Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-02-05 / 11. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 5 Kóborlás a halasi éjszakában »Este van, este van, kiki nyuga­lomba.. .« Ezek a sorok jutnak eszébe az em­bernek önkéntelenül, amint egy félig elszívott cigarettával a szájában, ki­lép úgy este fél tiz óra tájt a nagy­kávéház melegéből a csendes, sötét városba és körülveszi a magányos­ság érzése, amelynek lep’e alatt az álomra laposodott város szinte ha’l- hatóan horkol mindenfelé. A járókelők léptei csak elvétve kopognak az aszfaltokon. Pár késői hazamenő a körökből és kaszinók­ból, meg egy jegy rendőr a 'fák ár­nyékában, ennyit mutat csak a ha­lasi éjjel. Csend borul a városra. Az embernek kedve támad1 körül­nézni az éjszakában, vájjon milyen is egy halasi éjjel? Nagy sietve végigjárjuk Halast. Csend, néma csend mindenütt. Az egyik utcában cigányzene hal­latszik. Közelebb kíváncsiskodunk. Fiatal legénykék, hárman, egyiknek kezében hegedű. Muzsikálnak, dalol­nak az ablak alatt. Hosszian utánuk hallatszik az örökké aktuális nóta: »Csak egy kislány van a vilá­gon ...« Egy darabig követjük őket. Újra megállnak egy ablak alatt s megint felhal’atszik az obiigát szerelmes nó­ta. Aztán a harmadik ablak alatt ismét. No, most már ta’án abbahagy­ják, hogy mindegyik eldalolta szive szerelmének a szép dalt. Nem. A leg­nagyobb meglepetésünkre ugyanez hangzik fel a negyedik ablak, majd egy röpke utcahosszal arrébb, az ötödik alatt is. Alaposan respektálni kezdjük az olyan sok Iányarcot befogadó szi­veket. Látva, hogy a »csak egy kislányok« sora még korántsem merült ki, más­felé ódalgunk. A Széchenyi utcán a széles ut be- fagyott göröngyein iparkodik haza­felé két ittas férfi, erősen ingadozó alapokon botorkálva. Vitatkoznak a maradék Levente cigarettán. Nem tudják egyszerre szívni az egy csik­ket. Közben nagyokat kurjantanak: »Az a sárgarigó könnyen felszáll oda...« A széles ut keskeny n©kik, im- bolyognak a vffianylámpák derengő fényében. Hosszú ideig semmi, semmi. Egy pár könnyebb kalandot kereső kutya, de az is csak messziről. A Szabadkai utón pár nem éppen barátságos alakkal találkozunk. Az egyik korcsmában még ugyancsak énekelnek. Belépünk, de már meg is bántuk. A csekélyebb összeget ki­tevő »bankon« összevitatkozó legé­nyek határtalan szemtelenségnek mi­nősitik érdeklődésünket s valószínű, rövidesen kórházi ápolásra szorul­nánk, ha egyik közülük, úgy látszik, hatalma van a t|öbbiek fölött, vá lunk- га nem vág: — Ugye, nem ismer rám? — or­dítja felém, tülharsogva a többieket. — Nem — válaszolom őszintén. És iparkodom kifelé. Távolról vonat döcögése hallatszik. Balázs napról megy haza két őszes atyafi. Az állatvásárról vitatkoznak. Hogy milyen magasak voltak a jó­szágárak. De költ is, mert 'tavaszra uj eke köll, kettő, meg egy uj ko­csi is elférne még a szin alatt. öreg muzsikussal akadok össze a Mélykúti utón. — No, tán megunta mára? Hamar megered a nyelve. — Beföllegzett annak, uram. va­lamikor, amikor még három-négy na­pig tartó lakodalmakon muzsikáltunk, akkor igen, akkor még meg lehetett unni. Ma? Higyje el, muzsikálni is elfelejtünk uram... Amint megyünk hazafelé, távolról még megüti a fülünket valami ének- foszlány. Közelebb megyünk, hogy meghallgassuk, mi az? »Csak egy kislány van a vilá­gon ...« Újra felhangzik a dal. Szörnyű gyanú fészkel belénk. Iga­zunk van. A már említett szezená- dozó társaság énekel megint. Kicsit rekedtes a hangjuk, nem csoda, de sebaj, csak énekelnek to­vább. j- I I ; ; Vájjon hányadszor éneke hetik már? Képek és rajzok Halas életéből KRISZTUS URUNK i A PÁSZTOROKNÁL ,r (Pásztortegenda) v Mikor még Krisztus Urunjk |a földön járt, egyszer úgy nyár vdereka táján elindult la pusztába, hogy a pásztorok között széjjel nézzen. Amint ntent, men- degé't, egyszer egy baromcscrényhez ért, mefynek tövében egy, gulyás nyúj­tózkodott |a zö®d gyepen. A hartem púi­dig ott feküdt körben), |a közeli barom- kut körűt'. ( '■ , ^ ; I I Krisztus Urunk első dölgla is az volt4 hogy vizet kért |a gatyástól, mivel na­gyon) diszomjlazott ft hosszú, útban. A gutyás pedig, úgy; (aminft hason fe­küdt,, ja lábával (mutatva az iiiántyt, igy szólt: ( i I / . ! * — Ai!r|a vanI ft kút, merithets^Lt Ott ft, harlang! | ' ! i Krisztus Urunk erre otthagyta a gu­lyást barmöstól, cserényestöh i » Amint ment-miendftgéilt, egyszer1 egy dbmlbtetőrői megpiH|an|tott ©gy juhászt, ki furutyftszó mellett vigyázott a faiká- járla,. Krisztus 'Urunk odament a juhász­hoz s (azt kérdezte tőié: ; ( — Ugyíani barátom, nem adhatnál-e nékem (egy ital friss1 vizet? Nagyon szomjlas vagyok! í i > I i — Szívesen! ladlnók í— barátom, ídft (amint táthatod), igen fuíkáirteznuk a bir­káim! Nem' mehetek töltik egy tapod­tat sena! t , i iii — Csiak hozzál bátran! Ne félj, nem tesz la falkádnak egy hijjia dem! 1 Nem szaladgálnék ezek, vigyázok 'én addig Vájuk! i i ( i \ i ' Ebre |a pásztor otthagyta a falkát, hogy hozzon egy korsó vizet ft kútról Krisztus Uronfcnlak. Mire a korsó vizz©' visszaért, az egész birka felfca deleit riakásoni a Szárnyak körűi. Nem tett hijjla, nftm is szaladgált egy sem. i Krisztus Urunfck megköszönte ft ju­hász szívességét s mivel1 szomját ftWt­hlatta, jókedvűen ballagott tovább ft miaga utján. ; Etíő1 kezdve d©tei a birkafalika délben!, amenftyl csak van a világon, a barom pedig délfelé, ía,mikor már jó« telme- S tegszik laz idő, elkezd bogárzftni, J— ugrándozik1, futkos össsze-visszia, úgy­hogy néha még lóháton is kelt keres­gélni. I > i I i I (Folytatjuk). i Cz. L. I Egy tollvonás nem csinál az elaggott lóból táltost — de félévet kaphat érte az ember A fenti igazságra jött rá Racsmány Ferenc mélykúti földműves, aki a bajai törvényszék előtt közokíratha- müsitiás büntette miatt volt vádolva, társával Loósz Ferenc keceli föld­művessel együtt. Racsmány elten közokirat hamisí­tás, Loósz ellen pedig csatás volt a vád, mert Loósz 29 éves lovát 14 évesként adta el Racsmány' Fe­rencnek, aki viszont amikor tudtára ébredt a becsapatásnak, tollvonás­sal 10 évvel megfiatalította a szürke táltost. Úgy Racsmány, mint a cigány Loósz beismerték a bűncselekményt. Racsmány Ferenc vallomása sze­rint múlt év márciusában a mélykúti országos átlatvásáron vette meg a lovat Loósztól. Loószná1 ekkor rtem volt járta tlevél. Pár nap múlva jött meg csak a passzus, és legnagyobb meglepeté­sére ebben a paripa 14 helyett 29 évesnek volt feltüntetve. — Huszonkilenc év a lónál már agg számba megy — vallotta a be­csapott atyafi — s ezért elhatároztam, hogy túl adok rajta. A továbbiak során elmondta, miként javította ki az 1909-es születési évszámból a 0-át egyesre, hogy az agg lóból, tüzes pa­ripát varázsoljon. Ez a varázslat azonban csak papí­ron sikerült, mert a törvényszék Racsmány Ferencet 6 hónapi börtön­re, Loósz Ferencet pedig 1 hónapi fogházra ítélte. Az ité.et nem jogerős. Látogatás az időjós medvénél, amely Gyertyaszentelő napján a verőfény láttára visszasompolygott barlangjába A tét &z öreg emberek, a legjobb időjósok szerint, miután a meteorológia még messze van attól, hogy egzakt tu­domány legyen, Gyümölcsoltó Boldog­asszony napján döntő’ fordulat e’é érke­zett, Ki ne emlékezne Jókai Mór1 ked­ves meséjére, amely szerint a medve február 2-áni kijött a barlangjából és olvadást látva, visszavonult azzal a gon­dolattal, hogy ha hideg lett votaia, ak­kor kinft marad1. A gondolat, iltefcve a tapasztalat az, ha hideg van ezftn á napon, akkor közeledik a tavasz, mért a tél kiadta mérgét, ha pedig enylte az idő, azután) jön majd csak a 'tét). Nézzük meg, mit csinált a medv®? Lompos, barna pizsamájában, kénye­lemhez szokott tagjait lustán) lötyög­te tve előcammogott a dohos barlang jóleső melegéből és széjje'inlézett a nagy­világban. Ez a hivatalos kötelessége és ő betartja pontosan. Tegyük fél, hogy előjegyzési naptárral rftndekézik, mint minden rendes nyárspoigár. Igen, d© hogyan nézte meg, hogyan tájékozó­dik benne, mikor az egész teleit átatudta és éppen csak Gyertyaszentelő napján ébredt fel? Elég az hozzá: felkelt, ki- döcögött, széjjelnézett és mint jó mete­orológustól várható, megájjapi tóttá az »időjárási elemeket'.« Topogott egyet- kettőt, hátsó lábaira ágaskodott, elé­gedetten összedőrzsölte a két mancsát és bukfencet vetett a keményre fagyott földön. Gyanakodva szimatolt a levegő* ben, mert favaszias napsütés zuhogott és enyhe szellők futkároztak a korán ki- zöldült gyepen). , I. — Ennek nem, dűlök bfö, dör'mögte bosszúsan. — Foga van az ilyen nap­nak. Most jön csak a java, az igám, a kemény tél. Az ördög fog itt künn fla- gyoskodoi hosszú heteken át. Gyerünk visszft tovább durmolni... 1 Mi igftz, mi nem az időjós medve dolgából, azt csak az álmoskönyv, meg ft lőcsei kalendárium szerkesztője tudná megmondani. De az időjárástan komoly tudósai és az időjárásbirák. is elismerik, hogy a babonás néphiedelmftt megle­hetősen igazolja a tudományos tapaszta- tftt. A Gyertyaszentelő mindenesetre el­döntötte azt a fogas problémát: zá­logba csaphatjuk-e már a téli kabátun­kat, vagy várjunk vele addig, amíg jog­erős tesz a tavasz?... t Egy ftzonbam bizonyos, ha a tavaszi verőfény láttára a medve befelé is ment ft barlangjába1, mi mindenesetre kifelé megyünk a télből, a,metynek nagy átka a dolgozó ember számára, hogy tüzelni kel. Hogy |a szükséges keresetbőt eV kell a levegőbe eregetni mfitegségi energia formájában legalább a szerény havi fizetés egy tizedét. Most ilyenkor, legalább a reménység is fűti ft dolgozó embereknek kedves kis otthonát. A hit, hogy már nem tehet messze ft tavasz, sok meleget visz be ft kis családi fé­szekbe. Női és elvégre, hol van &z meg­írva, hogy a medve i nem tévedhet? i — Mozíélöadás a Bokréta Javára. A kiskunhalasi Bokréta javára feb­ruár 17-én, csütörtökön este mozi­előadás lesz a moziban, amikor is Lehár Ferenc világhíres operetLjé- jéből készült film, a »Pacsirta«, az utóbbi évek egyik legszebb világ- filmje kerül előadásra. A bűvös ze­néj ü operett külső felvételei mind a magyar rónán készültek, amelynek csodálatos képei, ringó buzakalászai felejthetetlen látványt nyújtanak. A film főszerepét Eggerth Márta, a tü­neményes hangú magyar filmmüvész- nő játssza, a többi szerepekben pe­dig a vidám Halmay Tibor, a szim­patikus Carl Söhnker, Lucie English és a mulatságos Fritz Imhof brillí­roznak. Fagyás ellen egyedül csak a Kárpáthy fagybalzsam használ. Hatása csodás ! A viszkető érzés püffedtség azonnal megszűnik. Olcsó és hatása lUMUni biztos. Egyedül TOMORY gyógyszerésznél (Isteni Gondvi* féle selés»patika)

Next

/
Thumbnails
Contents