Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-05-24 / 41. szám
május 24 KISKUNHALAS KELTI E8TESIT0JH 3 Néhány szó a hegyközségi törvényről Irta: Márlássy Mihály, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke Kamara A most folyó választási előkészületek során bejártam a Duna—Tisza- köze nagy részét. Majdnem minden községben, ahol szőlőművelés folyik, szóba jött a hegyközségi törvény, sokszor olyan beállításban, amely teljesen ellenkezik a törvény elgondolásaival és nem egyszer olyan megtévesztő kiszinezéssel, amely alkalmas arra, hogy az ilyenkor amúgy is felzaklatott idegzetű érdekelt közönség körében még további nyugtalanságot okozzon. Azt hiszem, jó szolgálatot teljesítek tehát akkor, ha ehhez a kérdéshez a sajtó nyilvánossága utján teljes tárgyilagossággal hozzászólok. A hegyközségi törvény leglényegesebb és a szőlősgazda társadalmat legközelebbről érintő rendelkezése az, hogy elvül kimondja azt, hogy szőlőt telepíteni és fenntartani csak oly területen lehet és szabad, amely szőlőművelésre elsősorban alkalmas és más művelésre gazdaságosan fel nem használható. Ide tartoznak azok a hegyvidéki szőlők, amelyek századok óta adták a legnemesebb borokat, és idetartoznak azok a sokezer holdat kitevő síkvidéki szőlők is, amelyeket sivár futóhomokból az emberi munka, szorgalom és szerető gondoskodás igazi paradicsomkertekké varázsolt. Az ezeken a területeken verejtékes munkával folyó szőlőművelés jövedelmezőségét tették válságossá és kérdésessé azok a közelmúltban történt szőlőtelepítések, amelyek más gazdasági művelésre ^s igen jövedelmezően felhasználható — búzát, tengerit, sőt cukorrépát is bőven megtermő — szántóföldeken történtek, s a holdanként nem ritkán 50 —60 hl-es terméssel oly nagy kínálatot jelentettek a borpiacon, hogy ennek következtében a bor- és szőlő ára rohamosan esett, és ennek kárát éppen a hegyvidéki és homoki szőlősgazda-társadalom érezte legkeservesebben. Különösen érezhetővé vált ez akkor, mikor a trianoni erőszakkal gúzsba kötött kis ország belső fogyasztó piacait is elvesztette. Tehát eppen a hegyvidéki és homoki szőlősgazdák védelmében kellett a további szőlőtelepítést engedélyhez elnöke kötni, abból a célból, hogy az állam a maga szervei utján megakadályozhasson olyan telepítést, amely nem föltétien szőlőművelésre alkalmas és hivatott területen történik. Ezt már az 1929.-ben meghozott hegyközségi törvény mondotta ki, azonban kellő megtorló rendelkezések hiánya miatt a fent vázolt cél elérése, t. i. a meglevő hegyi- és homoki szőlők védelme, kellőképen biztosítva nem volt. Ezért kellett egy uj törvényt hozni, ami 1938. évben meg is történt, amely most már sokkal szigorúbb intézkedéseket tartalmaz. Elrendeli, hogy az 1929. óta engedély nélkül telepitett szőlőket be kell jelenteni, hogy azok felülvizsgálhatók legyenek abból a szempontból, vájjon szőlőművelésre utalt területen fekszenek-e s nin- csenek-e a magyar szőlőtermelés szempontjából jogosan kifogásolható káros idegen fajtákkal telepítve. Ezt a célt akarja és fogja is a törvényhozás megvalósítani, épp a homoki szőlősgazák érdekében. Aki tehát idejében beadta a kérvényét az engedély nélkül történt telepítés utólagos jóváhagyása iránt, ezt az utólagos jóváhagyást föltétlenül meg is fogja kapni, ha a szőlőjét homokon es jó, oecsületes, magyar szőlőfajtával telepítette be. Ha az elintézés késik, ez azért van, mert, ámint személyesen meggyőződtem róla, több mint 5000 ilyen kérvény futott be a földművelésügyi minisztériumba, s ezt a feltorlódott aktahalmazt nem lehet máról-holnapra feldolgozni. Nyugodtan alhatik és főleg nyugodtan dolgozhatik a magyar homoki szőlősgazda, mert érdekei fölött őrködik nemcsak a Kamara, mint törvényes érdekképviselete, de maga a földművelésügyi miniszter is, aki minden intézkedésében jóindulatú megértéssel viseltetik éppen a kisgazda-társadalom iránt. Aki pedig a hegyközségi törvény ezen leglényegesebb, s mint nem győzőm eléggé ismételni, éppen a homoki szőlősgazdák érdekében hozott intézkedéseit kifogásolja, az vagy nem ismeri a törvényt, vagy annak rendelkezéseit tudatosan, korteskedésből, elferdítve magyarázza. 60 szavazóliiikei kiiziltitatt a város Az uj választási törvény előírja, • hogy az egyes szavazóhelyiségek- j ben legalább minden 200—300 választóra keli egy-egy szavazófülké- I nek esnie. A törvény előírja azt is, hogy milyennek kell lennie a sza- ■ vazófülkének. A mostani választással kapcsolatban végre kell hajtani a törvénynek ezt az intézkedését, igy' a város máris megrendelt 60 darab uj szavazófülkét, amelyek az előírásnak megfelelően készülnek és a választás idejére rendelkezésre fognak állni a 11 szavazóhelyiségben. Az uj vasati menetrend Halas—Félegyháza között Május 15-től Halas—Félegyháza j között a vasúti menetrend a következő: Kiskunhalasról Mv. indul 5 ó. 38 perckor, Kiskunfélegyházára érk. 7 óra 01 p., Kiskunhalasról indul 10 óra 06 p., Félegyházára érk. 11 ó. 17 p., Halasról Tv. indul 13 ó. 55 p., Félegyházára érk. 16 óra 17 p., Halasról Szv. indul 17 ó., Félegyházára érk. 18 ó. 23 p., Halasról *Mv. indul 19 ó. 26 p., Félegyháj zára érk. 20 ó. 34 perckor. Félegyházáról Mv. indul 6 óra 01 perckor, Halasra érk. 7 ó. 27 p., Félegyházáról *Mv. indul 7 ó. 25 p., Halasra érkezik 8 ó. 36 p., Félegyházáról Tv. indul 10 ó. 07 p., Halasra érk. 12 ó. 29 p., Félegyházáról Szv. indul 15 ó. 11 p., Halasra érk. 16 ó. 28 p., Félegyházáról Mv. indul 21 ó. 10 p., Halasra érk. 22 ó. 33 perckor. A Kossuth uccábau, a Tóth-féle telken építik fel a HABI uj Hétfőn délelőtt igen jelentős halasi kérdésben döntött Budapesten a MABI igazgatósága. Elhatározta, hogy Halason 250—300 ezer P-s, kétemeletes bérpalotát épit amely nemcsak a nagy lakáshiányt lesz hivatva pótolni, hanem a halasi iarosságnak is jelentős munka- alkalmat jelent. bérpalotáját A Magánalkalmazottak Biztositó Intézete afölött is döntött, hogy a bérházat hol építik fel. Erre a célra megvásárolja a Kossuth-utcai Tóth-féle saroktelket, ahol most bútorüzlet van és ott építik fel a hatalmas bérpalotát. Hogy ez az ügy ilyenformán dőlt el, azt Halas város vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter közbenjárásának köszönheti. Magyar sírok a Kárpátalján: Májas 15-én ünnepélyesen exhumálták és temették el a ruszinszkúl felkelés magyar mártírjait, köztük két majsal hőst Nyolc hónappal ezelőtt virágos jókedvvel, önként jelentkezve indultak el igen sokan Felvidékre, akik előtt nem lebegett más, csak a Haza, az ezeréves, szentistváni határok visszaszerzésének szent célja. Szeptember 22-én indultak el jókedvűen s egy röpke hónap leforgása alatt már mártírokká szentültek; nem érhették meg élve az ősi i magyar föld hazatérését a Szent • Koronához. Az ideiglenesen elhangzott mártír í holttestek exhumálása május 15-én j ment végbe Havasköz községben ünnepélyes külsőségek között. Május 14-én 16 tagú lelkes, de szomorodott szivü zarándokcsapat kelt útra, szivében mély gyásszal,' de büszke hazafiui önérzettel, hogy, áldozzanak a Hazaért hősi halált halt szeretteik emlékének, hogy elkísérhessék őket az Ideiglenes nyugvóhelyre Havasköz községbe. Mert ideiglenesnek tekintik ezt a sirt, bízva az illetékesekben s remélvén, hogy nemsokára sor kerül a drága holttestek hazaszállítására is! Tizenharmadik gyermeke született egy 60 éves Máv. raktári munkásnak Szolnokról írja tudósítónk: Most, amikor, csonka hazánkban is járványszerüen terjed az egyke, a szolnoki közönség örömmel tekint arra a Viola-u. 3. sz. alatti zsupp- fedeles kis kunyhóra, ahová május 13-án a tizenharmadik ember palántát vitte be a gólya. A rozoga kis házikó bérlője Biró István 60 éves máv. raktári munkás, akit most ismét egészséges fiúval ajándékozott meg 42 éves felesége. Verebélyi Viktória 1911-ben esküdött örök hűséget Biró Istvánnak. És frigyüket valóban megáldotta a teremtő. Két év múlva napvilágot látott az első szülött, akit Annának kereszteltek, 1917-ben egy fiú született, aki István nevét kapta a keresztség szentségében és aztán pontosan 2 évenként hullott a gyermekáldás Biróéknál. Név szerint igy következtek tovább: Appolló, Ferenc, Sándor, József, Gyula (meghalt), Erzsébet, Juliánná, László; Mária, Léla. A 12. gyermek után ez év május 13-án megszületett a tizenharmadik legényke, aki a keresztségbén korán elhalt bátyjának Gyulának nevét kapta. Az idő azonban rohamosan halad és a gyermekek nőnek. A csinos kis elsöszülött Anna már boldog menyasszony. Az öt követő István katona uniformisban szolgálja már hazáját. Négy gyermek József, Erzsébet, Juliánná és László pedig a Constantin iskolában tanulják a betűvetés tudományát. A többiek különböző ipari és kereskedelmi pályán igyekeztek elhelyezkedni. A Biró család hamarosan ezer mester familia lesz. Elvégeznek itt a fiuk cipötalpalás, ruhaszabáson keresztül a hajnyirás és borotválásig mindent. A Községi rendőr es egy részeg legény véres éjféli párbaja Az elmúlt napok egyik éjszaká- . ján súlyos kimenetelű verekedés volt Lajosmizsén. Juhász Antal 24 éves gazdalegény részeg állapotban összetűzött három falubeli legénnyel. A verekedőket szét akarta választani az egyik elősiető községi rendőr. kívül a ruhán keresztül a jobb vese fölött egészen a veséig hatoló 20 centi hosszú vágást okozott, megsérült a legény bal karja és fje is. Állapota életveszélyes. Utl AOI UCDDIUV I Az eddigi jelentések szerint Juhász Antal a rendőrnek támadt, mire az kardot rántott. Valóságos párbajt vívott a rendőr és a legény. A rendőr kardjával alaposan összekaszabolta Juhászt, akit autóval vittek be a kórházba. Megállapították, hogy a kard átvágta jobb alkarjának izmait, azonHALASI NÉPBANK ÉS HITELSZÖVETKEZET MINT AZ O. K. H. TAGJA folyósít első helyes jelzálogos köb csönöket minden költség felszá« I mitás nélkül. BetAteK után a legmagasabb kamatot fizet!
