Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-05-06 / 36. szám

május 6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Milyen építkezések folynak Halason ? Kiskunhalas épitőápairosságára . az idén jó nyár к öveik© ák. A város' ha­tárában már folyik öt uj tanyaji, iskola, hét iskioíáná'J pedig 1—1 fanfeiremt épí­tései. Hatalmas napközi otthoin és óvodai épüli, 'foOyiki' al télid, 'gazdasági is­kolai és elmeetes internátus építése', ai városi kórházhoz kéu uj osztályt épí­tenék, — a ,i közeljövőben megkezd­őik az áffíaimtij gazdasági népiskola épí­tését. Fehértó pusztán, a város törzs- gyümöl'csösé rnéfott kertm(unkáské:pző iskoíá épü intérnátU|S,gai.:, a MABI béír- palotát épivíai városban 300.000 péngős költséggé, május vélgén pedig megkez­dik égy gyalogos és egy tüzéjrtakta,- nyé lépitéjsét másfélimi-iióö költséggel. Az összés ál'hmi és városi éjpitkeizé- sejto értéké kéjt és fétfm№óy Épül a Kiskunságban a második telepes község is A kiskunsági tanyavilágban rövide­sein ímegmduji a második tefépés köz­ség fejépités©. Bonsai községtől"' 1 kiíö­kötélröl az éfetteíien asszonyt, férje rosszat sejtve rohant a következő szobába és amikor beérkezett, ájul­tén esett össze. Az utána tóduló szomszédok miegrémü v® látták, hogy a hata'mas cs2r.épkályha két oldalán, kendőre akasztva, .élettelenül1 lóg a két gyermek. Őket is azonna levágták kötelékükről és a mentőkért szalad­tak, de az orvosi beavatkozás már elkésett, mert úgy az anya, mint két * kisgyermeke órák óta hatott volt. A férj és rokonai, valamint baráti köre te jesen értelmetlenül -ál® a meg­döbbentő családirtás előtt. Fehérék. mégy éve élek boldog családi életet, a fiatalember hatodik gimnazista kora óta udvarol a néfe négy évvel fiata­labb lánynak iés amikor végre házas­ságot kötöttek, egész Nagykőrös úgy tudja, hogy idieáis, szerelmi házasság kapcsolta össze a fiatal párt. „EGY DARAB ALMA 80 FILLÉR“ foéteirie, 80 kstasztráüs hold területen, piírr egymásután épülnék a telepes há- 1 zak és őszré már az egész fotu feépüí. Antropológiai vizsgálatok Kiskunhalason A magyarság, főleg pedig a Kis­kunság népének fajösszetéte ét mély homály fedi. Tudjuk, hogy őseink 1 700 évvel ezelőtt jöttek hazánk terü­letére, de hogy azóta a sok véres csata és pusztítás következtében mi­lyen emberanyag kicserélődésen ment át, mennyi maradt meg az ősi kiskun eremből és mennyi betelepedés tör­tént a századok folyamán, erre vo­natkozó ag inkább csak feltevéseink, mint tárgyi bizonyítékaink vannak. j Az asztropo ógiia az ember testi sajátságait vizsgája. Vizsgálati mód­szereivé. megállapítja, hogy egy-egy népcsoport (ethnikum) mi yen faji ele­mekből (rassz) van össze téve és mi- iyan arányban. Segitsgéére van a tör­ténettudománynak, régészetnek, nép­rajznak .és nyelvészeinek. Sőt nem ritkán о yan kutatásokat, és megál­lapításokat tesz, amelyek más tudo­mány számára hozzáférhetetlenek. így pl. amikor egy népet a másik meg- ! hódit, tejgáz .és a századokon át tarló l kisebbségi rors után e.veszti népi sa- | játságsii és nyCxVét s a történelem színpadán többé nem szerepel, azért a faji tu ajdonságlai, a vére megma­rad, mert a testi-elki tulajdonságok — akarva, nem akarva — százado­kon, évezredeken át öröklődnek. Az avarok már jóval a honfoglaló ma­gyarok előtt letűntek, de utódaik a magyarságba о vadva, még ma is ének, a mai magyarságban is több helyen kámu lathal ók az avar-»beüté­s3k.)« Most, amikor a kunok 700 éves b®- le.epedésértek megünneplésé.e készü­lünk, dr Fekete Imre helyesnek ta­lálta, hogy e:re az ünnepség.e a kis­kunok történetét és antropo ógiáját megiiják. Az antropo ógiai vizsgálatokat az alispán! hiva.al, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem és a Nem­zeti Muzeum megbízásából Bartucz Lajos dr professzor, neves antropo­lógus asszisztens® dr Fehér Miklós egyetemi asszisztens, antropológus v,2gz:i, aki maga is kiskun törzsből származik. Fehér dr vizsgáalait Kis­kunhalason kezdi. Több száz embert fog megvizsgálni úgy az tetedeti tele­pesek utódait, mint a később jötté­két. Vizsgálatait Kiskunhalas után a többi kiskun helyen foly itatja és a hata.más anyag alapján exakt tudo­mányos .módszerekké, álapitja majd meg a kiskunok faji összetéle ét. Tekintette a vizsgálat úgy hazafias, mint tudományos szempontból fon­tos voltára a hatóság ezúton is kéri a város po gársága megértő támo­gatását. Az abiakkiiincsre magát, a kályha két oldalára két gyermekét akasztotta fel egy nagykőrösi fiatalasszony Nagykőrös város egész társadalmát megdöbbentette az a hármjas családi dráma, amely szerdán délben ját­szódott ie a nagykőrösi Bal a Gergely utca' 26. számú házban. Ebben a házban akik Fehér Dániel, Nagykő­rös város javadaimi hivatalának fő­nöke. A mindössze 31 éves férfi, akii igen fiataton jutott, a város egyik magas hivatalának élére, rendkívül HALASI NÉPBANK ÉS HITELSZÖVETKEZET MINT AZ О. K. N. TAGJA folyósít első helyes jelzálogos köl= csönöket minden költség felszá* mitás nélkül. BetäteK után a legmagasabb kamatot fizet! boldog családi életet élt feleségével, a 27 éves Fekete I.ussal és két gyer­kével, akik közül az idősebbik, Ka­táin hároméves, a fiatalabbik, Dániel másfé-éves. Fehér Dániel szerdán reggel a szo­kott időben ment be hivala ába, ahon­nan déá egy órakor tért haza. Vala­mivel korábban ment haza, mint más­kor, mert felségével úgy beszélte meg, hogy ebéd után közös barátaik­kal kirándulnak a Pálfája-erdőbe. Fehér Dánie. zárva találta a lakás­hoz vezető e.őszobaajtöt és a kony­haajtót is. Rosszat sejtve hívta se­gítségül a szomszédokat és velük együtt törte be .akásának ajtaját; Ahogy ki jutott a konyhán, az első, szobában az ab afckdincsre akasztva é.ettietenüt találta a feleségét, akinek nyakából iés karjaiból több helyen csurgóit a vér. Mialatt a szomszédok leemelték a A »Magyar Róna, a Duna—Tisz0- közi Kamara hivatalos lapja, veze- tőhelyea a következő tanulságos cik­ket közli: »Nem va'ami tengerparti vil'ágüdü- lőben, nem is valami megköze'ithetet- ! ten hegy tetején, nem is a gyümöl- 1 csőt alig termő .északi államokban, még csak nem. is a dunaparti e.őkelő vendéglőkben, hanem egy budapesti II. osztáyu .étteremben olvas am ezt a feirást egy tál Jonathán-a'ma fe­lett, hogy »1 drb alma 80 fillér«.! Végigjárva a budapesti gyümö’lcski- jakatokat, még mindig lehet ilyen almából egy kg-ot 1 P 40, 1 P 60 fjliérért kapni. Egy ilyen kiló almá­ban van 4—5 ilyen alma, lehetetlen­ség tehát, hogy a vendéglőben akár­milyen .rezsi van is arra, 1 drb almja 80 fiiérbe kerülhessen. Ha 50 fülért kér egy almáért, akkor is meg van a becsületes haszna rajta, mert itt nincsen rizikó, nincsen rom’ás, .miért minden nap meghozathatja a maga 1 kg. almáját bármely budapesti cse- megekejeskediésbői, amely egy-két na­pig eláll' s nem rothad rá, minthogy ha mázsaszámta volna kénytelen azt venni. Bár ha mázsaszámra ve­szi, még olcsóbba kerül neki ez. Va’amelyik nap mienü-étkezésnéi egy valaki tészta helyett almát kí­vánt. Azt mondta a pincér, hogy 50 fülért kei ráfizetni a tész'a helyett e'fogyasztandp egy darab almára. Ilyennek Magyarországon niem vol­na szabad megtörténnie egy buda­pesti éttejemben, de. seholsem, mert ennek csak rossz hírét vihetik kül­földre és hiába akkor a termelő min­den igyekezete arra, hogy el tudja adni az áruját, célját el nem érheti. Ez az oka annak is, hogy a ven- ' déglőben nem fogynak a borok, almi­kor a legprímább kétszer leszűrt bort j meg tehet venni írnia is 50 fillérért, akkor lehetetlenség, hogy 2.50 P, 3 pengő tegyen egy liter bor ugyan­abban a vendég öben. Melyik vendég tudja megfizetni a 3 deci borért a közel 1 pengöt? Mig, hogyha azt a bort 1.50—1.60 pengőért adnák, sok­kal több fogyna. Ezért kiabálunk ál­landóan az árvizsgáló 4 bizottságért. Kamaránk legutóbbi választmányi ülésén többen paniaszkodtlak, hogy hiába szinte e adaílan a sertés, a mar­hal, a borjú, úgyhogy most már har­madán á lanak az áriak aniaak, ami ez­előtt egy esztendővel volt, de a mé­szárosnál' a borjúhús, a sertéshús és a marhahús ára egy fi.lérreí пещи ment tejebb. Az élő borjú írnia már 45—60 fillér, de a székhus ma js 2—240. P. Ezért nem kép!es a fo­gyasztó vásárolni, mig a termelő pe­dig az árujáért aig kap valamit.- A fogyasztó a termelőt szidja az áru drágaságáért, hotott a fogyasztó ma már önkö tségi áron lényegesen alpi vesztegeti e, jószágál ományát, hogy pénzre tegyen szert, vagy takarmány- hiány miatt keil, hogy e.adjia azt, A fogyasztó pedig fizeti azokat a magas árakat a mészárosnál és hen­tesnél, amelyek a legmagasabb ter­melő irrterhaár id®jén voltak megálla­pítva. Húsvéti bárányokat adtak és adnak ma is 3—6 pengőért, tavaly még 8—10 pengő volt egy ilyen bár rány, de a. bárányhus ám egy 'fil­lérrel siem esett a tavalyi árnivó alá. Ne vegyék tehát rossz néven az ér­dekelt husiparosok a fogyasztóktól és a termelőktől, ha állandóan kiabálunk, 0'z árkormánybiztos s a hatósági hus- székek után, mert igy a tenyésztő és termelő gazdaközönség nemi képes ejadni, olyan olcsók az árak, a fo­gyasztó pedig n©m képes vásárolni', mert oly drágák az árak. M®g kelt találni azt a középutat, amelyen a fogyasztó .és termető közeledhet egy­máshoz, ahol mind a kettő jpl jár. Egy darab alma 80 fii .ér; ez ne^v i.tjk Magyarországhoz, még oda sémi' való ez, ahol nem terem alma. Nem hiszem, hogy Európa bármelyik or­szágában volna »egy darab alma 80 fiiér«. Magyarország Kánaánnak van kikiáltva, dicsekedünk a finom gyü­mölcsünkkel, de igy a belső fogya- tást tehetetlenség emelni, amikor egy kg. alma a kereskedésekben 150— 1.60 P, a vendéglőkben pedig »egy darab alma 80 fillér.« ft P A JEGUZEM ES HUTOHAZ KFT. megkezdi az artézi vízből előállított f К készítését Ajánlja vendéglősöknek, cukrászoknak, henteseknek, ház tartáso kna k igényeik előjegyzését!

Next

/
Thumbnails
Contents