Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-03-08 / 20. szám

2 KISKUHHltLflS BBLTl 1НВШЛ március S Beszéli számok Halas ínoerknlózis Malisáéról Szükségtelen Ismertetnünk a tu­berkulózis veszedelmességét. Ez a betegség az, amely szoros kapcso­latban van a lakásviszonyokkal és a nyomorúsággal. A tuberkulózis erő­sen fertőző és nagy mértékben pusz­tít a lakosság között. Természetes ezért, hogy a város egészségü­gyi intézői mindent elkövetnek, hogy a veszedelmes kór gátakat találjon maga előtt. A tuberkulózis nem he­lyi probléma ; kihatása és elterje­dése országos jelentőségűvé teszi. Örvendetes, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem egyre erősebb mér­tékben bontakozik ki Halason ; re­mény van arra, hogy a felsorolt adatok, amelyeket a város tisztior­vosi hivatala bocsájtott rendelkezé­sünkre, rövid idő alatt kedvezőbbre fordul Kiskunhalas tuberkulózis halandó- I ságát az alábbiakban vázolhatjuk: ' 1930. évben 53, 1931. évben 56, 1932. évben 45, 1933 évben 37, 1934. évben 42,1935. évben 41, 1936. évben 48, 1937. évben 29, 1938 év­ben 40, 1939. évben 37 egyén halt meg tuberkulózisban. Takarmányhiány van Halason Sok helyen a kifogyott őszieket újra kell elvetni és a gyümölcsösökben is sok pótolni való less Halas mezőgazdasági helyzetéről gazdakörökben munkatársunk a kö­vetkező információt kapta : Pillanatnyilag a legtöbb gondot a gazdáknak a takarmánykérdás okozza. Kevés a takarmánykészlet és .csak szűkösen elegendő. Melaszt használnak póttakarmányként, mert az olajpogácsa eltűnt a forgalomból. Egyébként az állatállomány egészsé­gi állapota kielégítő s az állatárak is részben emelkedést mutatnak, jólle­het az állatpiacok kereslete még ; nem érte el a maximumát. A nagy hidegek úgy a vad-, mint a baromfi állományban is jelenté­keny károkat okoztak. Sok gazdá­nak fagyott el baromfija, mert a hir­telen jött viharok ellen nem tudott idejében védekezni. A vadállomány­ban a károk szintén igen nagyok. Egyébként a gazdák számolnak azzal, hogy sokhelyütt a kifagyott őszieket újra kell elvetni s a gyümöl­csösökben is igen sok pótolni való lesz, mert itt még a nyulak kártétele is számottevő. Nagy gondot okoz a gazdáknak még az is, hogy a tava­szi takarmányfélék ára igen magas és egyes üzemanyagok is megdrá­gultak. Knnszentmiblós környékét árvíz fenyegeti A kiskunság községeiben itt az uj ] veszély: a március elsején leesett eső­től hirtelen olvadásnak indult hótakaró alatt már is jelentkezik: az árvíz. Ott csillog már a roppant hószőnyegen a viz és most már csak napok kérdése, hogy t engerré válljon a határ. Itt már aligha segit az emberi erő és ész, nem segít itt már az «Átok csatorna» sem, mert Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Dömsöd, Akasztó sokezer holdas őszi vetéséről a feltörő és ebbe a mély teknőbe zúduló vadvizet hóna­pokig elvezetni nem lehet. A meglévő «Atokcsatoma» a rendes őszi és tava­szi esők vizét sem képes elvezetni, nem egy ilyen roppanni tömegű csa­padékot. 1937-ben Kiskunságban ötezer hold vetés pusztult el. A kár közel egymillió pengő volt. Pedig akkor csak két hétig esett az eső. Milyen kevés ez a csapa­dék a mai roppant hótömeghez képest. Annál szomorúbb ez az árvizveszély, mert ellene védekezni sem lehet. Itt nem lehet gátakat emelni, itt nem lehet emberi erővel megakadályozni a vad­vizek ide zúdulását. Csak Kunszentmiklóson 17.000 kát. hold az ártériterület, ami minden bizonnyal viz alákerül. Az «Átokcsatorna» megépítése után erről a területről eltűnt a vadvíz. Ahol nem ütött tanyát a szik, ott a földet felszántották és pár esztendő alatt tűr­hető termőföld lett belőle. Termett is rajta gabona szárazabb esztendőben, de ha az őszi és tavaszi csapadék a szokottnál csak kevéssel is több volt viz alá került és a gazdáknak oda volt egész évi munkájuknak eredménye. Pár esztendeig nem is vetettek bele gabonát, de most ősszel ismét meg­próbálkoztak. Lagalább 3000 kát. hold vetés kerül viz alá és pusztul el Kun­szentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszál- lás és Dömsöd községek határában. Roppant kár ez. Kunszentmiklós 28.000 kát. holdas határa egy teknőben fek­szik, ide zúdul a környék minden vad­vize és innen szivárog azután el hóna­pok múlva délfelé a még mélyebben fekvő Akasztó község határába, ahol bizony magát a falut is veszélyezteti az árvíz. Kárt okoz a vadvíz majdnem minden évben Kiskunság ezen részén, és ha az annyit emlegetett Kunszent­miklós—Dömsöd övcsatornát megépí­tették volna, nem lenne erre felé min­den évben visszatérő vendég az árviz és velejáró roppant kár. •|V7.V/HW^7lnlWr^[Y7:WH7.^ Halasi Takarékpénztár Alapitva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek* kel gyümölcsöztél! 604 tagja van a halasi Ipartestületnek 2000 pengő segély — Az iparosság köszöneté vitéz gróf Teleki Mihály miniszternek A halasi Ipartestület az elmúlt va­sárnap tartotta meg évi közgyűlését I Kiss Illés Antal elnöklete mellett. A közgyűlésen Kiss Illés Antal elnök, elnöki megnyitójában részle­tes képet adott a halasi iparosság helyzetéről. Beszéde során közölte, hogy az Ipartestület 2000 pengő se­gélyt kapott az iparügyi minisztéri­umtól. A 2000 pengő támogatást —mon­dotta az elnök — vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter eszközölte ki. Javasolta a közgyűlés­nek, 'hogy az Ipartestület jegyző­könyvi kivonatban fejezze ki hálás köszönetét a város orsz. képviselő­jének azért is, hogy a múlt évben az állami építkezések során a halasi iparosság részére többféle közmun­kát juttatott. A közgyűlés elé terjesztették az elöljáróság jelentését, amely a kö­vetkező -képet adja az Ipartestület életéröl: «Az 1939. évben az Ipartestület 1 rendes közgyűlést, 12 rendes elöljá­rósági és 9 taggyűlést tartott. Taglétszám 1939. évi december hó 31-én 604. — Iparigazolványt vál­tott 23, iparigazolványáról lemon­dott 19 iparos. — A segédek száma I 179, a tanoncok száma 301. Ta- noncszerződés köttetett 150, fiú 111, leány 39. — Felszabadítottak 57 egyént, fiú 45, leány 12. — Hely­ben kézbesittetett ügyirat és levél 105 drb., vidékre 204. Mestervizsgá­kat minden negyedévben tartottak.» Az Ipartestület 10 ezer pengőn fe­lüli költségvetéssel dolgozik. 1940. évre a bevételt 10.245 pengőben,! a kiadást ugyanannyi összegben irá­nyozták elő. A közgyűlés választásokat is tar­tott. A választás eredménye az Ipar- testületi széknél: Szarvas Imre el­nök, Mozgai Imre alelnök. Rendes tagok : id. Holló József, Paprika Be­nő kovács, Brinkus Sándor. Pótta­gok : Sáfrik Kálmán, Aes Sándor szabó, Ternyák Benő. Számvizsgáló bizottsági tag Varga Sándor hen­tes. Elöljárósági tagok lettek : alel­nök Bogdán Imre, rendes tagok : Körmendi János, Peics Antal, Dezső Ferenc, Tallér Balázs, Orbán Gábor, Januskó Vince. Póttagok: Németh Ferenc, Balogh László, Károly Jó­zsef, Vizkeleti Balázs, Nagy Cz. Imre. A választási kihágások ügyében díníitt az alispán A legutóbbi orsz. képviselőválasz­tásnál kb. 1000 halasi választó nem élt választójogával. Ezek a választók ellen kihágási eljárás indult meg és a rendőrbiró a rendelet értelmében kisebb pénzbüntetésre Ítélte őket. Igen sok választó a rendőrbirói Ítélet ellen felebbezéssel élt a vár­megyéhez. A felebbezések ügyében nemrég döntött az alispán. 400 fe- lebbezés érkezett a vármegyéhez és 300 kihágási ügyben törölték a pénz- büntetést. Azoknál, akik igazolták, hogy betegségük, vagy más komoly ok miatt nem szavazhattak le, el­engedték a büntetést. Küszöbön a sertéshús felemelése A népkenyér árá Halason 27 fillér — A halasi iparosságnak talp ál bőrárut utaltak ki A város közönségét különösen ér­deklik most a különböző élelmiszerek árával kapcsolatos intézkedések. Lapunk munkatársa erről folytatott beszélgetést E. Kabay Istvánnal, a Kül­kereskedelmi Hivatal kirendeltségén' nek vezetőjével és az Árkormánybiz- . itosság helyi megbízottjával. — A zsirszalonna és a háj árát — mon­dotta E. Kabay István — 12 százalék­kal felemelte a kormánybiztosság. Az árfelemelés Halason is megtörtént. A , íhalasi húsiparosok még február 20-án egy beadványban, amelyet felterjesz­tettem a kormánybiztossághoz, a ser­téshús árának felemelését kérték. Az árkormánybiztosság felhatalmazása alapján, a polgármester részvételével a közeli napokban a halasi mészárosok kérelme elintézést nyer és az is, hogy az áremeléshez hogyan járulunk hozzá. — Halason is forgalomba került a népkenyér. A népkenyér árát a napok­ban 27 fillérben állapítottuk meg a hatósággal együtt. A rendelet 26 és 28 fillér között engedi meg a népkenyér árusítását, nálunk nem a legmagasabb árat vettük számításba. — Panaszok merültek fel, hogy a halasi iparosok talp és bőrárut nem kapnak elég mennyiségben. Most jött meg az Iparügyi minisztérium intéz­kedése: Halas részére talp és bőrárat utalt ki. — A sertéskivitelre nem lehet panasz. Legutóbb 6 vagon sertéskivitelre jött engedély, azonban csak 2 vagon ser­tést tudtak Halasról külföldre szállít л ii. , »Kevés a sertés. — A német tojás-export megkezdő­dött. F. hó 10-től a tojás minimális árát kilónként IP 40 fillérben állapítot­ták meg. A piacra kevés tojást hoznak fel. A baromfiszállitás Halasról elég nagymértékben történik. Legutóbb Né­metországba, Olaszországba és Ang­liába ment ki nagyobb szállítmány. Gyapjúra előleget folyósít Schönfeld-cég (Kossuth utca 3 szám )

Next

/
Thumbnails
Contents