Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-05-24 / 41. szám

4 KISKUNHALAS KELTI ÉRTESÍTŐJE május 24 AZ ÜJ ORSZÁG UJ ARCÚ NÉPE Kunok közt vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály programbeszédén Vitéz dr. Kolosváry*Borcsa Mihály, a délpeatmegyei lista egyik listavezetője a napokban Kuuszentraiklóson mondott beszédet. A népgyülés lefolyásáról tuddsitönk a kővetkezőket írja. Keménykötésü kun-ivadékok föld« jón járjuk most a választási csatatér egyik darabját. De itt a virágpom- paban álló akácok alatt milyen más képet mutat az ország, mint a főváros aszfaltjáról nézve. A legcsodálatosabb élmény maga a nép. Mennyire más lett, hogy megváltozott az eltelt né­hány esztendő alatt! Mintha eltűnt volna a szeméből a régi bizalmat• lanság, a sokszor indokolt gya- nakvás. Leikéből kihull egy liberális korszak minden mákonya, mérge, vad ellenzéki indulata. Ezekről a büszke, méltóságteljes, bölcs és nyilt kun arcokról egy ujhodó ország uj népének nagyszerű lelke fénylik most reánk. * Hajdan az adő, a sérelem, a panasz volt egy választási gyűlés lejfonto* sabb tárgya. Catilina kora óta minden jelölt azzal kezdte a bemutat« kozást, hogy megígérte az adó leszállítását és az adósság törlését. Most itt az ősi kun székváros főterén, a fekete embersokaság között látjuk, hogy ez is máskép van. Mikor szó­lásra emelkedik vitéz Kolosváry Borosa Mihály, egyelőre csak tisz­teletteljes éljen fogadja. De mikor arról kezd beszélni, hogy tulajdonkép­pen nem Budapestről jön, hanem egy húszéves útról, amely Szegedről indult ki, ahol mint Horthy Miklós sastollas fehér tisztjeinek izzó el­szántsággal, sokszor a revolver agyát markolva kellett vívni a vörös bol- sevizmussal, akkor egyszerre egy másra talál a tömeg és a szónok* Katona I Vitéz I — fénylik fel száz és száz arc. Hiszen itt az Ottokárt verő kunok között ma is ez a legnagyobb rang. Katonának lenni. Harcolni 1 S mot már, egy pillanat múlva, bajtárs hallgatja a bajtársat, magyar ember a magyart, aki iránt bizalommal van, mihelyt tudja róla, hogy a fronton és a szegedi gondolat húszéves nagy csatájában megtette kötelességét. » Nem sokkal ezelőtt még ha a választási gyűléseken szó esett a háború lehetőségéről, ha fegyveit sürgetett valaki, megtörtént, hogy közbekiáltottak; — Úgyis magas az adó. És most a magyar parasztság, mikor a hadseregről, a jól felfegy­verzett honvédségről beszél előtte valaki, újra azzal a lelkesedéssel hallgatja a szót, mint egykor, mikor Kossuth Lajos kérte a pénzt, a katonát. Visszatért a bizalom. Feltámadt a régi lélek, amely bol­dogan zúgja kiáltja: Megadjak! 5 milyen megtéveszthetett, mi­lyen józan és böics ez a magyar nép. A legnehezebb külpolitikai kér­dést is olyan világosan fogja fel, mint akármelyik hivatásos diplomata. A mi külpolitikánkat nem jel» • szavak igazolták, hanem eredmé­nyek! — mondja vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály. — Ennek a politiká» nak köszönhetjük, hogy végre sikerült több mint másfélmitlió magyart visszakapcsolni, иду hogy aránylag kevés magyar vért kellett feláldozni. — Isten áldja meg, akik csinál» ták! — mondja hangosan egy fejkendős öregasszony. Vitéz ímrédy Béla és Teleki Pál gróf erélyes és mégis bölcs politiká­jának ők a leglelkesebb hivei. Ezek a fejkendős, ráncosarcu, kun édes­anyák, akik legjobban tudják, mit vesztettünk volna ... * Bizonyos pesti politikai körök ma is előszeretettel terjesztik azt a mér­gező babonát, hogy a magyar szer­vezhetett és itt Magyarországon minden ember külön egyéniség, külön sátor, mint hajdan volt. Ezzel szem­ben itt a kemény harcosok ősi föld­jén ma is jól tudják, hogy mit jelent az egység és a fegyelmezettség. A legnagyobb helyeslés talán akkor zug fel vitéz Kolosváry-Borcsa Mi­hály szavaira, mikor azt mondja, hogy egy hadsereg csak akkor tud diadalmaskodni, ha nagy, erős, egységes és ha jól vezetik. A por- tyázó hadjáratoknak ma már vége. Egységre és fegyelemre van szük­ség. Annak a hadseregnek az élén, amely reformokért küzd, ma olyan férfiak állnak, akikben mindenki bizhatik, mert jól vezetik a seregüket. Ott van az élen gróf Teleki Pál, aki válságos pillanatokban, mikor a Kárpátalja visszacsatolása idején órák, vagy talán percek alatt kellett határozni, kérlelhetetlen és gyors intézkedésével eldöntötte a magyar sors egyik legnagyobb problémáját. A legmerészebb pesti liberális toll­forgató sem állíthatja, hogy akár egy szikrányi népszerűségnek is örven­deznének azok, akik válságos idők­ben a népi politikusok elgáncsolására esküdtek össze. Csak most, itt a falvak népe között lehet látni, hogy a hírhedt parlamenti szavazás meny­nyire felnyitotta az emberek szemét. Haragos indulattal csak egyszer zug fel ez a komoly hallgatóság: mikor a disszidensek kiválásáról beszél vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály. — Hiába támadja személyében Teleki Mihály grófot a pesti csák- lyás, liberális sajtó egy elferdített kijelentése miatt. Mert igenis, hátba támadták a kormányt, mikor vitéz ímrédy Béla meg akarta valósítani a népi politikát és a reformokat. Igenis összeesküvések folytak a par­lamenten kívül és a parlamentben. — Eckhardték együtt szavaztak a zsidókkal! — zug fel a köz be­szólás. — Elárultak minket. S milyen nyíltan, kertelés nélkül magyarázza meg a magyar nép fáj­dalmas csalódását a gyűlés utolsó szónoka, Szente József kisgazda, aki a párt egyik alapitoja volt. — Én ott voltam — mondja a kisgazdapárt születésénél Felső­nyéken. Aztán mikor a Felvidék visszacsatolása idején bevonultam katonának, amikor odaadtam a lovaimat, akkor közvetlenül a gyö­nyörű magyar szabadság után, a rádióból kellett meghallanom, hogy a független kisgazdapárt össze­fogott disszidensekkel, a kartelek embereivel. Hát akkor azt mondtam: Elmegyek 1 Kilépek! — Úgy volt helyesen ! — kiáltják innen is, onnan is. Hát ezért fog megbukni Kunszent- miklóson is a független kisgazdák jelöltje, egy ügyvéd, aki különben sem örvend közszeretetnek. Túlsá­gosan sok végrehajtásban vett részt ahhoz, hogy szeressék. A magyar nép lelkére mégis a kormányférfiak őszi és tavaszi erő­feszítéseinek, külpolitikai sikereinek volt legnagyobb hatása. Egyszerre tüzbegyulnak a szemek, mikor a hadsereg felfegyverzéséről, ímrédy, Rátz Jenő roppant munkájáról es megfontolt bölcsességéről beszél vi­téz Kolosváry-Borcsa Mihály. Sza­vain át egyszerre megelevenedik egy nyomasztó emlék. A komáromi tár­gyalások megszakadásának napja. Az a perc, amikor a magyar delegáció átjött a hídon, melyre újra elhelyez­ték a spanyol lovasokat, a szeges drótakadalyokat. Még hallatszott a komáromiak könybefuló Himnusza. Már lövöldöztek a csehek a városban. — S akkor, mikor mi ott ültünk megrendült lélekkel, reménytelenül, tehetetlen elkeseredéssel, amelyben csak az öklünket tudtuk összeszori- tani, akkor megjelent közöttünk egy fiatal férfi félrecsapott kalap­pal, elszántan s azt mondta, hogy ő visszamegy. Újra átmegy a hídon. Ez a férfi Jaross Andor volt. Hiába kérleltük, hiába mondtuk neki, hogy ne menj, mert megölnek. Jaross azt felelte: Megyek, mert nekem most ott a helyem! Csend van. Az emberek megren­dült lélekkel hallgatják a történelmi percek tanúját — Hát ezt a Jaross Andort tá­madják most az ellenzékről 9 — kérdezi vitéz Kolosváry Borcsa Mi­hály. — Támadják csupán azért, mert azt hitték, hogy a Felvidékkel együtt valami gyáva, lagymatag zsidóbarát demokrácia fog vissza- ömleni az anyaországba. — Le velük! Étjen Jaross An­eor ! — viharzik rá a tömeg. * Igen, bizony, ellenzéki honfiak! Egy ilyen gyűlés hangulata többet mond el, mint ezer liberális újság­cikk. Azt mondja: nagy baj van Magyarországon. Mert a magyar nép lát. Felnyitották a szemét. Tudja, hogy kik az ellenségei, kik a barátai. S ezért fog diadalmasan győzni az uj magyar élet gondolata, amelyet a Magyar Élet képviselőjelöltjei hir­detnek az ország minden táján. M. L. GAZDASÁGI VILÁG Az iparügyi miniszter rendelet- tervezetet küldött a kereskedelmi- és iparkamaráknak az ipartestületi tagok fényképes igazolványokkal va­ló ellátásáról. Az arcképes igazol­ványokon a tervezet szerint feltün­tetik az iparos személyi adatait, az iparigazolványban foglalt egyéb ada­tokat és az igazolvány érvényessé­gét. Az érdekelt felek költségén ki­állítandó igazolványok érvényét egy, évben akarják megszabni. Az ipar- testületi tagok igazolványa elsősor­ban a kontárkodás megakadályozá- zására szolgál. ♦ Olaszország a Fiumében átvételre kerülő magyar szarvasmarhákért az alábbi árakat fizeti: Elsőosztályu ökörért 88, másodosztályú ökörért 72, harmadosztályú ökörért 62, elsö- osztályu tehénért 70, másodosztályú tehénért 66, elsőosztályu bikáért 78, másodosztályú bikáért 66, növendék tinó és üszőért, ha az áru elsőosz­tályu 80, másodosztályúért 72, har­madosztályúért 62 fillért. Ezek az árak azonosak a németországi vi­szonylatban érvényes exportárakkal. * • Az idén május közepéig 54 vagon salátát exportáltunk 120.000 pengő értékben. Az első szállítmányokat a németek 20 márkás áron vették át, a legutóbbi szállítmányokat 10 már­káért. A zöldborsó árát május hó­napra 18, junius hónapra 15 már­kában állapították meg. * A fogyasztási adó alá eső cikkek forgalma az elmúlt hónapok során jelentősen emelkedett. Nyolc hónap alatt a cukorfogyasztás 220.000 mé­termázsával volt több, mint egy év­vel ezelőtt. Emelkedett a sör, ben­zin és petróleum fogyasztása is. * . A német kormány hatalmas ön­tözőberendezés létesítéséről tárgyal Bulgáriával. A bulgár kormány re­méli, hogy az uj csatornázó- és víz­müvekkel Dél-Bulgáriában bizonyos terményekből évente kétszer lehet aratni. Bulgária a német tecnikai berendezésért terményekkel fog fi­zetni. * A holdankénti mütrágyahasználat legnagyobb Hollandiában, Belgium­ban, Németországban. Magyarország csak az északi államok, Olaszország, Franciaország, Anglia és Lengyel- ország után következik. A nitrogén­trágyázás ott a legerősebb, ahol a lakosság sűrűsége miatt magasabb hozamokra van szükség, tehát Né­metországban és Japánban. Hollan­diában hektáronként 270, Belgium­ban 147, Németországban 108 kg. tiszta tápanyagot adnak a földnek műtrágya alakjában. A Ref. Nőszövetség kerti ünnepélye A ftef. Nószövetség május 29-én, pün­kösd másodnnpján délután 4 órai kez­dettel, & gimnáziumi udvarán műsoros kerti ünnepélyt 'rendez. Müsorszátmok: különféle táncok, játékok, ritmikus tor- niagyakoriátok és magyaros ruhák di­vatbemutatója tesznek. A részletes mű­sort a következő lapszámunkban fog­juk közölni. Büffé, me eg, hideg éte­lek, fagylalt, sör, bor, zené az ünne­pély egész tartama a-att. Be.épődij 20 és 10 fillér. Az érdeklődőket ezúton 1$ meghívja a rendezőség, i ; ; | ( ; Harisnyát, kesztyűt, retikült, finom kötött árut HARISNYABOLTBAN vásároljon Gazdasági Bank épületében

Next

/
Thumbnails
Contents