Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-02-18 / 14. szám

február 18 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A HALASI GAZDASÁGI BANK KÖZGYŰLÉSE Változatlanul 5 pengő az osztalék A már hagyománnyá fejlődött S/o- , k&saái fogva ezúttal is a Gazdasági j В а.я к volt az első, amely a halasi I és környékbeli pénzintézeti közgyüké- j sek sorozatát megnyitotta. Ez a közgyűlés 14-én, dé'előtt zaj- ! lőtt le a-z intézet székházának pénz­tártermében s azon nagyszámban vet­tek részt a részvény!u ajdonosok, akik t áltat a város kereskedelmi és tár- ] seda Imi életének minden rétege kép- i viselve volt. A közgyü ést annak méltóságteljes hangja, sima lefolyása és emelkedett Szinvona a olyan ünnepélyes jelleggel | töltötte el, hogy az szinte úgy ha- j tott, mint a részvényeseknek egy meghitt csa ádi ünnepe. Ennek a lég­körnek megfelelően a közgyűlés egy- j h'ajmguan elfogadta az igazgatóság J összes e 'öterjesztéeeit és javaslatait s úgy részér®, mint a fe ügyel öbizott- • Ságnak megadta a felment vényt. . Uj igazgatósági tagul Hudi József ! m. kir. kormányfőtanáesost, a P©sti j Magyar K«reskede mi Bank szegedi í fiókjának a közgyűlésen jelen volt i igazgatóját választották m©g, akit Ha- i láSz D. Sándor elnök köszöntött fel j és kérte, hogy közismert szaktudásá­nak bőséges tárházából juttasson mi­nél többet a Bank rendelkezésére. Hudi József igazgató nagyszabású beszédben vá ászo t. Kifejtette, hogy hogy mindig, korábbi beosztásában is, érdeklődéssel és megértéssel' Ttög- llai'kozott .az intézlet ügyeivel s a jö­vőben annál a megtsztel1 e lésnél fog­va, amelyben a közgyűlés őt része­síti, köte ességének fogja ismerni, hogy személyes közreműködésével is munka kod,jék a Bank felvirágoztatá­sán. »Programmra nincs szükség« — mondotta — »mert ennek az intézet­nek a vezetősége mindig a magas- tán tudott állni annak a feladatnak, amellyel hivatása felruházta s ez a Programm: követni a Pesti Magyar Ke^eskede mi Bank vi'ágszerte ismert és elismert üzetpoUijkájának irányát. Azt a célt kívánja tehát maga elé tűzni, hogy azokat a meleg kap­ósatokat, am© y©k a Halasi Gazda­sági Bank és anyaintézete között fennállanak, a jövőben még szo.o- sabbra fűzz®, mert ebiből úgy az ,in- z©t, mint rajta keresztül a város e,gész társadáiima hasznot fog me- | rithetni.« A részvényesek nevében Szántó Emánuei pénzügyi főtanácsos szólalt fel. Hátéval és elismeréssel em[éke- kezett meg arról a fáradhaiatlan munkáról, amely a Bank eredményét kialakította és ezzel tehetővé tette, hogy az általános gazdasági viszo­nyok ropílása és az üzleti és vállalko­zás;! kedv visszaesése ellenére is mód­jában van az intézetnek a tava у i osz­talékot fenntartania. Köszönetét mon­dott ezért az eredményes munkáért a pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nak, az igazgatóságnak, valamint a Bank vezetőjének, Kosztolnyik Kál­mán igazgatónak és a tisztikarnak. A zárószámadás adatai Áttérve ezek után a mérleg mélta­tására, jellemzésül k;i kelt ragadnunk az igazgatósági je ejtésnek azt a megállapítás,át, hogy: »Közismertek a viszonyok, amelyekben élünk és ame­lyek okozzák, hogy múlt évi műkö­désűnk csak korlátozott lehetett.« Ez a megállapítás kevés szóval is so­kat mond, m®rt érezteti, hogy nem a Bank felkészültségén múlott, hogy: »az üzleti eredmény kevesebb, mint áz előző évben.« »Csökkent а ka­matbevétel, emelkedett a közterhek áránya« állapítja meg a jelentés és ilyen körülmények között megértjüík, hogy az intézet adományaiban nem maradhatott nyom nélkül az 1937. évben bekövetkezett; országos gazda­sági fellendülés múlt évi megtorpa­nása. Ami már most a Számszerű adato­kat jíleti, meg kell állapítani, hogy az állományok fejlődésében beállott stagnálás korántsem áll arányban azoknak az erő tényezőknek a kihatá­saival, amelyek az 1938. év folyamán a gazdasági éiet.e nehezedtek. Kül­politikai bizonytalanság betételvoná­sokhoz vezet az egyik oldalon, vál­lalkozási k®dv hiánya a kihitelezések « sorvadására a másik oldalon. A zárószámadiásokbó! megtudjuk, hogy a Gazdasági Bank sikerre tudta e tényezőkkel jóhirnevét és erejét Szembeállítani. Betétállománya még m ndig 1,200.000 pengőt tesz ki, mig kihelyezési adománya 2,400.000 pen­gőt s ki kell emelni, hogy a már lent vázo t mos óba körülmények mel’ett |s a Bank az 1938. év folya­mán kb. félmillió pengő uj kölcsönt fo у ásított s ha a visszfafiiz'etések és törlesztések ezt mégha adólag 608.000 pengőt tesznek ki, csak azt bizonyít­ja, hogy adósiállománya jó és telje­st tőképe ssége kifog ásta lan. Elismeréssel kell megemíékezni ar­ról a valóban példás osztalékpoliti­káról, amely kifejezésre jut azáltal, hogy az intézet lényegesen szűkö­sebb ke.eseti .ehetőségek közepette is megértéssel gondot részvényeseire és számukra országos át ágban ,is ki­emelkedő arányú 5 Százalékos osz­talék juttatását' teszi .ehetővé. A Halasi Villamossági Rt. közgyűlése A Gazdasági Bank közgyü'ése után tartotta meg 1938. évi közgyűlését február 14-én a Villany gyár is. A közgyűlésen dr. Zeisz Károly elnö­köt, akinek valamennyi javaslatát á közgyü és egyhangúlag elfogadta, A részvényesek nevében Gulyás Sándor gimnáziumi igazgató mé tatta a vállalat üzemi és anyagi eredmé­nyeit. Az üzemi eiedményekrpi szól­va ki©me te, hogy nagy megelégedés­sel állapítja meg, miszerint a Villa­mossági Rt. a rendkívül drága kül­földi gázo aj üzemről fokozatosan át­tér hazai barnaszén tüzelésű üzemre, ami nemcsak nemzetgazdasági szem­pontból figyeemreméltó, hanem, azért is, m®rt reméli, hogy a befektetések Amortizációja után a regie megta­karitásnak a fogyasztóközönség fog­ja hasznát látni. Megemlékezett to­vábbá a Szinte teljesen üzimhiiba nél­küli áramszo'gáltatásról és elismerés­sel adózott a vállalat vezetőségének azért, hogy a múlt évi jelentős iuji beruházások mellett is a tavalyihoz hasonló üzleti eredményt ért eí. A fe szó alásra dr. Zeisz Károly elnök válaszolt és köszönetlel fo­gadván a pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Halasi Gazdasági Bank tá­mogatását, valamint a részvényesek bizalmát, megemlítette, hogy e kö­rülményekhez méltán csatlakozik lmja már az aiz összhang, amely a válla­lat életében annak vezetősége és a város közönsége között megnyilvá­nul'. incs Aspirin-fableffa »Bay&i« -kereszt nélkül! Utasítsa vissza a tablet­tát, ha nem látja azon a » Buty&l«- kérésziéi. Öc uj baromfikeltető központot állítanak fel A földművelésügyi miniszter elha­tározta, hogy öt uj baromfikeltető központot állít fel gs a le csökken tett ál athizlilási tevékenység előirtó zditá- sára vásárlási és hitelakciót kezd. A bar omfik© tető közpon'ok a most terv­bevett birlokreform kapcsán ke'et- k©ző kisebb gazdaságok egyik leg- i hasznothajtóbb termelési ágának, a ba.omftenyésztésnek e ömozditását teszik majd lehetővé. Miután a ba-! romfi, kivitelünk egyik jelentős té- | nyezője, gondoskodni kell, hogy min­den időben, de különösen tavasszar kellő mennyiségű korai csirke álljon a kivitel rendelkezésére. Ezt a célt szolgálja 1939-ben felállításra kerülő öt uj baromfikeltető központ. A föld­művelésügyi miniszter elsősorban a most visszacsatolt Felvidék baromfi- értékesitését kívánja ezekkel a köz­ponttokkal előmozdítani, ezért a Fel­vidék részére Galántán és Miskolcon állítanak fel egy-©gy ilyen központot. MONDA MIHÁLY Csak a minap ában Szidta ossz© egy felszegi tűzesetnél' az ott jajgiatókat Monda Mihály, hogy: I— Mit jajgat kend tök? Hisz kondtöknek itt van a tűz helyben, de mink miakkorát szaladtunk a Tabanbub idáig?! Mit ád Isten, iá naásik bélen Monda Mihály uram| szom­szédjának a háza gyulladt ki a Tabán­ban. ■ i ' ( Főt is kapaszkodott ám ökigyeipjß egy-kettőre a háza gerincére, aztán fogdosta föl a vizes vödröket iaz oltási­hoz. Meglátja ám ezt egy Fidi-kutyás felszegi, aztán fölfeléit hozzá: — No Mihály bátyám.!? Most kend­nek is helyben van a 'tűz! — Már1 latomi, övvei se előz atz ©ml" bőr! — válaszolt Mihály bácsi. • Baki; Pál, meg Balázs József (régi öregek) egyszer a. bodoglári útban va­lamiért összeszólalkoztak. Monda Mi­hály uram' m(eg nézte őket a magja ko­csijáról. Mikor látta, hogy már ölre mennek, .xnpgállt s ug'y nézte a fejle­ményeket. Baki: leugrott a kocsijáról. Ezt cselekedte Balázs József is. Egy pár szempillantás s miár Ba'áizs: József a Baki me'Ién térdelt'. Mihály bácsi pedig látva, hogy Baki Pál van alul, megszólalt: ■ — Ereszd el már Pali! Nemi cr az semmijt! 1,1 ENDRÉSZÉK Hires mulató ^mjberek voltak a .múlt század második hermádéban B|z Endrá- szek. Mint afféle jószággal' 'kereskedő pásztorembereknek Sok pénzük s nagy ismeretségük volt mindenfelé. Fennma­radt róluk sok szép história, melyek azonban в pásztorélethez tartoznak, nem: az anekdoták közé. ' Egyszer kecskeméti vendéglőben ivo- gatitak. Fizetéskor a korcsmáros leejtett egy uj krajcárt p égő gyufaszállal ke­resgélte. Endrész Sándor meggyujtott égy tizes bankót, mondván: — Mög költ azt keresni! Mög köM annak I'önni! A korcsmáros nagyon olrestelite mp­gát. ')'•'» 1 j у • Az egyik bajai vendéglőben megte­lepedtek. Bármi szépen, szinte ragyo­góan voltaik is öltözködve (ebben senki sem tudta őket utolérni), a korcsmáros még abroszt sémi tett e'rbük az asz­talra. i i Az Endrészék ezt igen zokon vették s abrosz he’yett bankókkal teritették be az asztalit, aztán- úgy hordiatfcák a jó ételeket, italokat. , i ligy szégyenitették meg a korcSmp- rost. i 1 ^ GÓZON-BAB A mostanság angoLbabnak nevezett piros pettyes babot először á Gőzön- család honosa tóttá meg errefelé. Ezért nevezték sokáig, sőt máig 'is Gózon- babnak. KOLERA ÁROK Kettő is volt ilyen. Az egyik a Gyár­fás-kriptától kissé északkeletre, — ke­let-nyugati irányban húzódott a régi te­metőben. Az 1855. évi kolerában el­hullottakat teinették oda. i A másik iml? is látható a város Lázár részén alul a szélmiatlmipkon beül. Lég- jobban látható a cigánytelep melleit, a JancsoviíS-féle pitljs maomt közelében. A régi öregek szerint az 1709-iki ko­lera Idejében kellett a várost körüJár- kofai, — felsőbb rendeletre. 1 TÖRÖK ELEK Járásbiró kocában egy tárgyalás tar- kaiméval szidjla a kézbesít, Orbán La(- jost (valami vétiv nemi volt rendben), aki. e pjllanjatfoan nyit b® & tárgyaló terembe, i i — Kedves öcsém'! Éppen mtpoíi di­csértünk! — mondotta Török Elek. (Folytatjuk). , Cz. L. Képek és rajzok Halas életéből

Next

/
Thumbnails
Contents