Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-04-14 / 30. szám

Április Ti, k'e'3cl HÄfcÄSI UJSÄO 3. ma A liberál-kapitalizmus által megfertőzött magyar életben már épitik az uj erkölcsű gazdasági bástyákat A Halasi Népbank közgyűlése — Mi az s magyar üzlet ? Visszatekintés egy szövetkezeti bank három éves múltjára A liberalizmus szervezte meg és en­gedte rá az ország gazdasági életére az úgynevezett .bank-kapitalizmust. Csak összegezem az eredményt: Alig öt ven év alatt a magyar föld minden teremtő ere­je ennek a bankkapitalizmusnak háló­jába került. S ez a szörnyű hatalom csaknem százszázalékosan zsidó volt. Mindent a közösségért... Valóban nagy erő és öntudat kellett ahhoz, hogy ebben az aránylag gyönge városban néhány év alatt szövetkezeti népbankot szervezzenek meg rajongó magyar emberek. Nem az volt a céljuk, hogy »üzletet« csináljanak, hanem az, hogy a néppel, a népszövetkeze* /etekkel, a népbankkal, a népért küzd jene k. Tehát mindent a közösségért és sem­mit az egyéni célokért. Most aztán nézzük hideg szemekkel, mit is csinált ez a »Népbank« és an­nak vezetősége — eddig. Vasárnap délelőtt tartotta meg harma­dik évi rendes közgyűlését a Gazdasági Egyesület helyiségében a Halasi Nép­bank és Hitelszövetkezet. Medveczky Károly elnök nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a város képviseletében megjelent dr Halász: I). Sándor főjegyzőt és Gulyás Sán­dor igazgató-tanárt, a Népbank egyik alapítóját. Megemlékezett az elmúlt na­pok rendkívüli jelentőségű évfordulójá­ról, amikor az egész magyarság a Kor­mányzó Urunk iránt érzett hálás szere­tette] ünnepelhette a magyar föld egyik gyöngyszemének visszatérését, a D el­vi d é k e t. Most már rohamléptekkel kö­zeledünk az önálló, európai súlyú ma­gyar birodalom felállításához hangsú­lyozta Medveczkv elnök. Iskolapélda... Ezután a Népbank működéséről tar­tott általános beszámolót. —. Már harmadik éve áll fennt ez a közérdekű intézmény. A bank történeté­ben talán az elmúlt év volt a legnehe­zebb.. A tisztikar azonban a helyén állott és szorgalmas munkásságával nemcsak a nehézségeket küzdötte le, hanem olyan gyakorlati és közhasznú eredményeket ért el, hogy ma iskolapéldaként emle­get ik az ország gazdasági és pénzvilágában a Halasi Népbankot. A néppel a népért... — Megmutatták a vezetők, hogyan kell kialakítani a mintaszerű szövetke­zeti hitelintézetet. A néppel, a n é p s z ö vétke- z e t e k k e ], a n é p bankkal a népért küzdeni... A három év munkásságának és az el­ért eredményeknek talán az a le tő-sebb lépcsőfoka-, hogy a Halasi Nép- bapk működési körébe befogja ezentúl a Kecskeméttől Halas felé' vonuló* vidé­ket is és egy óriási szövetkezeti hitel­központot fejleszt ki. Médvcczky elnök ezután kérte a köz­gyűlést, hogy a szövetkezet két kiváló alapitó igazgatósági tagjának, Hurt A. Ferenc- és Szanyi Ferencnek megbíza­tását további három esztendőre hosz- szabbitsa meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kérte, fel a két illusztris vezérembert tisztségeiknek további vállalására. Tudia-e "SÍ— OnT ... hogy a »shinto«, a japán államval­lás nevének, a shintoizmusnak alapszava annyit jelent, mint »az Istenek útja?« A japán nemzeti vallás lényege a ter­mészeti Istenségek, az ősök és az isteni rangra emelt nemzeti hősök' tisztelete. ... hogy a Kanári-szigetek nevének semmi köze sincsen az ottani kanári ma­darakhoz, hanem a szó a latin »canis«, kutya szóból származik? A Kanári-szi­getek az ókorban nem madarairól, ha­nem az ott élő különösen nagy kutya­fajtáról volt nevezetes. Az egész vilá­gon nagy kedveltségnek örvendő ének­lő madárkák már a» kutyáról nevezett szigetcsoportról vették nevüket, a ka­nári szóban tehát a kutya latin neve rejlik. 1 ...hogy a címtár már körülbelül 300 éves múltra tekinthet vissza? Mig egyes országokban, mint például Dániában, a címtárak csak az előkelőségek nevét és címét tartalmazták, másutt az előkelősé­gek címének feltüntetése szigorúan tilos volt. Kisembereknek egymillió pengő kölcsönt juttattak Kovács András, a Népbank ügyve­zető-igazgatója számolt be ezután a múlt év munkásságának eredményéről. A már ismertetett adatokon kívül leglé­nyegesebb az, hogy a vállalatnak 1060 tagja van 2634 üzletrésszel. Kölcsönként csaknem egy millió pengőt helyeztek ki kisemberek kezeihez. Egészen ritka fogalommá vált manap­ság az, hogy egy bank vezetőségét a közönség részéről köszönet illessen. A plutokrata liberális világ, a maga kútár zsidó szellemével éppen elég Ízelítőt adott a magyar gazdanépnek abból a fogalomból, mi az a bank, meg' a váltó és a karnatok-karr,latja. Dr Bódy Lajos kir- járásbiró meleg szavakkal tolmácsolta a halasi gazdanép háláját és szerefefét a Népbank vezető­sége iránt, akik valóban »népbankot« csináltak a zsidó nyerészkedés egyik ka­pitális eszközéből. — Úgy érzem, valamennyi szövetke­zeti tagtárs nevében szólalok fel, ami­kor a, szivünk megnyilatkozására hall­gatva, az egyéves mérleg-számlával kap­csolatban köszönetét mondunk az igaz­gatóság mellett Kovács András ügy­vezető-igazgatónak, akinek munkásságát talán az jellemzi legjobban, hogy a Halasi Népbank önmagá­ban többet forgalmazott eb b cn az esztendőben, m i n t a másik négy halasi bank e g y ü 11 e s e n. Kezdő vállalkozás, de - az eredményei fe^melőek — ezzel jellemezte dr Bódy járásbiró leghívebben a Halasi Népbank három éves munkásságának eredményét. A jelenlévő, szövetkezeti tagoknak osztatlan véleménynyilvánítása fogadta Bódy járásbiró elismerő és köszönő szavait. A felügyelőbizottság jelentését olvasták fel ezután, majd újabb egy esz­tendőre egyhangúlag megválasztották a régi tisztikart. Kovács András igazgató: Három év után a Népbanknak ezerszáz tagja van Kovács András ügyvezető-igazgató válaszolt ezután a bank működését és vezetését dicsérő felszólalásokra. Érdemen felül ért a dicséret —. mondotta többek között. — Ah hoy a fia­talsághoz tartozom, amely élete céljául a munkát tűzte ki és önmagából a tőle telhető legjobbat adja. Ezután áttekin­tést adott az elmúlt iévek küzdelmes nap­jairól, különösen az elindulásról. — Gúnyos cikkek jelentek meg ak­koriban a halasi újságokban, amikor né­hány rajongó, tisztalelkü ember elindí­totta Halason a szövetkezeti Népbank alapításának tervét. — Kétezer pengő alaptőkével indul­tunk el, de nem estünk kétségbe és nem csökkent a munkakedvünk. Pedig lehe­tett volna miért búsulnunk. Hat hét alatt csupán egyetlen ügyfelünk volt és az is csak azért jött hozzánk, mert más­hol nem kapott kölcsönt. •, És ma, há­rom év után? Tisztelettel jelenthetem, — m o n d o 11 a, — hogy h á r o m év után a Népbank na k 1010 tagja van és t ö b b m i n t e g y- m i I í i ó p e n gő T helyezett ki m e gs zo r u 11 tagjainak me g* s e g i t é s é r e é s t i z m i 11 i ó p e n < gól forgattunk meg kevés haszonnal, de annál t ö b b ered m é jj n y e L Az ügyvezető-igazgató jelentése után M e d v e'c z k y Károly elnök indítvá­nyozta, hogy a közgyűlés; szavazzon kö­szönetét Halas városának, valamint vi­téz Endre László Pest vármegye alis­pánjának azért, hogy; támogatásukkal le­hetővé tették, hogy a Népbank felvirá­gozzék és teljesíteni tudja mint vezető agrárintézet kötelességét a Duna- Tisza közén. L elkes és összefogó támogatást kért ezután is, annak a szövetkezeti elvnek hangoztatásával: »Egy m*ind cukiért és min­denki egyérti«... A közgyűlés után a Népbank meg­vendégelte a jelenlevő szövetkezeti tag­társakat. /T ír r j JT\ f \ wr A ELBESZÉLÉS KJ I UíyLflYfi. Irta: MÁTYÁS KOVÁCS GYULA Folytatás 2 A tanár urak előadását kezdte meg­érteni. Karácsony felé már egészen jól fe­lelt. Nyelve ugyan néha még megbotlott s ezen az osztálytársai jót kacagtak, de a tanár ur leintette őket; Jövőre'ő nevet ki titeket, mert akkor már különben fe­lel, mint ti. Valóban Gyuróka fogékony, eleven eszű gyermek volt. Kati néni kezéből még most sem fogyott el a szőlő és a gyümölcs. Ez volt Gyuróka ozsonnája. Beköszöntött a tél s a Nagy-tó befa­gyott. A sima jégpáncélt délutánonként egész serég gyermek lepte el s rajta versenyt csúszkáltak, a nagyobbak pe­dig korcsolyáztak. Gyurókát az osztály­társai ekkor -szerették meg legjobban. Történt ugyanis, hogy egyik vasárnap délután Kaü néni aszalt almával tömte meg Gyuróka zsebét. Az aszalvány a gyermeknek nagyon tetszett s csúszká­lás közben is folyton szemezgette. Ezt a többiek meglátták s hol egyik, hol másik ajánlkozott, hogy néhány szem aszalványért körül szánkáztatja a jé­gen. Ezután az érkezését alig várták. Ezt az ártatlan közkedveltséget Kati géni is megtudta. Gojldoskodött is róla, hogy Gyuróka zsebéből másnak is jus­son aszalt cseresznye, meggy, szilva, alma, körte, sőt néha barack is. Ez utóbbi különösen kedvelt csemege volt. Egyik ilyen szánkázás alkalmával Gyuróka alatt leszakadt a jég és Gyü- róka alaposan megfürdött a jéghideg vízben-. Szerencséje volt, hogy a to part- ján lakott. Mikor csuromvizesen haza­szaladt, Kati néni majdnem halálra ijedt. Hirtelen le is rántotta róla a fagyos, vi­zes ruhát és a kuckóba ültette. Hársfa­virágteát főzött s azt itatta vele. Ki is iz­zadt tőle alaposan és nem lett semmi baja. Gyuróka eddig1 is szerette Kati nénit, de gyermeki jó szive, most igazán mele­gen feldobogott. Édesanyja után, talán őt szerette legjobban. Kati néni a vigyázatlanságért egyre korholta, de a kemény szavakból is meg­érezte a szeretct' melegségét - s ezért könyörgésre fogta —- és fekete, nagy szemei végig simogatták a jóságos asszony arcát. A fagyos viharokat enyhe szellők váltották fel. Egyik este tavaszi felhők jelentek meg az égen. Erre a Nagy-tó, mintha megelevenedett volna. Eleinte egy mély hang szólalt. Majd távolabb, hasonló felelt. Most meg két-liáromi hang egymásután. A túlsó partról is- Az­tán egyszerre, általános hangos béka- kuruttyolás, brekegés zendiilt. Az egész tó, az egész nádas, órákon keresztül zen- gett-zugott. így hallelujázták a termé­szet ébredését. Kati néni és Gyuróka esténként elme­rengve hallgatták ezt a sokezer szólamti hangversenyt, mely lassan-lassan álomra ringatta őket. Gyuróka bizony többször ráborult Kati néni térdére s ott elaludt és álmodtak: Kati néni a múltról, hogy miként is volt; Gyuróka pedig a jöven­dőről, hogy miként is lesz... A tavasz enyhe szellője, a Nagy-tó túlsó partján álló szélmalmot is életre keltette. A molnár fölrakta a malom négy szárnyára a szélfogó vásznakat s a szárnyak lassú forgással elkezdték hányni a cigánykereket. Á gyermekség köriilállta s gyönyör­ködve nézte. Egyik, nagyobb fiú, kivált közülük s a lefelé ereszkedő szárnyat elkapta. A szárny tovább lendült, most- inár fölfelé. Mikor olyan másfél méter magasságnyira volt, a szárnyat elenged­te s a lendület jómesszire dobta. Hente­regve gurult a dombról, lefelé, de baja nem történt. A molnár azonban észre­vette az életveszélyes játékot és ustora már pattogva zavarászta őket. Ezután az a gyermek volt boldog, amelyik lop­va, így malmozhatott. Ehhez bátorság és. ügyesség kellett. Tavasz nyiltán a nádas, egyébként is megelevenedett. A nádasból felhangzó madárcsipongásba és cserregésbe a »bölömbika« mély hangja bele-befcbu- gott... A gyermíksereg elindult fészket szedni; ki gyalog, lábalva, ki csónakon, rudazva. Kalapszámra szedték a szeplős tojásokat... Készült a diákok toiásgyüj- teménye. Gyuróka mindenütt velük volt. Még most bátortalanul, talán félénken, de ve­lük tartott, hogy aztán jövőre, vagy az­tán ... így lassan megismerte a nádas vilá­gát, a Nagy-tótól fel a Sóstóig és le, a Harangos-tóig. Gyermeki lelke hol ret­tent, hol ujjongott. A nádas rejtelmes susogása ... a mély viz csobogása... a zsombékszigetek.'.. vizimadárfészkek, madárrebbenések. ■. tisztások tükrözé­se... nagy sűrűsége... a túlsó parton emelkedésén szólok, gyümölcsösök... Felejthetetlen kép, felejthetetlen táj, lelket formáló élmény... Gyuróka a tanév végén, elég jó bi­zonyítvánnyal tért haza bácskai falujába. Édesapja büszke volt fiára, mert — lám — nemcsak a tudományokkal, hanem a magyar nyelvvel is eredményesen bir­kózott. Gyuróka ezután, szeptember elején, évről-évre megjelent a halasi gimná­ziumban, melynek osztályait jó ered­ménnyel végezte. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents