Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-02-18 / 14. szám
február 18 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A HALASI GAZDASÁGI BANK KÖZGYŰLÉSE Változatlanul 5 pengő az osztalék A már hagyománnyá fejlődött S/o- , k&saái fogva ezúttal is a Gazdasági j В а.я к volt az első, amely a halasi I és környékbeli pénzintézeti közgyüké- j sek sorozatát megnyitotta. Ez a közgyűlés 14-én, dé'előtt zaj- ! lőtt le a-z intézet székházának pénztártermében s azon nagyszámban vettek részt a részvény!u ajdonosok, akik t áltat a város kereskedelmi és tár- ] seda Imi életének minden rétege kép- i viselve volt. A közgyü ést annak méltóságteljes hangja, sima lefolyása és emelkedett Szinvona a olyan ünnepélyes jelleggel | töltötte el, hogy az szinte úgy ha- j tott, mint a részvényeseknek egy meghitt csa ádi ünnepe. Ennek a légkörnek megfelelően a közgyűlés egy- j h'ajmguan elfogadta az igazgatóság J összes e 'öterjesztéeeit és javaslatait s úgy részér®, mint a fe ügyel öbizott- • Ságnak megadta a felment vényt. . Uj igazgatósági tagul Hudi József ! m. kir. kormányfőtanáesost, a P©sti j Magyar K«reskede mi Bank szegedi í fiókjának a közgyűlésen jelen volt i igazgatóját választották m©g, akit Ha- i láSz D. Sándor elnök köszöntött fel j és kérte, hogy közismert szaktudásának bőséges tárházából juttasson minél többet a Bank rendelkezésére. Hudi József igazgató nagyszabású beszédben vá ászo t. Kifejtette, hogy hogy mindig, korábbi beosztásában is, érdeklődéssel és megértéssel' Ttög- llai'kozott .az intézlet ügyeivel s a jövőben annál a megtsztel1 e lésnél fogva, amelyben a közgyűlés őt részesíti, köte ességének fogja ismerni, hogy személyes közreműködésével is munka kod,jék a Bank felvirágoztatásán. »Programmra nincs szükség« — mondotta — »mert ennek az intézetnek a vezetősége mindig a magas- tán tudott állni annak a feladatnak, amellyel hivatása felruházta s ez a Programm: követni a Pesti Magyar Ke^eskede mi Bank vi'ágszerte ismert és elismert üzetpoUijkájának irányát. Azt a célt kívánja tehát maga elé tűzni, hogy azokat a meleg kapósatokat, am© y©k a Halasi Gazdasági Bank és anyaintézete között fennállanak, a jövőben még szo.o- sabbra fűzz®, mert ebiből úgy az ,in- z©t, mint rajta keresztül a város e,gész társadáiima hasznot fog me- | rithetni.« A részvényesek nevében Szántó Emánuei pénzügyi főtanácsos szólalt fel. Hátéval és elismeréssel em[éke- kezett meg arról a fáradhaiatlan munkáról, amely a Bank eredményét kialakította és ezzel tehetővé tette, hogy az általános gazdasági viszonyok ropílása és az üzleti és vállalkozás;! kedv visszaesése ellenére is módjában van az intézetnek a tava у i osztalékot fenntartania. Köszönetét mondott ezért az eredményes munkáért a pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, az igazgatóságnak, valamint a Bank vezetőjének, Kosztolnyik Kálmán igazgatónak és a tisztikarnak. A zárószámadás adatai Áttérve ezek után a mérleg méltatására, jellemzésül k;i kelt ragadnunk az igazgatósági je ejtésnek azt a megállapítás,át, hogy: »Közismertek a viszonyok, amelyekben élünk és amelyek okozzák, hogy múlt évi működésűnk csak korlátozott lehetett.« Ez a megállapítás kevés szóval is sokat mond, m®rt érezteti, hogy nem a Bank felkészültségén múlott, hogy: »az üzleti eredmény kevesebb, mint áz előző évben.« »Csökkent а kamatbevétel, emelkedett a közterhek áránya« állapítja meg a jelentés és ilyen körülmények között megértjüík, hogy az intézet adományaiban nem maradhatott nyom nélkül az 1937. évben bekövetkezett; országos gazdasági fellendülés múlt évi megtorpanása. Ami már most a Számszerű adatokat jíleti, meg kell állapítani, hogy az állományok fejlődésében beállott stagnálás korántsem áll arányban azoknak az erő tényezőknek a kihatásaival, amelyek az 1938. év folyamán a gazdasági éiet.e nehezedtek. Külpolitikai bizonytalanság betételvonásokhoz vezet az egyik oldalon, vállalkozási k®dv hiánya a kihitelezések « sorvadására a másik oldalon. A zárószámadiásokbó! megtudjuk, hogy a Gazdasági Bank sikerre tudta e tényezőkkel jóhirnevét és erejét Szembeállítani. Betétállománya még m ndig 1,200.000 pengőt tesz ki, mig kihelyezési adománya 2,400.000 pengőt s ki kell emelni, hogy a már lent vázo t mos óba körülmények mel’ett |s a Bank az 1938. év folyamán kb. félmillió pengő uj kölcsönt fo у ásított s ha a visszfafiiz'etések és törlesztések ezt mégha adólag 608.000 pengőt tesznek ki, csak azt bizonyítja, hogy adósiállománya jó és teljest tőképe ssége kifog ásta lan. Elismeréssel kell megemíékezni arról a valóban példás osztalékpolitikáról, amely kifejezésre jut azáltal, hogy az intézet lényegesen szűkösebb ke.eseti .ehetőségek közepette is megértéssel gondot részvényeseire és számukra országos át ágban ,is kiemelkedő arányú 5 Százalékos osztalék juttatását' teszi .ehetővé. A Halasi Villamossági Rt. közgyűlése A Gazdasági Bank közgyü'ése után tartotta meg 1938. évi közgyűlését február 14-én a Villany gyár is. A közgyűlésen dr. Zeisz Károly elnököt, akinek valamennyi javaslatát á közgyü és egyhangúlag elfogadta, A részvényesek nevében Gulyás Sándor gimnáziumi igazgató mé tatta a vállalat üzemi és anyagi eredményeit. Az üzemi eiedményekrpi szólva ki©me te, hogy nagy megelégedéssel állapítja meg, miszerint a Villamossági Rt. a rendkívül drága külföldi gázo aj üzemről fokozatosan áttér hazai barnaszén tüzelésű üzemre, ami nemcsak nemzetgazdasági szempontból figyeemreméltó, hanem, azért is, m®rt reméli, hogy a befektetések Amortizációja után a regie megtakaritásnak a fogyasztóközönség fogja hasznát látni. Megemlékezett továbbá a Szinte teljesen üzimhiiba nélküli áramszo'gáltatásról és elismeréssel adózott a vállalat vezetőségének azért, hogy a múlt évi jelentős iuji beruházások mellett is a tavalyihoz hasonló üzleti eredményt ért eí. A fe szó alásra dr. Zeisz Károly elnök válaszolt és köszönetlel fogadván a pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Halasi Gazdasági Bank támogatását, valamint a részvényesek bizalmát, megemlítette, hogy e körülményekhez méltán csatlakozik lmja már az aiz összhang, amely a vállalat életében annak vezetősége és a város közönsége között megnyilvánul'. incs Aspirin-fableffa »Bay&i« -kereszt nélkül! Utasítsa vissza a tablettát, ha nem látja azon a » Buty&l«- kérésziéi. Öc uj baromfikeltető központot állítanak fel A földművelésügyi miniszter elhatározta, hogy öt uj baromfikeltető központot állít fel gs a le csökken tett ál athizlilási tevékenység előirtó zditá- sára vásárlási és hitelakciót kezd. A bar omfik© tető közpon'ok a most tervbevett birlokreform kapcsán ke'et- k©ző kisebb gazdaságok egyik leg- i hasznothajtóbb termelési ágának, a ba.omftenyésztésnek e ömozditását teszik majd lehetővé. Miután a ba-! romfi, kivitelünk egyik jelentős té- | nyezője, gondoskodni kell, hogy minden időben, de különösen tavasszar kellő mennyiségű korai csirke álljon a kivitel rendelkezésére. Ezt a célt szolgálja 1939-ben felállításra kerülő öt uj baromfikeltető központ. A földművelésügyi miniszter elsősorban a most visszacsatolt Felvidék baromfi- értékesitését kívánja ezekkel a központtokkal előmozdítani, ezért a Felvidék részére Galántán és Miskolcon állítanak fel egy-©gy ilyen központot. MONDA MIHÁLY Csak a minap ában Szidta ossz© egy felszegi tűzesetnél' az ott jajgiatókat Monda Mihály, hogy: I— Mit jajgat kend tök? Hisz kondtöknek itt van a tűz helyben, de mink miakkorát szaladtunk a Tabanbub idáig?! Mit ád Isten, iá naásik bélen Monda Mihály uram| szomszédjának a háza gyulladt ki a Tabánban. ■ i ' ( Főt is kapaszkodott ám ökigyeipjß egy-kettőre a háza gerincére, aztán fogdosta föl a vizes vödröket iaz oltásihoz. Meglátja ám ezt egy Fidi-kutyás felszegi, aztán fölfeléit hozzá: — No Mihály bátyám.!? Most kendnek is helyben van a 'tűz! — Már1 latomi, övvei se előz atz ©ml" bőr! — válaszolt Mihály bácsi. • Baki; Pál, meg Balázs József (régi öregek) egyszer a. bodoglári útban valamiért összeszólalkoztak. Monda Mihály uram' m(eg nézte őket a magja kocsijáról. Mikor látta, hogy már ölre mennek, .xnpgállt s ug'y nézte a fejleményeket. Baki: leugrott a kocsijáról. Ezt cselekedte Balázs József is. Egy pár szempillantás s miár Ba'áizs: József a Baki me'Ién térdelt'. Mihály bácsi pedig látva, hogy Baki Pál van alul, megszólalt: ■ — Ereszd el már Pali! Nemi cr az semmijt! 1,1 ENDRÉSZÉK Hires mulató ^mjberek voltak a .múlt század második hermádéban B|z Endrá- szek. Mint afféle jószággal' 'kereskedő pásztorembereknek Sok pénzük s nagy ismeretségük volt mindenfelé. Fennmaradt róluk sok szép história, melyek azonban в pásztorélethez tartoznak, nem: az anekdoták közé. ' Egyszer kecskeméti vendéglőben ivo- gatitak. Fizetéskor a korcsmáros leejtett egy uj krajcárt p égő gyufaszállal keresgélte. Endrész Sándor meggyujtott égy tizes bankót, mondván: — Mög költ azt keresni! Mög köM annak I'önni! A korcsmáros nagyon olrestelite mpgát. ')'•'» 1 j у • Az egyik bajai vendéglőben megtelepedtek. Bármi szépen, szinte ragyogóan voltaik is öltözködve (ebben senki sem tudta őket utolérni), a korcsmáros még abroszt sémi tett e'rbük az asztalra. i i Az Endrészék ezt igen zokon vették s abrosz he’yett bankókkal teritették be az asztalit, aztán- úgy hordiatfcák a jó ételeket, italokat. , i ligy szégyenitették meg a korcSmp- rost. i 1 ^ GÓZON-BAB A mostanság angoLbabnak nevezett piros pettyes babot először á Gőzön- család honosa tóttá meg errefelé. Ezért nevezték sokáig, sőt máig 'is Gózon- babnak. KOLERA ÁROK Kettő is volt ilyen. Az egyik a Gyárfás-kriptától kissé északkeletre, — kelet-nyugati irányban húzódott a régi temetőben. Az 1855. évi kolerában elhullottakat teinették oda. i A másik iml? is látható a város Lázár részén alul a szélmiatlmipkon beül. Lég- jobban látható a cigánytelep melleit, a JancsoviíS-féle pitljs maomt közelében. A régi öregek szerint az 1709-iki kolera Idejében kellett a várost körüJár- kofai, — felsőbb rendeletre. 1 TÖRÖK ELEK Járásbiró kocában egy tárgyalás tar- kaiméval szidjla a kézbesít, Orbán La(- jost (valami vétiv nemi volt rendben), aki. e pjllanjatfoan nyit b® & tárgyaló terembe, i i — Kedves öcsém'! Éppen mtpoíi dicsértünk! — mondotta Török Elek. (Folytatjuk). , Cz. L. Képek és rajzok Halas életéből
