Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-12-24 / 103. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE A Halasi Gazdasági Bank anyaintézete a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fennállásának századik évében Egy évszázados hazafias munkásság a magyar gazdasági élet szolgálatában Az 1941-es esztendő nevezetes évfordulót hoz az ország gazdasági élete számára. Századik születésnapját készül ünnepelni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Széchenyi és Kossuth bankja, a szabadságharc financirozója. 1841. október 14-én irta alá Ferdinand király a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank engedélyokiratát és ez a szabadomlevél azt jelentette, hogy a nemzet hitelélete az eddigi mostoha és szomorú sorsból egészségesebb, biztatóbb jövő el® nézett. Kétségbeejtő állapotok uralkodtak ugyanis ezen a téren országszerte az 1800-as évek elején. Kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, ha hitelre szorult, védtelenül ki volt szolgáltatva a külföldi bankárok kénye-kedvének és uzsorájának. Széchenyi István gróf, az első magyar gazdaságpolitikus kiáltotta oda a nemzetnek, hogy hitel nélkül nincs boldogulás a hazában és ez a kiáltás nem hangzott el a pusztába, mert a pesti kereskedők meigértették, hogy a magyar gazdasági erők összefogásáról és mozgósításáról van szó és 1830-ban elhatározták, hogy megteremtik a bankot, amely hivatva lesz segíteni az áldatlan viszonyokon. Ezek a pesti kereskedők azonban nemcsak Pest-Buda gazdasági és pénzügyi életének megjavítására gondoltak, hanem az egész ország szolgálatába akarták állítani bankjukat, mert tudták, hogy a vidék a főváros támogatása nélkül olyan, mint az emberi test végtagjai a szív éltető vérkeringése nélkül. Hogy ezek az áldozatkész férfiak mennyire az egész ország gazdasági életének támogatását tűzték ki feladatul, igazolja az a tény, hogy amikor az első részvényaláirási iveket kibocsátották, az alapítandó intézet neve Első Magyar Kereskedési Bank volt. Pest akkoriban már magához ragadta gazdasági téren — ha anyagiakban kezdetlegesen is — a vezető szerepet és a pestis kereskedők most is arra törekedtek, hogy a magyar hitelélet megteremtésével szorosabbra fűzzék a főváros és vidék kapcsolatait és ezzel felemeljék a rendkívül szűkös anyagi viszonyok között sínylődő vidéki kereskedőket és iparosokat. A nagyvonalú elgondolás, amelynek bölcsőjénél Széchenyi István, a legnagyobb magyar állott, csak 1841-ben, 11 évi vajúdás után jutott el a megvalósuláshoz; ekkorra már az intézet neve is megváltozott, de a cél és ez eredmény ugyanaz maradt:- a Pesti) Magyar Kereskedelmi Bank az egész országé • lett. Történelmi nevek szerepelnek az első magyar bankalapitók között. Az első részvényjegyző maga Józseif nádor volt, aki meleghangúi pártoló levél kíséretében terjesztettte fel a kérvényt és alapszabályokat a bécsi udvari kancelláriához. A bankalapítás vezetésében tevékeny szerepet vállalt gróf Széchenyi István, mert miként azt a régi jegyzőkönyvek megemlítik, személyesen gyűjtötte a szavazatokat az igazgatóság azon ülésein, «melyeken a hazai iparosítás elindításáról és felkarolásáról volt szó. így jutott hitelhez a Pesti Hengermalom, ugyanakkor Kossuth Lajos a Gyáralapító Részvénytársaság javára folytatott tárgyalásokat a bankkal, néhány évvel később pedig, amikor Kossuth már az ország pénzügyminisztere, szerződést köt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a Kossuth-bankók kibocsátására. így válik jegykibocsátó intézetté a bank és evvel a szerepével arany- betűkkel irta be a nevét az ország történelmébe is. De emellett soha egy pillanatra sem feledkezik meg eredeti hivatásáról: az ország kereskedőinek és iparosainak megsegítéséről. Üzleti tevékenységének legelső országos jelentőségű lépése, amikor 50.000 forint kölcsönt nyújt a Központi Vasúttársaságnak és ezzel lehetővé teszi Pest és Vác között 33 és fél kilométeres szakaszon az első magyarországi közforgalmi gőzüzemű 'vasút üzembehelyezését. Alig 17 esztendő telt el azóta, hogy Európában megindult a kor egyik legnagyobb találmányának, a gőzva- sutnak közlekedése és a Kereskedelmi Bank nem habozott, hogy ezzel az akkor óriásinak számitó hitellel siessen megvalósítani azt, amit alapításakor zászlójára tűzött: a hazai közlekedés megteremtését s ezzel az ország gazdasági fellendítésének elősegítését. Ezt a hitét, ezt a jelszavát megőrizte Üzletműködésének későbbi évtizedeiben is. R vidéki vasúthálózat kiépítése, a helyiérdekű vasutak országos vérkeringésének megteremtése elválaszthatatlan az intézet nevétől. Ä vasútépítés, illetve a vasútépítő társaságok pénzügyi segélyezése a 100 éves fennállása küszöbén álló Pesti Magyar Kereskedelmi Bank i egyik legjelentősebb nemzetgazdasági tevékenysége. Az ország legelhagyatottabb, a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági gócpontokból legtávolabb eső vidékei kapcsolódhattak igy be szervesen a fejlődésbe, jutott kenyér oda is, ahol addig nem volt, mert a vasút, ajmit a Pesti Magyar * Kereskedelmi Bank építtetett, hozta és vitte az áldott magyar föld termékeit és a magyar iparos kezemunkájának gyümölcseit. Az elnyomatás keserű éveiben, a megpróbáltatások gondjai nehezedtek a bank vállaira is. A hazafias megmozdulások támogatásáért, a szabadságharc élén álló férfiakból össze ájlitótt vezetősége miatt, a Kossuth bankók nyomásáért stb. fennmaradhatása is veszélyben forgott. De kiállotta a tüzpróbát és amikor a lidércnyomás a nemzet feje fölül elmúlt, erősebben, felvértezettebben, megtöretlenül állt ki ismét a gazdasági vérkeringés helyreállítása és fellendítése érdekében. A kiegyezés előtti évben már vidéki érdekeltségeit építi ki, igy összeköttetésbe lép a Szegedi Kereskedelmi és Iparbankkal, továbbá az Első Bánáti Kereskedelmi és Iparbankkal, s azóta szinte szünet nélkül fejleszti, irányítja, lendíti előre vidéki hálózatát gazdasági felemelkedésünk és felvirágzásunk megannyi első mértföldköveit. A 100 éves fennállás útját ma már az egész országot be-’ hálózó vidéki fiókok és leányintézetek, füstölgő gyárkémények, dübörgő vasutak, tengereket járó magyar hajók, virágzó ipari, kereskedelmi és mező- gazdasági részvénytársaságok jelzik és a megnagyobbodott ország területein, a Felvidéken épugy mint Erdélyben már a visszatérés mámoros perceiben is, hogy a békés munka megindulásakor felkészülten állhasson azon a gazdasági őrhelyen, ahova alapitói, a legnagyobb magyarok állították. Dolgozó karja kinyúlik mindenhová, ahol a magyart segíteni kell, az Alföld róna- ságai, Erdély bércei felé és vele magához öleli, mint anya vezetésre szoruló gyermekét, egész gazdasági életünket. A Pesti • Magyar Kereskedelmi Bank 100 éves születésnapja ünnepe lesz az egész országnak. Halasi «tastisM és setflisM elöléuieiésa Két kiskőrösi hentesiparos hetekkel ezelőtt ajánlatot adott be a község 1941 évi zsirelláíására. A község elöljárósága örömmel fogadta az ajánlatot s késznek mutatkozott arra is, hogy az ajánlattevőknek, megfelelő biztosíték mellett 6000 pengönyi hitelt előlegezzen. Hozzájárult a hitelnyújtáshoz a község képviselőtestülete is. Időközben azonban a két heníesmester, különböző nehézségekbe való hivatkozással visszavonta a községnek tett ajánlatát. Miután a zsirellátás kérdése tudvalevőleg országos problémává duzzadt, Varga Sándor főjegyző gyors és radikális megoldáshoz folyamodott. A múlt szombaton összegyűlt képviselőtestületi közgyűlés elé oly értelmű javaslatot terjesztett, hogy a község maga gondoskodjék a rászoruló lakosság jövő esztendei zsirszükségletéről. 200 hízott sertést vásáréi a község A javaslat szerint a község maga vásárol 200 darab hizott sertést, ezeknek húsát, belső részeit és haját a szegedi szalámigyár 1 P 80 filléres kilónkinti áron átveszi, a szalonnát pedig a község sózott állapotban a» jövő évre tárolja. A képviselőtestület egyhangúlag fogadta el Varga Sándor főjegyző javaslatát, nyomban fel is hatalmazta az elöljáróságot a 200 darab sertés megvásárlására, ami kb. 20.000 P forgótőkét igényel. A pénzt a közpénztár előlegezi a községnek. A földdel nem szívesen foglalkoznak, mert kevés a jövedelem — mondja a kamarai jelentés A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara legutóbbi jelentéséből vettük ki az alábbiakat: «Az ingatlaneladás szórványos, az árak változatlanok. A földdel nem szívesen foglalkoznak, mert jövedelme nemigen van. A vízkárok miatt sokan igyekeznek bérbeadni a földet. A földhaszonbérek változók: 2—4 mázsa vegyes gabona, vagy 5—6 mázsa csöves tengeri, összes vagy fele adó megegyezés szerint, azonkívül tojás, ba- j romit és hizott sertés szolgáltatás. — j Ingatlaneladásokat az alábbi helyekről j közöltek: Szentes: 2 kai. hold 800 n. % öl jóminőségü szántó 3200 P, 3 kát. \ hold 1220 n. öl homokföld 4500 P, 3 kát. hold 700 n. öl fekete szántó 4500 P, 2 kát. hold jóminőségü szántó 2000 P; Szeged: 5 kát. hold 938 n. öl szántó, és rét 7186 P. — A gabonafélék ára maximálva van, azonban ezért az árért nem igen lehet venni. A gazda a gyenge termés és vízkárok miatt csak nagy üggyel-bajjal tudja köztartozásait fizetni, igy az adóhátralékok legtöbb helyen növekednek. Sérelmezik a gazdáit, hogy az árvíz és talajvíz, károk miatt csak alig engedtek el néhány pengő adót, olyan, esetben is, ahol nem termett semmi.» 52 NAPOS LESZ A FARSANG Április 13-ra esik e Husvét, junius 1-re a pünkösd Halason át sinautóbusz közlekedik Budapest és Belgrad közölt Kis&őrös Község ezután saját maga gondoskodik a lakósság zsirellátásáról 1941-ben, akinek kedve és pénze lesz, alaposan kimulathatja magát. A jókedvű mulatás, szórakozás ideje a farsang ezúttal igen hosszú lesz. A farsangot általában Vizkereszttől Hamvazószerdáig számítják. Az idén Hamvazószerda február 26-án lesz, tehát a farsangi idő csaknem két hónapot tesz ki. Pontosan 52 napos lesz a farsang. A jelek szerint azonban ezalatt a hosszú idő alatt még annyi mulatságot sem rendeznek, mint amennyit 1940 31 napos farsangján rendeztek. Ha az 1941. évi naptárt végigböngésszük, azt látjuk, hogy az idén a . husvét április Í3-án és 14-én, pünkösd pedig junius 1-én és 2-án lesz. Farsang vasárnapja február 23-ra esik, Áldozócsütörtök május 22-re, Űrnapja pedig junius 12-re. Husvét, Pünkösd és Karácsony második napját is beleszámítva 1Ő41. évben ösz- szesen 14 ünnep esik hétköznapra. z A magyar—jugoszláv idegenforga- lom fejlesztése érdekében különböző terveket vetettek fel szakkörökben. >- így újra szóba került és most valóim szinűleg rövidesen megvalósul az a gondolat, hogy Budapest és Belgrad e között az Árpád sinautóbuszt üzemei be helyezzék. Ez jelentősen megrövidül a távolságot a két főváros között és lehetővé teszi, hogy na- gyobbarányu kölcsönös forgalom fejlődjön ki. Itt említjük meg, hogy december , 29-én különvonat érkezik Jugoszlá- I viából, Halason keresztül, amely sok jugoszláv vendéget hoz a magyar í fővárosba. A karácsonyi kinevezések során a vasútnál is igen sok előléptetés történt. így Vörös Vince állomásfőnököt felügyelővé, Karikás János főtisztet intézővé, Ambrus István Máv tisztet pedig főtisztté lép- i tették elő. Mint hírlik a halasi Máv segédtiszti karban is mintegy 30 előléptetés történt, azonban az erről szóló rendelkezés még ezideig nem érkezett le az állomáshoz.
