Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-02-01 / 10. szám

2 KISKUNHALAS HSLYI 8BTBSIY0Ü február 1 A HŐSÖK НАНСА AZ EZER TÓ ORSZÁGÁBAN Mika Waltari finn iró izgalmasan érdekes cikke a hős finn nép szaéadságharcáröi Mika Waltari, a fiatal, rendkívül te­hetséges finn iró tollából, Szabó Aladár dr. fordításában közöljük az alábbi ér­dekfeszítően izgalmas cikket, amely a finn-orosz háború filmjét pergeti le. Reggel szürkületkor érkeztünk meg a Ladoga-tó partján fekvő városba. A tehervonat, amelynek csomagkoesipad- lóján aludtuk át a hajnalt, megállt a vágányok között, messze az állomástól. Kiszállva a vonatból, először láttam hóköpenyeges őrt a téli hajnalfényben, amint ott állt a sínek között. Már reggel volt, amikor szálláshe­lyünkre érkeztünk s minden teketória nélkül lefeküdtünk egy karjalai paraszt­ház belső szobájába. Reggel, amikor már teljesen kivilágo­sodott, a domb oldaláról nézegettem a karjalai tájat. A tó szélesen terült el és szép volt hótakarójával. Az erdő sötéten és védőén magasodott a falu nyilt lapálya körül. Sehol a legkisebb füst sem szállt fel a házakból. Magá­nyos kutya jött hozzám és esdően né­zett rám. Csak egy jó szót kért, s amikor beszéltem hozzá, csendesen sír­ni kezdett, ahogy a kutyák szoktak. Ott maradt a régi otthon küszöbénél, nem értette meg, miért hiányoznak a falu lakói és miért hidegek a házak. Sovány, szomorú kutya volt ez a szegény kar­jalai faluból. Mellettünk siel el a harcvonalból pi­henni térő csapat. Fáradt emberek vol­tak, amelyekről sem regényekben, sem hőskölteményekben nem Írnak. Szakál­lasán, szemük mélyen benn ülve, arcuk a sátorok füstjétől kormosán síeltek csendesen felszerelésükkel és puskájuk­kal. Finn katonák voltak, akik több hé­ten át állták az állandó pergőtüzet és elhárították a túlerőben levő támadáso­kat ellenséges vérrel öntözve Karjala termékétien földjét. Erdő szegélyezte az út két oldalát deresen és komoran. Itt-ott szán jött velünk szemben. A havas háttérből né­ha előbukkant egy-egy őr és halkam kérdezte a jelszót. Egyre gyakoribbak­ká lettek a gránáttölcsérek az átmen­tén. Majd szétforgácsolt törzsű fenyőfá­kat láttunk. A vezérkari ezredes felkelt szűk szo­bájának ágyából, amint meghallotta, hogy néhány ujságiró jött. Az ezredes elővette a térképet, megmagyarázta az állásokat s néhány perc alatt szemlél­tető képet nyújtott a hadszíntér e ré­szének viszontagságairól a háború ele­jétől kezdve. Orosz fegyvereket is mu­tatott, önműködő pisztolyokat, messze- látóval felszerelt puskákat, táboriágyú- lövedék hüvelyét és több más, a hadi­zsákmányból kiválogatott tárgyat. Az oroszok felszerelése jó — mondotta s mi. elhittük neki. Ez nagy hasznunkra van, mert az állam sok hadifelszerelés re szánt pénzt takarít igy meg. Több századról tudunk, mely­nek egy pár hétig nem kellett lőszerpótlást kérnie a front mögül. j Most csend van. A havas erdő tönkre- j lőtt fenyőivel hallgatagon meredt előt­• tünk. Itt-ott óvóhelyet ásó katonacso- I portokat s őröket hagytunk el. Más­különben minden csendes volt és élet­telen. Néha az előőrs vonaláról rövid géppuskalövéssorozatoí; s néha éles, ma­gányos puskalövést hallottunk. Egy íz­ben a fejünk felett magasan egy gránát j repült el, mint egy madár. A csendes nap egyetlen hangja a harctéren. Juutilainen hadnagy, akit azelőtt «Marokkó réme» néven ismertek, s amely nevet katonái véglegesen «Oro­szok rémére» változtattak, szívélyesen fegadta a vendégeket. Lába már meg­gyógyult és botjára támaszkodva, elő- i zékenyen elkísért bennünket. Az erdő- i bői lejtős partoldalra értünk. Néhány : szétlőtt ház volt a domboldalon és egy fészer mellett megfagyva feküdt ott egy orosz holttest, mint egy fatuskó. Kis tó, hófödte folyó és ezen keresztül vezető országút. A folyó másik oldalán a domboldalon már orosz állások voltak, a domb alsó részén mozdulatla­nul feküdt nyolc sötét tömeg. Meszelá- tóval pontosan és világosan látszottak a szétlőtt és elégett tankok, melyek ott elérték útjuk célját. Szörnyű lát­vány, mely örökre emlékezetünkbe nyomódik. A halál dombja volt ez, a keskeny karjalai folyó partján, szétlőtt tankjaival és behavazott elesettjeivel. Egyetlen tank sem jött át itt, ahol a lassú visszahúzódás után meg kellett állítani az oroszt. Az erdőben még több szétlőtt is akad. Esthomályba kezd burkolózni ismét a táj. — Menjünk itt az úton keresztül — mondja Juutilainen halk, barátságos . hangon és maga fs átkopog botjával áz ; úton. Egyenként követjük őt. I — Onnan felülről nappal géppuská­• val söpörték végig az utat, de most I nem lőnek, mert kezd sötétedni — I mondja szívélyes hangon, amint átér­tünk az út másik oldalára. Egyik őrhelyről a másikra megyünk, a nap csendesen múlt el, senkinek sincs különösebb jelentenivalója, a hóköpe­nyes emberek a homályban teljesen beleolvadnak a környezetükbe. R finn erdő jobban védi fiait, mint akármilyen felszerelés vagy erődvonal. Benézek még egy legénységi sátorba is beszélgetni. Embereink nem tulságo- gosan beszédesek, de azért lassan neki­ered a szó, ha nem siettetjük. A sátor j hangulata marad meg legjobban emlé- j kezetünkben. Azt hittem, hogy a férfiak i majd aggodalmaskodni fognak család­jukról és hozzátartozóikról. Nem, ezt egyáltalán nem tapasztaltam. Mert meg­van bennük az a sziklaszilárd hit, hogy miként a harcban, úgy a front mögött is gondoskodnak szeretteikről és még j hozzá jól gondoskodnak, j Az emberek az oroszokról is beszél- í nek. Harcok után a fiúk dohányt és ! kenyeret adtak az oroszoknak. Pótlást az oroszoktól szereztek és a többletet a vezérkarhoz küldték, hogy más helyre osszák szét. Tovább folytattuk utunkat az autóval, mig ez egy mélyedésben maradt el és mi a hóbagázolt ösvényeken haladtunk az erdő mélye felé. Egy kályhával fü­tött deszkabarakban találtuk a zászló­alj parancsnokát, aki éppen szakállát beretválta szürke gyapjuingében. Havas tisztáson át lépegettünk a ke- ményregázolt ösvényen. A hó már be­fedte a régi gránáttölcséreket, de a hó alól kitűnt a robbanás fekete korma. Erre a környékre összpontosította az orosz nehéz- és könnyütüzérség több­napos állandó pergőtüzét, amelyhez fog­hatót még a világháborúban járt ta­pasztalt tisztek sem láttak a nyugati harctéren. Negyven-ötven gránátrobba­nás egy perc alatt, ennek az elképzelé­séhez túl csekély a képzelőerőnk. i Mikor hazafelé indulunk, süt a hold : a finn erdő felett. Rejtelmesen fénylik i a hótakaró a holdvilágban és az erdei árnyékok mozdulatlanok. A hóköpe­nyeges őrök beleolvadnak láthatatlanul a háttérbe. Épúgy lehetnek fák, vagy ; Éhófödte fatuskók is. I Életemben először fogom fel telje­sen, mit is jelent tulajdonképpen a finn , erdő. Az erdő és a hó egyformán har- ; col az ellenség ellen és az erdő védel­mezi fiait. i aaaaaaa^iaaaarj Nyomtatványokat Sben □□□□□□□□ készít lapunk nyomdája A gyümölcs-export piacot a vásártérre helyezik A hütőház ügyében nem hoztak végleges határozatot A városházán kedden délután j újabb értekezlet volt Dr. Kathona Mihály polgármester elnökletével a halasi gyümölcscsel kapcsolatos két ügyben. Az értekezlet több felszólalás után Веке László gazd. akadémiai tanár, a földmivelésügyi minisztéri­um kiküldöttjének részvételével azt a határozatot hozta, hogy a város képviselőtestületének javasolja a gyümölcsexport piacnak a vásárté­ren, a Sportpályán való elhelyezését és azonkívül azt is, hogy ott épitsék meg a kisebb kézi csomagoló fülké­ket. A hütőház építése ügyében az ér­tekezlet végleges határozatot nem hozott. Először is a városnak, mie­lőtt az ügyben a képviselőtestület elé javaslatot terjeszt, azt kell meg­tudni, hogy a hűtőház felépítése a városnak kifizetődő-e ? Éppen ezért a polgármester a kérdést tanulmá­nyozni fogja, több városhoz ahol már van hütőház, megkeresést intéz. Az értekezlet abban j megállapodott, hogyha a hűtőházat mégis felépitik, azt a borpince mellett épitsék fel és oda épitsék a nagy csomagoló helyi­ségeket is. m A földmivelésügyi miniszter nyilatkozott az illatértékesitésről A képviselőház szerdai ülésén Váezy József a földművelésügyi és honvédelmi miniszterhez interpellált az állatértékesités ügyében. Gróf Teleki Mihály földművelésü­gyi miniszter válaszában kijelentette, hogy az idei ártörlés oka az, hogy rossz volt a takarmány- és a tengeritermés. A takarmánytermés szerint a jövőre nézve a múlt tapasztalatai alapján le­vonjuk a konzekvenciákat és feltét­lenül több takarmányt fogunk ter­melni. Дг átmeneti időre pedig megtesszük a kisgazdatár­sadalom érdekében a szük­séges intézkedéseket. A sovány állatok eladásával kap­csolatosan kijelentette, hogy itt is megtörténtek a szükséges intézke­dések. Intervenciós vásárlással negy­venezer sovány marhát vásároltak fel a különböző szervek és meg van a remény arra, hogy ezt a negyven­ezer sovány marhát a külföldön el­helyezzük. Foglalkozott röviden a német és az olasz kivitellel s lesze­gezte, hogy a két országba irányuló exportnál az árat összhangba hoz­tuk. Közölte, hogy hetenként kétezerre tehető a két országba irányuló mar­haexport. Kijelentette, hogy tizezer hasitott disznó megy ki külföldre. Bejelentet- j te, hogy í a zsír árát a jövőben emel­ni akarja. Az árkormánybiztos figyelmét már fel is hívta a zsir árának emelésére. A továbbiak során kijelentette, hogy 25.000 birkát sikerült Németország­ba kivinni, de exportálunk más or­szágokba is. A gyapjú árának prob­lémájával foglalkozott ezután és kö­zölte, hogyha nem emelkedik a gyap­jú ára, úgy a juhtenyésztés elsorvad. Feltétlenül szükség van a gyapjú árának emelésére. Erre is felhívta az árkormánybiztos figyelmét és reméli, hogy egy héten belül megállapítja az árkormánybiz­tos a gyapjú új árát. ———ши ......................... Ili! Felesége és mostohafia igjgiitítt egy gazdasági családéi Szerdán Égi István vaskuti gazdá­nál jelentkezett Trobnik Erzsébet mada- rasi származású 39 éves gazdasági cse­léd, aki Égiék tanyáján szolgált s elő­adta, hogy ura tegnap délután hirtelen meghalt. Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentkezett már tegnap, kitérő vá­laszt adott. A gyanúsnak látszó esat miatt Égi István gazda azonnal kihaj­tott szánkóval s ott borzalmas leletre bukkantak. A tanya egyik szobájában vértócsában hevert holtan Gyurica Mi­hály, mellette véres balta. A fején több halálos baltacsapás nyomát s eltorzult arcán kinok vonaglását látták. Ezalatt a vaskuti rendőrségen a lelkiismeretfurdallástól gyötörve jelent­kezett a gonosz hitves és a gyilkos mostoha fiú, Nagy Péter s bevallották, hogy apja részegen jött haza, agyon- ütéssel fenyegette őket s dulakodni kez­dett az apa a fiával s közben lezuhan­tak a földre. Ekkor a fiú előkaparin­totta a baltát, néhány hatalmas ütést mért az apára s akkor kiszabadította magát s addig verte, mig csak élet volt benne. Aztán otthagyták heverni s éjjel is vele aludtak egy szobában, mig reggel begyalogoltak a faluba otthagyva egye­dül a tanyát a halottal s az |étlen-szom- jan jószággal. Hirdessen a Helyi Értesítőben! mm Ízlelje meg az nn| ELIT cukrászda legújabb különlegességeit Harmat u. 2 Tulajdonos Éliás Antal cukrász Tái Értesi ság tán tartok p é r este Kai Ipái febrt fara/* tánv veu í Ezen dóta; lehet vagy Vás sz. I A Re febr. ‘ 'dődik vendéi hat Híre* és oki. t Külön! kelt di Kisgy különó is t Imakö zsi szépl т<ш mine кбпу íme méri árén \ If It] кбпу A gimn sze

Next

/
Thumbnails
Contents