a -választ kapta a polgármester, hogy a hét folyamán az algyői főcsatornát megnyitják. Április 4-ig vártak az eredményre, die; a polgár- mester i semmiféle oly értelmű jelentést nem kapott, hogy a csatorna zsilipjét megnyitották volna... Erre express-feveief küldött az árvízvédelmi kormánybiztoshoz. Ebben a levélben minden benne van. Nem is akarjuk a helyzetet kiélezni és a bajokat túlméretezett. Haías gazdatársadalmaál- ' dozatot vállalt, hoigy.amé- 1 y e b b e n fekvő S z eg e d- vitt é k e t legalább részben tehermentesíts e. a kataszt- , r-ófa pusztítása alól. Ép- pen ezért elvárhatta volna azt, hogy legalább annyira törődnek a sorsával, mint a szegediekével. Jellemző és szinté kortörténeti dokumentum ma már az a levél, amelyet: a polgármester intézett Bauer Sándor árvízvédelmi biztoshoz. Budapestre. Nagy az elkeseredés... »55—1942- M. b. jelű távirati rendeletét f. évi március hó 29-én kaptam, a beérkezett jelentések szerbit azonban sajnálattal arról értesültem, hogy a város határában az elzárások továbbra is változatlanul megvannak. A panasztevők egész tömege keresi fel hivatalomat az elzárások rendszertelen keresztülvitele és a gátőrök önkényeskedése miatt és végtelen szomorú, hogy ezekre a panaszokra érdemi választ nem tudok adni, mert sem mérnök, sem vizmester nem áll rendelkezésre, aki ezeket a panaszokat a helyszínen megvizsgálhatni,. Az emberek között oly n a g- y az elkeseredés, — amit leírni nem lehet és nem érti meg senki, hogy a múlt évben egy mérnök és két vizmester állott a h a t ó s á g rendelkezésére, ebben az évben pedig] teljesen magukra hagyva f u|d o k1 i k a lakosság vízben, még az sincs aki legalább m egn vágtatná: |j ezeket a szerencsétlen 1 embereket. Kérem Méltóságod legsürgősebb intézkedését, mert ha ez igy tart, ez az egyébként türelmes és megértő nép, esetleg olyan cselekedetekre ragadtatja magát, amelytől eddig sikerült megóvni. • j 1 Kiskunhalas, 1942 április 4. 1 DrKATHONA MIHÁLY polgármester.« Ismét bezárták a csatornát... Ehhez a levélhez nem kell különösebb kommentár. Mindenki azt hiszi, hogy egy ilyen komor hangú jelentésre azonnali intézkedések történtek. A levélre azonban választ nem kapott a polgármester... Erre április hetedikén újból felhívta a polgármester telefonon az árvízvédelmi kormánybiztost. Közöltéi hogy -kiküldött egy főmérnököt és egy mérnököt, akik majd intézkedni fognak. A kiküldöttek meg is érkeztek Halasra. Megvizsgálták a helyzetet és felnapi ittartózkodás után elutaztak. Hétfőn aztán megérkezett a hir, hogy az algyői főcsatornát ismét lezárták... A polgármester vasárnapi útja alkalmával saját hatáskörében orvosoltatott bizonyos apróbb panaszokat. Intézkedett azirányban is, hogy a kisbalotai vizeket a tiszai vízállástól függetlenül uj útvonalon vezessék el. A terveket már, fel is terjesztette a földmiveiésügyi minisztériumba és ahogy a polgármester mondotta — a jóváhagyás után azonnáí meg is kezdik a munkálatokat Ebből a jelentésből a halasi közönség tudomást vehet arról, mi történt itt az árvízvédelmi fronton. Ahogy a polgár«- mester mondotta: ezt a kérdést többé nem engedjük levenni a napirendről. Országos intézkedéseket várunk az ár* vizveszedeimek meggátlására. A költségekhez a közönség is 'szívesen hozzájárul adózás formájában — akár az OT1, MAB1, vagy mint az utak fenntartásához, de ezekért a károkért feltétlen kárpótlás jár azoknak a gazdáknak, akik úgy kerültek bele a katasztrófába, sérelem ne essék, — mint Pilátus a Crédóba. DALÁRDA — Lépjen be hozzánk a dáJrdába.. Énekel? i — Valami keveset. ' , — Nálunk az elég. Mi csak kéthetenként énekelünk. A MECÉNÁS — Gyönyörűek a müvei barátom. Az ember nem tud jóllakni velük. y- Ez az, igazgató ur! Azért szeretném pénzre átváltani őket. Halasi Takarékpénztár * i»rt ember r6«gl p 6 n * I n f é feltételek mellett filyasit yic.sonakei Semminéven nevelendő mellökkö ta^get levelezési költség stb.) nem számit fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsözőt s azokat felmondás nélkül zo ’n*i visszafizeti gántiszt viselőt, Marton Dezső színházi titkárt es Piesz irma háztartási alkalmazottat kötéláltali halálra Ítélte. Nádas Ernőn az Ítéletet április TI-én végrehajtották, míg a honyédvezérfyar I 'főnöke a halálbüntetést Maidon Dezsőnél életfogytiglani, Piesz' Irmánál pedig
