Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-10-11 / 82. szám
1940 október 11 péntek XL. évfolyam. 82. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ...... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította: PRÁGER FERENC MEGJELENIK KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében ■аиюэваяяжки«и1я«иr ........................ чинчиич MmlÉ Мина Maiét a Mim а Кимам MliMii aatrarnt Kedden közgyűlést tart a véres képviselőtestülete A román határnak Szeged és Gyula j közötti szakaszán mind nagyobb szám- i ban lépnek magyar területre a román j uralom alatt lévő erdélyi területről kiüldözött magyarok. Földművesek, tisztviselők, iparosok és napszámosok a kiüldözöttek. Hétfőn 412 menekültet vettek gondozás alá a magyar hatóságok. Ezeknek ellátására külön bizottságot kellett felállítani. A kiüldözötteknek mintegy húsz százaléka szorul azonnali kórházi ápolásra. A tegnap érkezettek közül már IBI férfit, asszonyt és gyermeket kellett kórházba szállítani. Megható az a kép, ahogy ezek a szerencsétlenek súlyos sebesültjeiket talicskákon, hevenyészett saroglyákon cipelik át a román határőrségek között. Igen sok nőt súlyos idegrázkódtatással kellett kórházba szállítani. A városok magyar lakosságán kívül sokat szenvednek a falvak magyarjai és a tanyák birtokosai, akikre a minden emberi érzésből kivetkőzött vas* I gárdisták támadnak rá, hogy vagy : azonnal kotródjanak «büdös magyarjaik közé», vagy . internálótáborba hajtják őket. Az internálótáborok rémségei pedig már közismertek és igy a szerencsétlen magyarok mindenüket hátrahagyva menekülnek el hazulról. A városházáról értesültünk, hogy a vá* ros képviselőtestülete f. hó 15-én, kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatát most állítják össze a városházán. A közgyűlés tárgysorozatában szerepel a főjegyzői állás betöltésének, ÁraK és munkabérek ügye, is. Vuirup üdvözli a vires Erdilyiil visszatér! lenüsiilet Biztosítják a város tözilaszükségletét Élősertést és sertésterményeket engedéllyel lehet kivinni a városból — A Közélelmezési bizottság ülése A napilapok közlése szerint a legutóbbi minisztertanács igen fontos elhatározásra jutott az egyes mezőgazda- sági cikkek és ezzel kapcsolatban az ipari és bányászati legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozólag. Amióta 1939. szeptember elején ^ a második világháború kitört, kormányzati tényezőinknek egyik legnagyobb gondja és legfontosabb feladata az volt, hogy az ország határain belül az árak emelkedését a lehetőséghez képest megakadályozza, illetve az árak alakulását a közérdeknek megfelelő irányba terelje. Ezt a feladatot tölti be az Országos Árkormánybiztos- ság, amely a legnagyobb gonddal Őrködik a mezőgazdasági és ipari cikkek árai felett és megvédi a fogyasztókat minden lelkiismeretlen árfelhajtási próbálkozástól. Emlékezhetünk arra, hogy az 1914-ben kitört első (Világháború idején mennyire megnehezítette az ország lakosságának helyzetét az árak folytonos ugrásszerű emelkedése, amely a pénz vásárló értékének csökkenését és a nép vásárló erejének leromlását idézte elő. Ezek voltak azok az idők, amikor különösen az úgynevezett fix fizetésből élő , társadalmi rétegek a legnagyobb nyomorúságba kerültek s ugyanakkor egyes lelkiismeretlen üzérkedők az árak emelkedéséből hatalmas vagyonokat harácsoltak össze. Az ilyen indokolatlan és a közérdekkel „össze nem egyeztethető árfelhajtásokat ma a kormány semmi körülmények között nem tűri el. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy a több mint egy év óta, pontosan 13 hónapja dúló világháború már alaposan megzavarta a világtermelés rendjét és a nemzetközi kereskedelem egészséges és természetes folyamatát. A háború következtében a világpiacon egyes cikkekben áremelkedés állott be s ennek következményei alól még azok az államok sem vonhatják ki magukat, amelyek nem hadviselő felek. Ez országok közé tartozik hazánk is, amely mezőgazdasági és ipari termeléshez elengedhetetlenül szükséges cikkeknek és nyersanyagoknak egész sorát kénytelen külföldről, tehát az emelkedő világpiaci árakon behozni. A külföldi nyersanyagok és cikkek áremelkedése természetesen maga után vonja a belföldi mezőgazdasági és ipari termelés költségeinek bizonyos emelkedését. Ezeket a szempontokat volt kénytelen méltányolni a magyar kormány, amikor legutóbbi minisztertanácsi határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartása és lehető fokozása érdekében — ott, ahol elkerülhetetlenül szükségesnek látszott — a mezőgazda- sági termelők az egyes cikkek termelői árát a termelési költségek nagyobbodásának arányában emeljék. Egészen természetes, hogy ugyanakkor, amikor a kormány a világpiaci árakat mérlegelve megengedte bizonyos mezőgazdasági cikkek árának kisebb mérvű emelését, mérlegelés tárgyává kellett tennie azt, hogy ez az áremelés kihatással lesz a meghatározott munkabérből, illetve fizetésből élő társadalmi osztályok megélhetési viszonyaira. Épen ezért a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az iparban és a bányászatban a jelenlegi munkabérek rögzittesenek és október 7-től kezdve ezek a rögzített munkabérek 7 százalékkal emelkedjenek. Ugyanakkor gondoskodni kíván a kormány arról is, hogy a kisebb jövedelmű magántisztviselők helyzete is megjavuljon s foglalkozni fog az állami tisztviselők és alkalmazottak helyzetével' is s ez irányban még a folyó hónapban megteszi a szükséges intézkedéseket. A magyar közvélemény minden bizonnyal örömmel és megnyugvással fogadja ezeket a kormányzati intézkedéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy egyrészt a kormány a jövőben sem fogja eltűrni és megengedni az árak indokolatlan és túlzott emelését s az ármegállapítás felelősségteljes feladatát továbbra közérdekből magának tartja fenn, de másrészt bizonysága ez; a minisztertanácsi határozat annak is, hogy a kormány mindenképen tekintettel van a dolgozó társadalmi rétegek megélhetési viszonyaira és ha már az árak bizonyos mérvű emelése elkerülhetetlen, úgy lehetővé teszi a munka utáni jövedelmek megfelelő emelkedését is. Csütörtök délelőtt a közélelmezési bizottság ülést tartott a városházán dr Kathona Mihály polgármester elnöklésével. A polgármester az ülésen ismertette az alispán rendeletét a sertéskivitel ügyében. Az alispáni rendelettel kapcsolatban közli a polgármester a város lakosságával, hogy élősertést és sertésterméket a város, illetve a vármegye területéről csak engedély alapján lehet kiszállítani. A 153.900/1940. F. M. számú rendelet 13. §-ának 1-ső pontja értelmében 5 kgr-on felüli mennyiségben zsírt és sertést vasúton, postán, hajón, gépkocsin vagy tengelyen csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. A fenti rendelkezések értelmében sertést és zsírt a város területéről Pest vármegye bármely városába, vagy községébe csak polgármesteri engedéllyel és szállítási igazolvány ellenében lehet szállitáni. Sertést és zsírt a város területéről más vármegye területére csak alispáni engedéllyel szabad szállítani. A szállítási igazolványt a város közélelmezési hivatala(Központi iskola díszterme I. emelet) adja ki. A fenti rendelkezéssel kapcsolatban is a közélelmezési hivatal ad felvilágosítást. A bizottsági ülésen tárgyalták a tüzifakérdést is. Többen szólaltak fel ebben a kérdésben és elmondták, hogy a meglevő famennyiség nem biztosítja a lakosság faszükségletét és nagyobb mennyiségű tűzifabehozatalra szorul a város. Ebben az irányban a polgármester a szükséges lépéseket megteszi. A bizottsági ülésen még elhatározták, hogy a város 2—3 vagon régi tengerit próbál szerezni a Futurától, melyet azoknak a gazdáknak juttatnak, akiknek félig hízott sertésük van. Kik kaptak Halason tüzifaárusitásra engedélyt ? Az elmúlt napokban érkezett meg a vármegyeházáról a halasi városházára, azoknak a kiskereskedőknek névsora, akik ezentúl közvetlenül árusíthatnak a közönségnek tűzifát. A vármegye alispánja 38 halasi j kereskedést jelölt meg, igy azok, 1 akiknek a neve nem szerepel a név- j sorban, a jövőben nem árulhatnak tűzifát. A nagykereskedői megbízások kiadása is rövidesen megtörténik. Az alispán által kijelölt kereskedők a következők : Hangya Szövetkezet 7 fiókkal, Mi- halecz és Terhes cég, Péter Károly, Tóth Lajos, Sándor Balázs, Babos Benőné, Balázs József Berta Anna, Biró Lajos, Csefregi Istvánné, Dezső Ferenc, Dudás Ferenc, Ernyes László, Gagyi György, Gyarmati Mihály, Hazai Miklós, Hóza Dezső, Imgrund Károly, Jeges Sándor, Je- rucsek József, Karbin L. István, Kiss János, Kiss Tamásné, Komlós Istvánné, László Imre, László K. Im- réné, Lévay Gyuláné, Vince Sándor, Nagy János, Orbán Imre, Ráez Nándor, Sáfrik Kálmán, Simonyi István, Virágh Imréné, Wéber János, Zseni Antal, Szabadi Jánoené és Szenthe- Vágó cég. Ismeretes, hogy a Halason állomásozó katonaság visszatért Erdélyből. A város vezetősége vasárnap, a közgyűlési teremben, ünnepség fogja üdvözölni Erdélyből honvédeinket. keretében visszatért
