Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-10-11 / 82. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 11 Osztálysorsfegyek kaphatók ft ü. я ej RjiTflaefiiii Ряп 1 г Kux&s kezdete: október 19. А Ш) шУв UáMÚÉij* *i mii 111! Ml 1 A kenyérárak felemelését kérik a halasi pékek A halasi pékek beadványt adtak be a város hatóságához, amelyben a kenyérárak felemelését kérik. A rozskenyeret 1 fillérrel, a fehér kenyeret 2 fillérrel akarják emelni A város a pékek kérelmét az ár- kormánybiztosság helyi megbízottjához tette át. I Az adott esetben ez inkább sulyos- í bitó, mert a vádlott a hat gyerme- ’ kének édesanyját ölte meg, akiknek : serdületlen koruknál fogva anyai gondozásra lett volna szükségük. A védelem semmiségi panasza I folytán a királyi Kúria elé került az í ügy, ahol dr. Szolnok Jenő tanácselnök vezetése mellett tárgyalták ezt ! az ügyet. Dr. Kéler Béla koronaü- gyészhelyettes a védelem részéről I bejelentett semmiségi panaszok elutasítását indítványozta. A Kúria ily értelemben határozott és ezzel az életfogytig tartó fegyházbüntetés jogerőssé vált. Eddig 912 pesti! eyüjtitfei Bellies ez erdéiyieksol Mint ismeretes, Halas is bekapcso- j A gyűjtést házról-házra járva vég- lódott a Főméltóságu asszony akció- I zik. A gyüjtőiveket most adják be a jába, nálunk is gyűjtést indítottak az ' városházán. , erdélyiek részére. д gyűjtés eddigi eredménye 912 P. Hét és félmillió hold termőföld jött vissza Erdéllyel £ miniszterelnök nyilatkozata az ár és munkabér újabb fontos szabályozásáról Az Országos Magyar Gazdasági í Egyesület ülésén gróf Somssich’ ; László elnök lelkes szavakkal emléke- j zett meg Erdély visszatéréséről. Er- i déllyel hét és félmillió mezőgazdasági ; katasztrális hold művelés alatt álló ! földet kaptunk vissza, ami az eddigi- 1 nek körülbelül a fele. Ebből 31 százalék szántó, 29 rét és legelő, 37 erdő. így önálló faellátásunk biztosítva van, de szükséges a szállítás , kérdésének rendezése. A mostoha termés bajait fokozza az, hogy a visszanyert részek és a kiüldözött magyarok ellátása, valamint a baráti hatalmak igényeinek kielégítése nagy feladatok elé állítja a mezőgazdaságot. Halason a régi zsiráraK maradtak meg Teleki Pál gróf miniszterelnök egy hosszabb nyilatkozatában kifejtette, hogy a kormány az ár és a munkabér terén fontos elhatározásokra jutott. Az újabb szabályozás a közeli napokban fog megjelenni a hivatalos lapokban. Az újabb rendelkezéseknek okai a következők : A magyar gazdasági élet fejlődése, az ország területi gyarapodása és a háborús gazdálkodás nagy feladatok elé állította a magyar 'közgazdaságot. A szabályozásokkal az a célja a kormánynak, hogy segítsen a mezőgazdaságon, ebben a kérdésben a megkezdett utón halad tovább a kormány, a szabályozás azért is fontos, mivel belföldön az élelmiszerárak emelkedtek, külföldön azonban nem, a magyar mezőgazdaság pedig nem szakadhat el teljesen a német és olasz piactól. Újabb szabályozás alá kerülnek az adók és közterhek is. A cél itt az lesz, hogy a nemzet terhéből mindenki nagyobb részt viseljen, mint eddig. A kormány gondoskodni fog a kis jö-. vedelmek emeléséről, azonban a jövőben nagyobb terheket kell vállalnia. Mégpedig úgy, hogy az életszínvonalat le kell szállítani. A magyar ember előtt nem lehet kétséges, hogy amikor választani kell az anyagi jólét és a nemzet nagy (újainak a megvalósítása közt — melyikről mondjon le. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa szerdán kiadott rendeletével újra megállapította a zsirsza- lonna, háj és zsir legmagasabb árát. Budapest területén a legmagasabb fogyasztói árak ezek : olvasztanivaló elsőrendű,, zsirsza- lonna bőrrel 2.12, haj 2.28, elsőrendű olvasztott sertészsír 2.24 pengő kilónként. Ezek az árak érvényesek a Pest- környéki városokra és községekre. Az árkormánybiztos rendelete Halas várost nem. érinti. Halason továbbra is a régi zsirárak maradtak érvényben. Családi bérpótlékot kapnak a vasúti és távirda munkások Életfogytiglani fegyházra ítélték a szanki gazdät3 aki elitta vagyonüt, aztán megölte feleségét Egyelőre Halasra nem engedélyeznek uj gyógyszertárat Idős Dobos Imre 50 éves szanki kisgazda 1910-ben nősült. Békés há- zaséletükböl hat gyermek származott. A dolgos, szorgalmas házaspár anyagilag is egyre gyarapodott, úgy, hogy házasságuk tízéves évfordulója alkalmából vásároltak egy 65 holdas birtokot. Ezt követöleg Dobos hirtelen megváltozott iszákos életmódot kezdett. Folyton kocsmázott, nap-nap mellett részegen járt haza és odahaza is állandóan ivott. A bortermését egyáltalán nem adta el, maga fogyasztotta el a saját termésű borát is. A részeges életmód miatt elhanyagolta a gazdaságát, adósságokat csinált, a termények árát is elitta, ugyannyira, hogy a gyermekeknek ruházkodásra sem jutott pénz. Ilyen életmód mellett teljesen tönkrement, elárverezték a birtokát. Dobos Imre részeg állapotában a családjával is kegyetlenül bánt, többször megverte a feleségét és a gyermekeit is. Előfordult, hogy téli éjszakán hóban, mezítláb menekült a család a szomszédba, mert Dobos bottal, vasvillával támadt rájuk. Az elkeseredett asszony panaszkodott mostoha élete miatt a szomszédoknak, hogy csak azért nem lesz öngyilkos, mert a gyermekeinek még nagy szükségük van rá. Tavaly julius 26-án Dobos egész nap fenyegette a feleségét, hogy elteszi láb alól. Éjszaka be is váltotta ezt a fenyegetését. fllvó feleségének elvágta a nyakát előzetesen élesre fent borotvájával, úgyhogy az asszony rövid szenvedés után meghalt. Amikor a szomszédok értesítésére csendőrök érkeztek Dobosék portájára, a kisgazda tagadta, hogy a feleségét ő ölte volna meg. Azt mondta a csendőröknek, hogy a felesége hirtelen megörült, elvágta a saját nyakát és előzetesen azzal fenyegetőzött, hogy az egész családot kiirtja. A nyomozás azonban hamarosan megcáfolta ezt a védekezést és felderítette a való tényállást. A kecskeméti törvényszék házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt vonta felelősségre idős Dobos Imrét, akit a bizonyítási eljárás befejezése után tízévi fegyházbüntetésre ítélt el. A budapesti tábla Kállay-tanácsa megváltoztatta ezt az Ítéletet és a vádlott büntetését életfogytig tartó fegyházra szigorította. Kimondta a Tábla, hogy a vádlott javára nem képez enyhítő körülményt az, hogy, hat gyermeke van. ! Néhány hónappal ezelőtt két halasi I gyógyszerész intézett kérelmet a bel- ! ügyminiszterhez, hogy Halasra engedé- j lyezzen uj gyógyszertárat. Közben az. I 1940. évi VI. te. 45. paragrafusa ak* ként módosította a gyógyszertárak felállításának ügyét, hogy az uj gyógyszertár felállítását a belügyminiszter országos pályázat alapján engedélyezhette Ennek alapján most a belügyminiszter a 226. számú Budapesti Közlönyben pályázatot hirdetett az ország , különböző városaiban és községeiben betöltésre kerülő gyógyszertárakra. I Halas város nem szerepel a név-, : sorban. Egyelőre Halasra nem enge- j délyez a belügyminiszter uj «gyógyszertárt. Kiskmrmajsán felállítandó 3-ik gyógyszertárra a pályázatot a belügyminisz-, tér kiirta. A fogolynak 95, a nyalnak 65 százaléka elpusztult Tájékoztató a vadállományról : A vadállományban a múlt évi j hosszantartó tél, az óriási havazások és a dermesztő nagy hideg óriási pusztulást, elhullást okozott. A legtöbb elhullás a mindent eltakaró hótömegek miatt volt, mert a vad nem tudott menekülni. Emberemlékezet óta nem szenvedtek a vadak annyit és nem pusztult el annyi, mint a télen. A nyulaknak 65—70, fácánoknak 25—30, foglyoknak 95—98, őzek és dámvadaknak 25—30 százaléka elpusztult, semmivé vált. Némileg a szálas, lombos erdők nyújtottak itt- ! ott csekély védelmet. I A nagy tél után jött aztán a másik 1 veszedelem. A tavaszi hosszantartó hideg esős -idő nemcsak a szaporulatot tizedelte meg, hanem a megmaradt, de szervezetileg legyengült vadakból is sok pusztult el a hüléses megbetegedések folytán fellépett bélés hasMrtyagyulladásban. Nem egy vadász mondta, hogy május hóban kevesebb nyulat látott, mint márciusban. Tavaszi nyulat alig lehet látni. A vad további szaporodása érdekében minden komoly, vérbeli ya_ dásznak áldozatot kell hoznia. Nagy vadászatokat télen ne rendezzünk, mert a jövő évi szaporodáshoz a jelenlegi állományra szükség van. Varga József kereskedelmi miniszter bejelentette a Házban, hogy 1941 jan. 1-től kezdve a vasúti pályamunkások és a postai távirda munkások családi bérpótlékot kapnak. Az államkincstár 30 ezer vasutas és 5 ezer postásgyereM után fogja a családi pótlékot folyósítani.
