Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-12-24 / 103. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 5 Halasi házszámok, utca-nevek Г Irta : Nagy Szeder István mérnök Ma már nehéz volna elképzelni a halasi utcákat név, a házakat szám .nélkül. Pedig nem mindig volt igy. A házszámoknak, utcaneveknek is megvan a maguk története, fejlő­dése. 1788 előtt se házszám, se utca-név nem volt. A házakat birtokosaik után nevezték. Még ma is szívesen nevezik az öregebb polgárok gazdá­ja vagy régi tulajdonosának családi neve után a régi házakat — nem egy esetben utca és házszám emle­getésével nem is lehet megértetni velük szándékunkat ! — mely eset­ben e «nevezetesebb házak szol­gálnak irányitó pontokként más há­zak feltalálásához. Amig a belterület kicsi volt, a házak száma csekély — addig elég­séges lehetett a birtokos utáni meg­jelölési mód, de a közigazgatás fej­lődésével a közigazgatásnak volt mindig első sorban érdeke a házak valami módon való megjelölése — a belterület növekedésével elégtelen­né kellett, hogy váljon. Mária Terézia királynő 1766-ban rendelte el Magyarország első kato­nai felmérését. Ez a munka azon­ban 1773-ban félbemaradt. Folyta­tását II. József 1781-ben elrendelve — 1783-ban Halas felmérése, illetve térképezése is megtörtént. E munká­latok és a velük kapcsolatosan el­végzett első kataszteri felvétel so­rán — amely utóbbinak természete­sen már adózási célja volt — a bel­területi házakat házszámokkal lát­ták el. Ez időben a házak között, ha volt is itt-ott kialakult közlekedési vonal — ennek közigazgatási szem­pontból nem sok jelentősége volt. Házakkal össze-vissza tele szórt te­rület volt a belterület, mert a házak általában kerítés nélkül, szabadon álltak. így nem is igen jöhetett vol­na szóba a számozásnak más rend­szere, mint az, hogy valamelyik há­zat eggyel megjelölve a számozás folytatták egy-végbe mindaddig, amig az utolsó ház is be nem lett számozva. Az igy beszámozott házakat 1788- ban Írták össze. Az egész belterületet egybe fo­gó számozási rendszert — ha a számozást időközönként újra eszkö­zölték is — 1898-ig fentartották. A házakat, illetve telkeket lassanként bekerítették és az igy kialakult ut­cák illetve házcsoportok lehetővé tették ugyan az újabb számozásnál a rendszeresebb, a tájékozódásnak jobban megfelelő számozást, de a belterület állandó növelésével egyre szaporodó házak száma és az élet fejlődésével járó különféle követel­mények — előbb-utóbb szükségessé tettek egy célravezetőbb más rend­szerre való áttérést. E szükségesség részbeni kielégí­tései voltak az 1898 előtti, nem ugyan hivatalos elnevezésű, de a köztudatban lassan meghonosodott — utca-nevek. Ilyen szokásjoggal szentesitett — rövidebb vagy hosz- szabb ideig élő — utca elnevezések voltak a következők : Kis-kereszt utca (ma : ? u.) Hajnal utca, később Temető utca, majd Vasut-utca (ma : Kossut L. u.) Fő utca (ma : Szilády Áron, Fő, Szt. Imre utcák.) Nádor utca (ma : Fel­ső-Nádor u.) Vágóhíd később Pacal utca (ma : Hajnal u.) Tabáni nagy utca (ma : Hunyadi u.) Lázárkai kö­zép ut (ma : Király u.) Temető-sor (ma : Bercsényi u.) Akácfa utca (ma: Kisfaludy u.) Szélső utca (ma : Széc­december henyi u.) Nagy-fa tér (ma : Mátyás- I tér.) j Ezek az elnevezések a hivatalos j használatba is átmentek. így példá- I ul hivatalos iraton olvasható már í 1855. évből, hogy a «Kiskereszt és ■ Hajnal utcákban három ház leégett». ! Az első utca-név pedig, amely már ; térképen is szerepel, a Hajnal utca; ; j az 1867. évi első telekkönyvi tér- j képen van feltüntetve. 1882-ben megindul a vasúti, majd j ; a postai forgalom. Ezeknek, vala- j 1 mint a velük kapcsolatban megindult j I idegen-forgalomnak egyáltalán nem j I felelt már meg az egész belterületet | i egy-végbe számozó módszer. Idegen 5 I kereskedő nem sokra ment, ha pél- ! J dául a 1023 számú ház után érdek- ; j lődött, de azzal sem, ha megmagya- ; I rázták neki, hogy valahol a Lázár- ; j kában van «csak mönnyön igenyöst, j aztán fordujjon lé, aztán fordujjon ) fő... » 1 Nyitott kaput zörgethetett tehát a pósta-igazgatóság 1898-ban, ami­kor a várostól az utcák elnevezését kérte — bizonyítja, hogy már ez év aug. 128-án meg is kezdték az utca­név jelző táblák kifüggesztését. Ettől kezdve a régi házszám és utca-név együttesen jelölték meg va­lamely ház hol-létét. Már csak egy lépés hiányzott a ma is érvényben lévő rendszer kialakulásához. Ez meg is történt pár év múlva, amikor is a régi házszámok megszűntek és a házakat utcánként újra számozták. Minden utca házait egyes számmal kezdődően külön-külön számozták be úgy, hogy a baloldali házak pá­ros, a jobboldali házak páratlan számot kaptak. A számozást általá­ban az utca város-központja felé eső részén kezdték és haladtak az »utca elejé«-től az «utca-végé»-ig. Ma tehát a házakat az utca-név és házszám együttesen jelzik. 1930- ban a be nem épített telkek egy ré­sze is igy jelöltetett meg. (Folytatjuk.) Csökkent a bűnözők száma Halason j A bűnügyi léiekkutatók mondják I általában, hogy a bűnözésekre csakúgy, j mint bármely más cselekményekre j mindig hatással, vannak a világesemé- j nyék. Ez bizonyos mértékben előttünk j laikusok előtt is kézenfekvőnek látszik, mert hiszen eltudjuk képzelni azt, amikor például egy háborús korszak­ban, vagy esetleg egy forradalmi fo­lyamat esetén a közönséges bűncse­lekmények száma csökken. Olyan esetet is eltudunk azonban képzelni, hogy a közönséges bűnözök forgatagában bizonyos lelki kényszer — mondjuk a történelmi események következtében elvegyülnek a dolgozó osztályok tömegébe és éppen ama lelkibefolyástól átitatva tartózkodnak mindennemű bűncselekmény elkövetésé­től. Munkatársunknak alkalma volt be­I szélgetést folytatni a halasi rendőr- , kapitányság egyik legképzettebb ve- I zető-nyomozójával, aki ezzel kapcso- I latban a következőket mondotta: — Való tény, hogy az utóbbi évek, I de különösképpen az 1940-es év bűn­ügyi statisztikája legalább is itt nálunk Halason csökkenő tendenciát mutat. Azt mondhatom, hogy olyan eset, mi­nél esetleg az előre megfontoltság szándéka, vagy a bestiálitás látszata forgott volna fenn, úgyszólván egyetlen egy sem fordult elő. Én úgy vélem, hogy az utóbbi idők eseményei, ame­lyek a magyar lélekre olyan nagy be­folyással voltak, a bűnösöknél is érez­tetik hatásukat. Apróbb lopásoktól el­tekintve komolyabb esetünk nem volt. Az emberek gondolatvilágát teljes egészében lekötik a körülöttük zajló események. О r s z á г—VI Iá г Kolozsvár gyermekei részére 40 gyermekruhát, rengeteg babát, mac­kót és egyéb játékot küld a pécsi Notre Dame Diákszövetség. — Mo­hács 126.000 pengőt fordít a jövő évben étkeztetési akcióra. — Szé­kelyudvarhely főgimnáziumában százhuszan jelentkeztek érettségi vizsgára közülük többen 10—15 év­vel ezelőtt végezték középiskolai ta­nulmányaikat. — Romániában min­den munkás, iparos és tisztviselő­egyesületet feloszlattak. — Emelke­dő vonalat mutat a Németországba irányuló orosz üzemanyagszállitás. — Sármás vidékén a románok be- tonerödöket építenek. — Budapes­ten felemelték a gáz árát. — Szé- kelyhid községben nagy tűz pusztí­tott, a kár 100.000 pengő. — Szat- már megyében három ember meg­fagyott. — Károly volt roiríán király Amerikába utazik. — Angliában a 20 és 36 éves katonaköteleseket so­rozzák. — Londonban 14 embert kivégeztek, mert a bombázott vá­rosrészekben fosztogattak. — Rydz Smigly volt lengyel marsall meg­szökött a romániai internálási he­lyéről. — Hóman Bálint kultuszmi­niszter egy hetes hivatalos német- országi útjáról hazaérkezett Buda­pestre. — Januárban 40 magyar képviselő látogat el Belgrádba. — Magyar-német mezőgazdasági tár­gyalások kezdődtek Berlinben. ашеиюяаяавшятшввяшияятпяав MEGHÍVÓ A Halasi Mászhomokkfi Téglagyár Részvénytársaság kiskunhalasi baj. cégnek 1941. évi ja­nuár hó 6. napjának délelőtt 10 óra­kor saját helyiségében, Kiskunhalas, Gazdasági hírek Dob utca 2 sz. alatt megtartandó rendkívüli közgyűlésre a t. részvé­nyesek ezúton tisztelettel meghivat­nak. Sürgősen végezzük az első borfej test Az első fejtést az idei borok gyen» ge minőségére való tekintettel a meg» szokottnál korábban ajánlatos végez* ni. A már letisztult bornak a seprőre nincs szüksége, sőt, ha az bomlásnak indul, a bor ízét általában egészségi állapotát veszélyezteti. A seprő a mustban nehezen, vagy egyáltalában nem oldható olyan ide* gén anyagból áll, amelyek könnyen rothadásnak, bomlásnak indulnak és a bornak seprőízt, záptojásszagot stb. adnak. Ha a bor egészséges, hogy gyor* sabban érjen, fejtésnél levegőztes» sűk, vagyis nyíltan fejtsünk. Ha a bor barnatőrésre hajlamos, fejtés e» lőtt 10—12 nappal keverjünk el a borben porrátőrve hóként 10—15 gr. borként (kálium metabiszulfidot) s ez esetben a nyílt fejtésnek nincs akadálya. Az első fejtéssel egyidejűleg elvé* gezhetjűk a bor savtalanítását is. Tekintettel arra, hogy az idei borok gyengék, jellegtelenek, üresek, két ezrelékesnél anagyobb savtalanítást nem ajáulatos végezni. Egy ezreié* kés savtalanításnál hl»ként 7 dkr. tiszta szénsavas meszet keverjünk a borba. TJj szer* a rézgalic pótlására Svájcban, Jugoszláviában és Né­metországban kitűnően bevált Paul Kubelka vegyészmérnök permetező­szerszabadalma, amelyet Magyaror­szágon is törvényes oltalom alá he- ! lyeztek. Most arról van szó, hogy j nálunk is gyártsanak ilyen szert, amely sokkai gazdaságosabb, mint J a szőlő és gyümölcsfapermetezés- ? hez annyira szükséges rézgálic. j A szabadalom értékesítéséről még í nem fejeződtek be a tárgyalások. 4 _____ I Sok karácsonyfa kelt el ! a piacon j A piacon már javában áll a kará- : csynyfavásár, kisebb, nagyobb fenyők I várják eladásukat és mellettük feltürt j gallérral topognak az árusok. ' Az idén — mint mondják — elég) sok fenyőt kaptak Erdélyből és az árak 1 maximálva lettek, akár más cikkek is. A közepes alig másfélméter magas j fákért 5—6 pengőt, a kisebbekért 3—4, í az ágakért pedig 0.50, 1 és 2 pengőt j kémek, még igy is igen nagy forgalmat ; bonyolítanak le a karácsonyfaárusok. joaacc»aaaoaoao I Nyomtatványokat “X» j □□□□□□□□készít j lapunk nyomdája ’oaaaaaaaaaaae Tárgysorozat: 1. Alapszabályok módosítása; és pedig az 5. 6. 7. 8. §-nak, amelyek a névre szóló részvényeknek bemuta­tásra való átalakítására vonatkoznak, — 11. §. a hirdetmények közzététe­lére, — 16. §. a részvényeknek leté­tele a közgyűlésen való megjelenés céljából. — 22. §. a közgyűlés jegy­zőkönyvének hitelesítése, — 23. §. a közgyűlési elnök elnöklésének megállapítása. — 24. §. az igazgató- sági tagok megállapítása, számsze­rűleg. 28. §. igazgatósági tagok rész­vényei számának megállapítása. — 32. §. A felügyelőbizottsági tagok részvényei számának megállapítása, 37. §. a tiszta nyereség felosztására vonatkozó rendelkezés és 38. §. a társasági hirdetmények hírlapi köz­zétételére vonatkozó rendelkezés. 2. Igazgatósági tagok választása. 3. Felügyelőbizottsági tagok vá­lasztása. 4. Esetleges indítványok. Az alapszabályok 16. §-a értelmé­ben a közgyűlésen csak olyan rész­vényes vehet részt, aki részvényeit a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal a társaság pénztáránál letette. Kiskunhalason, 1940. december 23. AZ IGAZGATÓSÁG.

Next

/
Thumbnails
Contents