Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-02-01 / 10. szám

1940 február 1, csütörtök XL. évfolyam, 10. szám 0 'iErle* dől Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ...... 12 P — Vidékre ...... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében Bomáiiía nrHtittitil szerelié halárait, йв a BaliíÉii-sziifetiÉi államai вей lillailll uiabb lilateattiiwlBt vállalni Róma, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Tribu- na belgrádi jelentése szerint hire jár, hogy Románia a belgrádi értekezle­ten azt kérné, hogy Jugoszlávia Gö­rögország és Törökország garantál­ja határait Magyarországgal és Bul­gáriával szemben. Úgy látszik azon­ban, hogy a három állam nem haj­landó a Balkáni egyezményen túl­menő kötelezettségeket vállalni. A Stampa belgrádi tudósitója jelenti: Figyelemreméltó körülmény, hogy néhány nappal a belgrádi értekezlet összeülése előtt Románia csapatmeg- erösitéseket küldött Beszarábia és Bukovina határára és befejezte vé­delmi munkálatait a dobrudzsai ha­táron is. Románia ezekkel az intézkedések­kel nyilván azt akarja kifejezésre jut­tatni, hogy területéből semmit sem hajlandó átadni más hatalomnak és eleve elutasítja Belgrád és Ankara jótanácsait. A belgrádi értekezlet te­hát eleve balsikerre volna kárhoztat­va ? Tény az, hogy az előző napok nagy reménykedése lényegesen alábbhagyott. Egyre jobban kitűnik, hogy a román probléma olyan tüs­kés kérdés, amelyhez ha valaki hoz­zányúl, felvérzi a kezét. De talán jobb is, ha a Balkán közvéleménye tiszta képet alkot magának a hely­zetről és világosan látja, hogy mi­lyen nehéz dolog a magyarokat és a bulgárokat kibékiteni Romániával. A Balkánértekezlet igy tehát elveszti elsőrendű célját, de ez nem zárja ki azt, hogy erőfeszítések ne történje­nek arra, hogy a veszélyt legalább egyenlőre eltávolítsák. A Telegrafo londoni tudósítója sze­rint londoni politikai körökben élénk aggodalmat okoz Románia homályos magatartása és a belgrádi értekezlet körül kialakult bizonytalanság. Az angol közvéleményben, úgy látszik, az a vélemény terjedt el, hogy Németország minden lehetőt el­követ, hogy a Balkánon ne ala­kulhasson ki semmiféle tömb. A szövetségesek igyekeznek ellenté­tet szítani Németország és a balkáni államok között, mert így nagyobb befolyást tudnak gyakorolni Európá­nak ezen a vidékén. Nagyon kínos hatást keltett Lon­donban a Curentul cikke, amelyet még a Times is megbélyegzett. Lon­donban egyébként elismerik, hogy a német diplomácia bizonyos fo­kig tért nyert 2 Balkánon, de a fontsterling mégis csak font­sterling, vagyis a szövetségesek kész­pénzzel tudnak fizetni, mig Német­ország csak árut tud ellenértékként adni. Ez az angolok szerint olyan érv, amelyet Bukarest sem tud fi­gyelmen kívül hagyni. Tavasszal a MAJ3I a Jóba-féle telken két emeletes bérpalotát épit Még a múlt évben hosszas tár- i gyalások voltak a város és a MABI között, amelyek azt célozták, hogy . Halason a lakáshiány leküzdésére a MABI bérpalotát építsen. Az ügy aktái azóta megjárták az összes fórumokat és ma már az épí­tés ügye olyan stádiumba jutott, hogy minden remény megvan arra, hogy ebben az évben egy uj, mo­dern épülettel gazdagodik a város. Budapesti munkatársunk értesülé­se szerint a napokban kiírják a MABI palotájának építésére a versenytár­gyalást. A jelek szerint már a ta­vasszal hozzáfognak az építéshez. A kétemeletes bérház a Jóba- féle ház telkén épül fel. Tiz modern la­kás lesz az épületben. A földszintre üzlethelyiségek kerülnek. A bérház építése kb. 250 ezer pen­gőbe kerül., Meghalt a kórházban egy tompái földmives, aki leesett a kocsiról A papv&laszt&srél nyilatkozott Vün Benjámin rét. lelkész Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy Horváth Gábor tompái földmi­ves leesett a kocsiról és súlyos bel­ső sérüléseket szenvedett. A szeren­csétlen embert a halasi kórházba vitték. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni és tegnap meghalt. Szabó Zsigmond halálával meg« üresedett ielkipásztori állás belölté- sének kérdése az egész város közön» ségét élénken foglalkoztatja, de kii* Ionosén a református hiveket. Éppen ezért kérdést intéztünk Ván Benjámin lelkipásztorhoz, aki az alábbiakat kö» zölte velünk: A presbitérium kétféle választási mód közül a rövidebb meghivási eljárást választotta, ami főként abban különbözik a pályázattól, hogy a presbitérium szemeli ki a kivána» tos lelkészeket, meghívhatja bemu» tatkozó szolgálatra s aztán, ha va­lamelyik megnyeri a gyülekezet tét« szését, azt a presbitérium meghív« hatja ; ezzel azonban nincsen befe­jezve a dolog, mert a gyülekezet minden választóját megkérdezik azaz megszavaztatják, s ha a szavazók általános többsége helyben hagyja a presbitérium határozatát, csak akkor nyer a dolog befelyezést. fia azon» ban a választásnál a „nem“»mel szavazók kerülnek többségbe, akkor pályázat meghirdetésére kerül a sor s az már úgy megy, mint ami két év előtt az én választásommal kap» csolatban lejátszódott, ami mélyen él még az emlékezetben. Megkérdeztük a nagytiszteletü urat, hogy 6 melyik választási módot tartja helyesebbnek. Mind a kettő pgyformán helyes, ha becsületes tisz» tasággal kezelik, viszont mind a kettővel egyformán rutul vissza le« hét élni, ha lelkiismeretlen emberek állnak sorompóba. Engem Látrányba meghívással választottak s örömmel fogadtak, Halasra viszont csak vá­lasztással kerülhettem. Én szeretném megnyugtatni a hiveket, hogy akár melyik módon történik a választás ez tiszta választás lesz s a nép akarata kerül ki győztesen! Engem csak az a szempont vezet, hogy a lehető legértékesebb papot kapja meg Halas. Természetesen szeretném, ha figyelembe venné a gyülekezet az én erőimet, gondolkozásomat, hiszen min» den ember figyelme kiterjed a meglevő lovára is, ha mellé keres párt, mert csökönyössel a meglevőt is elront» hatja. Nagy baj az. ha nem egyfor» ma erősek, nem egyformán indita» tanak. De én azt a szempontot nem erőltetem, ezt a híveknek kell elgon» dolniok. A gyülekezetei váratlanul érte ez a nagy csapás, azért jelöltje, kisze« melt embere nem lehetett senkinek. Amikor a temetés után nekem sze» gezték a kérdést, kit tudnék, kit sze­retnék munkatáisamnak, előttem nem a magam kedve, vágya, hanem a gyülekezet érdeke állott. Két nagy nevet emlitettem. Mind a kettőt or» szágos vonatkozásban is a legna« gyobb szabású embernek tekintem. A legjavából szeretne mindenki, azért itt senkinek nincsen egyénileg jelölt» je. Természetesen nekem sincs. A presbitérium eddig csak elvi határozatot hozott. Ez pedig az, hogy minden bemutatkozónak, akár a most próbaszolgálatra meghívottaknak, a- kár az esetleg pályázat utján bemu« tatkozóknak egy órával a katedrára lépésük előtt adja kezébe azt a bib­liai szöveget, amelynek alapján fej« tegetéseit meghallgatni kívánja. Ezt pedig azért teszi, hogy önálló, a saját tudásából é!ő ember kerülhessen ide, aki a halasi súlyos szolgálatot mindenesetben nyugodtan végezheti. Ez kezdeményező lépés, de ez nagy jelentőségű. Aki ezt a próbát nem birja kiállani, az nem méltó a prés« bitériutn Ítélete szerint a nagy Szi- iády Aron katedrájára Vasárnap már, február 4=én, a be« mutatkozó szolgálatok megkezdőd­nek, Az esperes ur elsőnek a prés* bitérium óhajtására dr. Máthé Elek budapesti gimn. tanár, theol. magán tanár szolgálatát kívánta azon okból, mivel dr. Máthé Elek a miniszterei« nők és a külügvminiszter megbízásából febr. 8»án Amerikába indul s onnan csak május végén érkezhetik haza. Dr. Máthét rádióból sokan ismerik. Ma is (csütörtökön d. u. 6 20»kor) tar­tott rádióelőadást. Halasi származású ember, dédapja a gimnázium ígaz- gatótanára volt. Országosan ismert jeles ember. Utána február 11 én Németh Bu» hin Mihály bemutatkozó szolgálata következik. Halasi születésű ember, aki jelenleg Mányon nagy szeretet« ben és tiszteletben áll. Jeles képes» ségü, külföldön járt lelkész. Az ifjabb nemzedék között a presbitérium őt látta legalkalmasabbnak a szolgálatra. Halason kü önben segédlelkész is volt, s igy bizonnyára kedvesen em» lékeznek reá. Tizennyolcadikára a nagytiszteletü esperes ur a harmadik bemutatkozó szónokot még nem jelölte meg, mi» vei a presbitérium második sorban Berecky Albert budapesti lelkészt óhajtotta meghallgatni, aki azonban a jelölést nem vá'lalta. Dr. Kovács 1st« ván szentmártonkátai lelkészt és Мог» vay István konventi lelkészt kívánta meghallgatni a presbitérium, akiknek meghallgatásához az esperes ur elv» ben hozzájárult, de döntéshez visz- szaadta a presbitériumhoz, hogy a kettő közül melyiket kívánja meg» hallgatni délelőtt, s melyiket délután, mivel több vasárnapot nem engedé« lyezhet. Mind a két lelkész a fiata­labb nemzedék legkiválóbbjai közé tartozik. Dr. Kovács István Halason is volt káplán, s beszédjeire nagyon élénken emlékeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents