Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-03-08 / 20. szám
1940 március 8, péntek XL. évfolyam. 20. szám ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ... ... egy szäm Ara 12 fillér 16 P MEGJELENIK szerdán és szombaton Szerkesztőség. Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében Otas» lapvélemény sierint Olaszországot bele akarják kényszeríteni a bábomba (Magyar Távirati Iroda.) Az olasz lapok londoni jelentései szerint az angol fővárosban már szövegezik az angol kormány válaszát Olaszország legutóbbi tiltakozó jegyzékére. Hir szerint az angol álláspont még nem alakult ki véglegesen, minthogy a külügyi hivatal és a gazdasági háborús minisztérium között bizonyos nézeteltérések vannak. Mindamellett valószínűnek tartják, hogy a választ három-négy napon belül átadják az olasz kormánynak. A Popolo di Róma berni tudósítója szerint semleges körökben igen nagy érdeklődéssel követik az angol-olasz szénvita alakulását. Egyes megfigyelők felfogása szerint nem egyszerű incidensről van szó, hanem nagyszabású angol-francia manőverről, amelynek végső célja az volna, hogy a szövetségesek egy újabb hadszínteret találjanak maguknak. E megfigyelők megítélése szerint a szövetségesek több hiábavaló kisérle* után most visszatérnek eredeti haditervükhöz, amely azáltal, hogy Olaszország az első percfői kezdve kívül maradt a háborún, megvalósíthatatlan volt. A nyugati hatalmak ugyanis belátták, hogy közvetlenül nem tudják megtámadni Németországot és Törökország magatartása miatt Szovjetorosz- országon keresztül sem tudnak hozzáférni. így tehát most Rómára akarnának nyomást gyakorolni, hogy Olaszországot vagy a szövetségesek oldalán kényszerítsék bele a háborúba, ami természetesen lehetőséget adna nekik arra, hogy a Brenneren át megtámadják Németországot, vagy pedig Németország oldalán kényszerítsék harcba, I ami lehetővé tenné számukra, hogy i Pien.ontban, Líbiában, Dodekanososz- | ! ban és Abesszíniában megtámadják j i Olaszországot. A második eshetőség I I megvalósulása esetén természetesen I I egy újabb ellenséggel kellene számol- ) niok, viszont az eddigi álló háborút mozgó háborúvá alakíthatnák át. A ffildffluvBlÉsfigyf miniszter benyújtotta az AllattenyÉsztÉsi alapokról szili törvényjavaslatot A népies állományt felölelő köz- | tenyésztés minőségi fejlesztése szem- . pontjából rendkívül aiagyjelentőségü ese- t mény, hogy vitéz Teleki Mihály gróf ! földművelésügyi miniszter a képviselő- í ház keddi ülésén benyújtotta a törvény- ; hatósági állattenyésztési alapokról szó- ! ló törvényjavaslatát, amely egészen uj alapokra fekteti a köztenyésztésnek : apaállatokkal való ellátását. Ez a törvényjavaslat is szervesen beletartozik a kormány népi irányú gazdasági politikájába. Tekintettel arra, hogy az ország állat- állományának mintegy 80 százaléka a Kisgazdáknak, törpebirtokosoknak és zselléreknek tulajdonában van, akiknek nincsen módjukban saját apaállatot tar- ; tani, állattenyésztésünk széleskörű minő- j ségi fejlesztése érdekében a legelső és legfontosabb feladat a köztenyésztésnek jóminö- ségü és megfelelő számú apaállatokkal való ellátása. Az 1894. évi XII. törvénycikknek rendelkezései évtizedeken át igen üdvös hatással voltak a köztenyésztés fejlődésére, de nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy időközben közel ötven év telt el s igy érthető, hogy a minőségi tenyésztés erőteljes lendülete a köztenyésztés fejlesztésénél uj utak keresését és uj eszközök alkalmazását teszik szükségessé. A községi és birtokossági apaállat beszerzéseknél ugyanis a magasabb állattenyésztési szempontok igen gyakran nem tudtak érvényesülni és különösen nagy hátránya ennek a rendszernek, hogy a köztenyésztésben használt apaállatok minősége még az érdekelt közületek és gazdák legjobb szándéka mellett is szoros függvénye volt a község, illetve birtokosság anyagi helyzetének és igy nehéz anyagi helyzetben lévő községek állattartói alig (juthattak értékesebb apaállatokhoz. Ezeknek a szempontoknak és hátrányoknak hatása alatt került előtérbe az a megoldás, hogy a köztenyésztés céljaira szükséges apaállatokat a törvény- hatóságok szerezzék be. Több vármegyei törvényhatóság ebben az irányban a földművelésügyi minisztérium támogatásával már évekkel ezelőtt kezdeményező lépést tett és a gyakorlatban szerzett tapasztalatok, valamint az elért igen kedvező eredmények a legmesszebbmenően igazolták a törvényhatósági apaállatok rendszeréhez fűzött várakozásokat és ezeknek hatására készítette a földművelésügyi miniszter a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló törvényjavaslatot, amely ezt a gyakorlatban kitünően bevált apaállatbeszerzési rendszert az ország egész területén általánossá kívánja tenni. A törvényjavaslat 1 tehát ,végeredményben a köztenyésztésnek jó minőségű és kellő számú apaállatokkal való ellátását — amely eddig községi kötelesség volt, — törvényhatósági feladattá lépteti elő. Nem lehet kétséges, hogy ez a fejlődés útja, mert a törvényhatóságok és azok között elsősorban a vármegyék ősi intézménye, hivatásuk magaslatán állva, ezt a most rájukháruló feladatot a legnagyobb ügyszeretettel és a közérdek színvonalán példásan fogják ellátni. Itt a március Ш ünnepély teljes programja Halas város közönsége az Idén is, a szokáshoz hiven megünnepli' a szabadságharc emlékünnepét. Az ünnepélyre Halasra jön vitéz gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter. Ebben az ügyben értekezlet volt a városházán Dr Kathona Mihály polgármester elnökletével, amely megállapította a nemzeti ünnep programját. Hz Országzászlónál: Hiszekegy. 20 honv. gy. ezred zenekara. — Nemzeti dal szavalja: Bagó Dénes gimn. VIII. o. ti levente. — Körösi Dezső Harci Dal: énekli az Iparos Dalkar. — Ünnepi beszédet mondja: Nagyméltóságu vitéz gróf Teleki Mihály m. kir. földművelés- J ügyi miniszter, orsz. gyűl. képviselő. — Lányi Ernő. Föl szép Magyar nép: énekli a Városi Dalkör. — Innen az ünneplő közönség elvonul a Hősök Szobra előtt. Hősök Szobránál: Magyar indulók: 20 honv. gy. ezred zenekara. — Po- gátsmgg-Novák: Csak magyarok legyünk énekli a Kath. Legényegylet veI gyeskara. — A város közönségének 1 koszorúját elhelyezi dr Kathona Mihály polgármester. — A helyőrség koszorúját elhelyezi vitéz Koltay Ferenc vezérkari ezredes, dandár és állomásparancsnok. — A koszorúk elhelyezése után innen a közönség a Levente zenekar kísérete mellett a Kuruc Szoborhoz vcnul. Kuruc Szobornál: Révfi: Kincses Erdély, énekli az Iparos Dalkar. — Szi- * lay: Márciusi ének 1940-ben, szavalja Mécsei Elza tanítónő. — Ünnepi be- : szédet mond és a város koszorúját el- i helyezi Grolyó János r. k. káplán. — Tiboldy: A Hargitán sötét felhők szállnak, énekli a Városi Balkor. — Hazafias dalok: 20 honv. gy. ezred zenekara. Március 15-én, d. e. 9 órai kezdettel az egyházak ünnepi istentiszteletet tartanak. Déli 12 órakor zenés őrségváltás, az országzászlónál, f Az ünnepély d. u. 3 órakor kezdö- í dik az országzászlónál. I A város felhívja a közönséget, hogy házaikat nemzeti zászlóval díszítsék fel. j, A Tűbla Is életfogytig tartó börtönre ítélte Szabó Hyali Ferencet A főügyész halálbüntetés kiszabása végett felebbezett Szabó Nyali Ferenc 54 éves halasi napszámos ügyét, aki az elmúlt évben rablógyilkosságot követett el, az elmúlt napokban tárgyalta a budapesti Tábla. Szabó Nyali Ferencet szuronyos fegyőr kisérte Budapestre és rablással párosult gyilkosság bűntettével vádolta meg az ügyészség. A javíthatatlan gonosztevő, mint ismeretes, az elmúlt évben özvegy Banga Pálné 86 éves asszonyt orgo- nafadoronggal agyonütötte. Szabó az öregasszony házánál alkalmi munkákat végzett, tudta, hogy Bangánénak készpénze van, azt akarta megszerezni. A gyilkosság után a holttestet az istállóba vitte és a falat rádöntöt- te, mintha véletlen szerencsétlenség történt volna. Utána 20 pengőt, zeirt, tojást és kolbászfélét rabolt a gazda nélkül maradt lakásból. A kalocsai törvényszék Halason tartotta meg a főtárgyalást és életfogytigtartó fegy- házra ítélte. A táblai tárgyaláson, amikor meg! kérdezték, volt-e büntetve, igy vála- { szolt: ' ' — Még nemvoltam csak egyszer j a katonaságnál, de az olyan régen 1 volt, hogy nem emlékszem, miért zártak be. i A tanácselnök az iratokból szörnyűséges bűnlajstromot olvasott a I vádlott fejére. Kiderült, hogy 1911 i óta többet volt fegyházban, mint I szabadon. 1916-ban megszökött a í harctérről, rablógyilkosságot követett el, kézrekerülése után a hadsereg kötelékéből való kicsapásra és kötél általi halálra Ítélték. A halálos ítélet jogerőssé vált, de királyi kegyelemmel a büntetést örökrabságra változtatták át. Tizennyolcévi ra- boskodás után kegyelmet kapott. 1933-ban került szabadlábra. A budapesti Tábla a kalocsai törvényszék ítéletét helybenhagyta. A , főügyész halálbüntetés kiszabása végett felebbezett.
