Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-05-06 / 36. szám
2 KISKUNHALAS HELYI EBTES1T0JB május 6 Pestmegye, Békés megye és Szo'nok megyei lajstiomos kerületnek. A miniszter azonbain mihden körülmények között a halasi egyéni kerületet tartja meg. Vitéz gróf Teleki Mihályt hagy szeretettel várja Soltvadkert, Prónayfa1- va és Bocsa közönsége. A miniszter vasárnap a halasi gyűlés után Solti vadkertr6 megy rövid időre, ahol többeknél látogatást tesz. Május 9-én, kedden délelőtt SoM- Vadkertem a Magyar E’et Pártja gyűlést tart, amelyen vitéz gróf Teleki Mihály is jelén fesz és beszédet fog mondani. Hétfőn közgyűlés lesz ’ A városházáról kapjuk iá| hirt, hogy május 8-án, hétfőn ' 1 к özgyüíésf fairt и város képvise1 ötesítü öt e. A tárgysorozatot most aí ríják össizßi a városházája és á fmieghivókiat jis a szombati nap folyamán szJétkü-dik и képviselőiestül et tagjainak. Nyugodtan nézhetünk a hosszú béke elé Csáky külügyminiszter érdekes beszámolója a római és a berlini látogatásról t A képvisel őház külügyi, bizottságának üléséin! grőif Csák у István' Wöigymt- nisztejr küljpolílbikai bésziámioíiólt tartóit,, biefiatcten tájékoztatva a bizottságot girelf -Teleki Pál-f mäniszterpCinökkeJi jtómában és Bértinbén tett PáíOigatá- sámiak! liejfoTyásáróí. Mindenekelőtt rámutatott 0ГП0, hagy á tiejngéljylhiat^taak1 jojtyan őszinte, (-éhet mondani tünfelfő barátsággal' és bizafbmmaS fogadták й imiaigya(r kormány 'tagjait xnjég a, Iküt- böségcfíben jsv hogy ejmnek 0 irtegnyU- (vámutó baráti érzelmiek: meMett kiérbz- hejtö poíLtfcai jé énítőségei vtainf. Azután Mmieirteittst 0 külügyminiszter 0 Wnu jgieíjyhabaűmtajk békés icé'jiait, emélyék ®irve|adiatese» (azonosak a magyar; kormány' politikai feffogásáviai'i. i f Я TENGELYHATALMAK BÉKÉT I f -H i I, I - AKARNAK . I t— írnejrt békét akarhatnak. Mögrendit- heltet'en kapcsoíataiik köbé baráti némi- igeilckot tudtak íe'sorakoztatni a béke védieflmiélre. Erősein, öntudatosak, érzik, hogy, máris nagy érdelmffik vannak 'EuirápáyaiL szietmbein, mért gyors übetmt* j tda takarították № 03 tatból a vissza- ; * i tmaradt évtizejdés romokat é|s im|egnyil- ! Itották laiz iuitjiájt e(gy, fairitóselbb és igaz- ; »ágosabb ujjáremdézésnek'. A tengely, | (ma poíitikiai é étszükséigteteit' jieüien;t pz ; leiurópiaf földrészén. A WngiaPy öz erős j á№imtok békéjét' kivánjaj máglyátólani. Siejmimii sémi sürgöti,, várhat. A 'világ j színei é'.iőtt kimut-Uta, hogy, ínam löt 'teír1- , net'i a röef-össég, ha, й nielmizetközi j hiefiyzét mami lujgy lefödik, 'mint lahogy i 0Z a, fötdragz törvémiyteli' lélsi fatz igazság j parancsai szarint elvárható feilt volna. Jtisefob körbén h'.isontó helyzetben va- j gyünk Inai, is, — 'folyt üti !á kü ügymi- I nisztef. 'I— Józan megértést óhajtunk j Romániával, barátságot Jugosz áviavai. j Csak a politikában teljésén! jár a,tanok i kockáztathatják még azt az át itást, j hogy 0 két államot ét akarjuk váltasz- j tani lejgymiájstóft (Tisztában vagyunk a ! he{yzétteí'>. Minidéin Imiaígyair kormány, j BzáimtaJpni etsetbqn hlamgsulyoízta azt a ! fontosságot, amiejtyet a magyar kisebb- j tsegieffc sorsának SMajKupásához fűz. Ja- j vas'-atot tettem- a román kormPtayuak kisebbségi; egyezmény megkötéséire. Re- vméletn, hogy barátságos -épése-mre hétn itutbtoiss'zu idő 'mluPvta kíapiok m|elg- íej’eő Választ. Egy ilyen egyezmény ytnqgkütése jgen isoik pkadá^yt tefifoárDt- ha'tnia,, 0mie(ty mlojst no|ég a közeedés ^ltjában éft Legjobb barátaink, a tejmgefiybatálmiak jis, ősiziinlténi óhajtják, hagy ^ö'Zétédjünk két Idéffi iszoimszél- dunkhoz, idé még tanács formájában sémi (akiarnajk hazzájazóíínT iahtaz, hogy hülyén ütemben, mii' yen formában, és milyen mérvűén kívántuk kapiesoffaj- tainkat veink kiiépitleinn. A Üegmagyobb fe|-kí nyn,gaÖoimimaiE tuidoimláisul 1 vész- pzük azt, há jószándéíkaiiínlk toefmi tafüáff- nj’-k (mejgfé'éíő viszonzásra. ' 1 Szlovákiáviatí kiapicsoQátban nincs; mit hozzátenném' azokhoz 0 baráti szavakhoz, «mcityftii a imlagya'ri korailáínjy hé- pzéirőll i többször ejjhiangzioWlak. Szándé- kuhkbaini van ejdidigil pozsonyi kéipviise- Jejtünknék dipíioimáiciiai jelleget la.dni. Abból a® elvből kiindulva, hqjgy íat tenH. get'yhataitmiajknak éls'őirain’gu, érdesük 02 etrős Magyarország 0 Duna-imediemcé- ЬЦт, természeteisnék tartják, 1 hoigy ápoljuk png у el sízomazédunkkalí a haj- gyoimányos', két nép őszintéi Гокоп- k-zeinvéire feJiélpiteitt baráítságoit. • < Soha seiaki sem tetté szóvá 'azokat |aj kapesolatokat, -amefyek a ■ nyugati nagyhatalim'akhoiz füznipk bémiünlket,— ok ár.mit iisi álltson ejgyik-imiásilk szenzációit hajhászó külföldi újság. Gazdasági összefköttetéisieiiink Olaszországgal rémé'hét ő: eg eümélfyüjiniek!, la, Né|mét Bil- roidaíioírnmiaJ rpie(dig 1940. közep'éig rendéivé Vannak. Remélhefö^g sikeirüiiii fog mie(j[e'© ő ujzbb megákap 0 dásokát kötni, lega.ább néhány évre. Őszinte imégnyugvássali térhettünk vissza Róí.mábóSí"' és Berlinből Hiszéin tudjuk, hogy Ш Olasz Bírod» от- vezetői szóval és t-ift'e-' ifiámoigalttáki Map gyaroriszágolt küzdejlimes éveiben és csiak lejgutáb'b is főidé (nyíl lajtlkoiztalk, hogy az ejrősi MagyaroiTszág réiszükré politikai szükségesség. A 'Nétv.et Birior- dialbimi velsétffl pedig na-gyhordleréijiij pélmiejt .politikai érdeket látnak abban, hoigy «azok laiz rálf-0miok, amie^yek együtt küzdöttejk: 0 Német Bilriojdalioimjmiaíi'' és Bizzali ie|gyütt roiskiadtjaík össze, a I© tá- Imíaidás Ultjiáttt is viéje leigyüf't hálndjanak. Jü-ki 0 tmagai éilie({terébénj, éiisősoirbain saját letrejére támiaiszkioidviai, 'dé imiásodl- siorhan léípitvisl biaráftaink terimiészetes Ségitségéire ös. önbizalmunk és laiz 0 biziailolmi, (amelyet b^ráitainlk véjlünk) B'zejmbeni (tápláltalak, egy hatajümías пещ-. zéícsoport isziklaBzi-ur'd ^békéáJkeriata 0 biztos (záloga tannaiki, hogy nyugodtam niéizheítünk egy hosszabb- időn© terjedő békés lálf-tamiéipáliő tamnikta *eQé v— fejeztei b0 pzaviait gróf Csáki у küSiigyminiisz- tiéT. , / / f * I vÉliHtílerfllitel bí beosztása Halas és a szomszédos ksrOtetikbeo A hivafa'ps iiap egyjk legutóbbi számában jelent meg a belügyminiszter rend'efete az uj választókerü'efek beosztásáról A halasi és a szomszédos kerületekkel kapcso’atban a rendeltet nagyobb változásokat hoz. Ezekben a helységekben ugyanis több eddig önálló kerületet összevontak. Az igy alkotott nagy egyéni kémlelek egy-egy képviselőt választanak. Lesz ezeken a he’yeken még egy választás is. Több egyéni választókerületből egy-€gy Iajstromos kerületet la’kot- nak és itt listákra szavaznak a lajstro- mos választójoggal bíró szavazópolgárok. A ha’asi és a környékbeli községek uj| beosztását alább adjuk: Kiskunha'asi választókerület: Székhelye; Kiskunhalas. A váfesztókerüfet- hez tartozó város és községek: Kis- kunha’as, Bóosa, Prónayfalva, Solt- vaidkert. í i :;;&[! Kiskőrösi választókerület; Székhelye; Kiskőrös. A választókerülethez tartozó községek: Akasztó, Császár- töltés, Csengőd, Dunapataj, Harta, Kecel, Kiskőrös, Ordas, Páhi, Solt, Soltszentimre. Kiskunfélegyházi választókerület. Székhelye; Kiskunfélegyháza. A vét- lasztókerülethez tartózó községek: AL pár, Gátér, Jakiabszá lás, Jászszent- Iászló, Kiskunfélegyháza, Kiskunmaj- sia, ökécsfce, Pálmonostora, Szánk, Ti- szaujfalu, Ujkécske. Kunszentmiklósi választókerüfet; Székhelye; Kunszentmiklós. A váfesz- tókerülethez tartózó községek: Após- tag, Dunaegyháza, Dunavecsa, Fülöp- szállás, Izsák, Kerekegyháza, Kun- szentmiktós, Orgovány, peszéradacs, Szabadszá lás, Sza’kszenlmártón, Tass. Pest megyét az egyéni kerületeken kívül 4 Iajstromos kerületre osztót- ták. Minket érdeklő Iajstromos kerület öi következő: Pest-Pi js-SoIt-Kiskun vármegyei déli választókerület. A választókerülethez tartózik: a ka’oesai, kiskörösül kiskunfélegyházi, kiiSkunhaíasi és kun- sztentmlk'ósi egyéni választókerü'etek területe. A választókerüet székhelye: Kiskunhalas. Ez a Iajstromos kerüfet négy képviselőt választ. Képviselőjelölések a szomszédos kerületekben Kiskőrösön a Magyar Elet Pártjának hivatalos jelöltje Gesz'tefyi Nagy László, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Kiskőrösön Mózes Sándor dr a kerület régi képviselője is fellép. A kunszentmiklósi kerületben Kelemen Kornél és Pongrácz Aladár lép fel. A MÉP részéről a jelölés rövidesen ismertté válik. Jánoshalmán а МЕР hivatalos jelöltje gróf Tjeleki János. Fellép ott Marscha 1 Ferenc, a kerü'et régi kép- viselőjtó. 1 I I A Hangya Közgyűlése A Hangya igazgatósága ismételten felkéri tagjait, hogy a vasárnap délelőtt fél 11 órakor a város közgyűlési termében megtartandó évi rendes közgyű lésen minél nagyobb számiban szíveskedjenek megje’enni’. ígéretet kaptunk reá, hogy közgyűlésünkön vitéz gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter is meg fog jelenni. Д Hangya igazgatósága. Mikor iesznek az állami elemi iskolák vizsgái? A kiskunhiaftasdj bő- és küíterüfeti élteim tetemi iskotíákban a vizsgálatok; a következő sorrendben fesztnek: Központi áll. elemi iskola: Május 15. napján а VII. osztályban, d. te. 8 órakor; május 15-én а VIII. osztály ban tíi. te 8 órakor1, i ' I i Küiltierüteti iskollák: Május 17-én d:. 0. 8 órától: Fiel Böki,stelek; délutáni 1-től Botos; május 17-én dáfeíött 8-tól Tajó; déliután 1-töJ Aűsózsaima; 19-én d. 0. 8 órától Sóstó; de után 1-t® Feisőszáltes; déteött 8-tó'J Fte'iSiőbodoglár; délután I 1-jtői' A'sóbodogQár; 20-án délelőtt 8 j órától Rekettye; dé után 1-tőí Bogár- ! zó; déte őtt 8-tó® Afeóigöbölljánás; délután 1-t® Feisőgőböujárás; 22-én déí- etótt 8-tól FeTsőpirtó; détótán 1-től Ad- sópirtó; déteött 8-tól Ateóbalota; délután 1-t® Ftesöbabo-te; 24-én délelőtt 8-t® Füzes; dé’után 1-t® Fehértó, dét- eitótt 8-tóJ Kőkul; délután 1-töl Eresztő; 25-én déleí-Őtt 8-tól Fe'sőzsrria; délután 1-tőtf Alsó.szá'liás piuiSztákon. — Hittanvizsgálatok! a kö’zismieireíi vizsgá- üatok előtt m egyházi hattóságok ímeg- áltepitásia' szelrint. 1 ■ 1 Márciusban javult a népmozgalmi statisztika A Központi Statisztikád Hivatal Magyarország 1939. évi márciusi nép- mozgalmáról a következőket közi: A bécsi döntés alapján visszakapcsolt északi területtel megnövekedebt Csonka-Magyarországra vonatkozó adatok szerint (a Kárpátaljára az az adatgyűjtés természetesen még nem terjeszkedhetett ki) a népmozgalom 1939 március havában valamivel kielégítőbben a’akult, mint az előző hónapokban. A házasságkötések aránya (ezer lakosra számítva 6) meghatódta a márciusi átlagot, az é'veszüietéseké (20.7 ezretek), ha nem is állott az egészséges népszaporo- dáshoz szükséges szinten, de egalább nem csúszott az ezer lakosra 20-as határvonal alá, a halálozásoké pedig (15.5 ezrelék), márciusi mértékkel mérve elég kedvezőlen alakult. E hónap folyamán 5120 uj családalapítás történt, 17.814 friss hajtással gazdagodott a magyar étet s az ország 13.312 lakosa távozott el az élők világából A természetes szaporodás 4502 főt ért el és aránya (5.2 ezrelék) mérsékelten meghaladta az előző évit. A M szón M vasé Г ► < : > ► Fen]
