Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-11-16 / 92. szám

november 16 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Jaross Andort díszpolgárrá választotta és 500 pengőt adott a felvidék megsegítésére a hétfői közgyűlés Dr Zeisz Károly ünnepi beszéde a felszabadulás történelmi eseményéről A Felvidék felszabadulását hétfőn ünnepi közgyűléssel üjntofcpeite meg Halas város képviselőtestülete. Er.e az alka ómra ünnepi díszt kapott a közgyűlési terem. A város képviselő­testületének tagjai is nagyszámbein jelentek meg a dilSzközgyüiésen. A közgyűlést dr Fekete im«e pol­gármester nyitót'a meg, néhány lel­kes szóval méltatta a Felvidék fel- szabadulásának jeentőségét, és kö­zölte, hogy a város ebbő az alka­lomból javaslattal járul a képviselő­testülethez. A polgármesteri javaslatot dr Gusz- tos Károly h. polgármester terjesz­tette elő. A polgármesteri javaslat részlete­sen felsorolta, hogy a város a Fel­vidék visszaszerzésével kapcsolatban hódoló táviratot kü dött a kormány­zóhoz, Mussolinihez, Hitler kancellár­hoz és Imrédy miniszterelnökhöz. Rimaszombat városnak zászlót kül­dött, november 6-án pedig tüntető feivonu ás volt a városban. Indítvá­nyozta még, hogy a felvidéki ir«a- gyarság vezérét, J&ross Andort dísz­polgárává vá assza meg a város és hogy a Felvidék vissz ács a to ásának napját már vány táblával tegyék em­lékezetessé és egy-egy emlék tő gyet ültessenek a Hősök Ligetében Horthy kormányzó, Mussolini, Hit er és Mos- cicky lengye. államfő emlékére. Dr Zeisz Károly ünnepi beszéde er - л Ezután a közgyűlés ünttepi szó­noka, dr Zeisz Károly mondotta el nagyhatású, gondoláitokban' gazdag ünnepi beszédét; — HuSz esztendeje anjtía^, hogy a szerencsétlen viágháboiu végső ak­kordjaként a gyűlölködéstől fütött ádáz ellenségeink reánk erőszako к esztelen békeóiktáteimokkai hazánkat szétaarabobák, — kegyet enüi meg- csonkitották és hogy annak te .eme fölött a jhiaioHi tort is megüJjék, előbb a kommunizmus gy.lkos bérenceivel, majd az oláhok vad hordáival or­szágunkat utolsó értékeitő- megfosz­tanák. Ólomlábakon járó hosszú húsz esztendő telt e, azóta, ame ynek po­koli szenvedései és iné kü özésel köz­ben sem adta fel nemzetünk .soha a magyar igiazSág dicsőséges föltá­madásába vetett rendíthetetlen bitét és reményét. — Népünknek isten küldetésébe vetett szent hite és reménye — az elrabol testvérekkel való viszontlá­tás és ölelkezés utáni örök vágya­kozása drága magyar hazánk pusztu­lásának huszadik évfordu-óján apnyi könyörgés és buzgó imádság utam a jó Isten segiiségévtel, s a baráti nagy­hatalmiak tjámogaitásávai tehetővé aet­te számumára a magyar álmok rész­leges valóra válását — visszaadta nékünk országunk egyik koltöriumát — a drága Felvidéket, ame.ynek föld­jét ezer esztendő vérzivatarai közben oly sok magyar vér öntözte, s amely annyi kísérlet dacára, híven meg tud­ta őrizni magyarságát, mert magyar aikart maradni, s rrtert az is fog maradni. Nyomor és hontalanság — Hogy mit jelent a magyar nem­zet történelmének e két mérföldkö­ve — két dátuma közt ellett húsz esztendő, ezzei — úgy gondolom mé­lyen tjszte.t képviselőiestüfet — mindannyin tisztában vagyunk. Tud­juk nagyon jól, hogy az a húsz esz­tendő a szenvedések ezer és ezer változatával sújtotta népünket, önér­zetünkben meggyalázott, testvére,ük­től, szüteinktői és gyermekeinktől eí- szakjto'tit, magyar testvéreink millióit hontalanokká retie és a legsúlyosabb nyomorba taszította, leikünket pedig csordultig m©glfcötöhe a keserűség és bánat mindeneitet elemésztő érzésé­vel. — De tudjuk azt is, hogy ez a húsz esztendő a magyarság örök élniakarását is je.enti, amely ösztö­nös érzéssel fűtött ekűe.e népink­nek elég erőt adott ahoz, hogy az emberi gonoszság és becstelen­ség öklétől fökiresujtott helyzetéből felemelkedve, elhivatott vezérek sze­retetteljes ápolása és gondviselése melett megerősödve, újra odaadjon (arra a helyre, amelyet az Isteni gond­viselés a népek tengerében idegen népen és nemzetek sorában itt a Du­na völgyében számára kijelölt. LeieKDen 10 ünnepel­ni jött össze a képviselőtestület j Mélyen tiszte t közgyü’-áe! — Városunk autonómiái apák rep­rezentánsa — ia városi képviselőtes­tület — ma külsőségeiben, de lé­lekben is ünnepet üunni jött össze. Összejött, ho6y a magyar Felvidék­nek a megcsonkított hazához való visszacsatolása, a íe.vidéki magyar­ságnak húsz év'es rabságból való szabadulása és ve.ünk való testvéri öle .kézése fe etti bensőséges örömé­nek e díszközgyűlés keretében adjon kiíejezést. Az az érzésem, mélyen tisz­teit képvisetötestütet, hogy ez örven­detes eseményt a leg méltóképpen úgy ünnepeljük, ha magyar testvéri sze­retettel köszönt ve ie vidéki véreinket, mélységes há-aérzettel tekintünk mindazok felé, akik az ő visszaté­résüket, mint a magyar álom részle­ges valóxiaváfását eiősegitetiék és azt lehetővé tették. — Fordítsuk tekintésünkét először is a magasságok felé és köszönjek meg a mi jó Istenünkttek, hogy a rabságukban elárvu't magyar !e%ek hazatérését megengedte. Szolgáljon a hazáiét szlerető és azért lelkesedő minden magya pák intő példa gya­nánt, hogy eZien isteni kegyelemnek részesévé első szent királyunk jubi­leumi esztendeijében, vátettk, aki né­pének fönnmaradását a keresztény hit felvéte.ében látta, s a nyugati civilizáció és ku'tora apparcipiálásá- hoz kötötte, aki országát az üdvö- zitö Jézus Krisztus szülőanyjániak ol­talmába ajánlotta, s akinek cein enná- riuma hazánk sorsánfak jobbrafordu- lásáért oly sok buzgó fohász és kö­nyörgés kiapadhatatlan forrásává vált. — Elsősorban tehát a jó Islernek adassák érte hála. Hódolat a kormányzónak — Azután hajtsuk meg mélységes hódolattal fejünket vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország főrnél- tóságu kormányzója, a 'egelső magyar ember előtt, aki erőt öntve a szen­vedésektől és né kötözésektől eler- nyedt magyar népébe, kézen fogta azt és biztos kézzel visszarántotta a teljes megsemmisü és tátongó örvé­nyéinek szé érő és phiak élére álva fenrakölt lelkű hitvese, a főméltóságu asszony oldia án immár csal nem két évtizeden keresztül ritka bő csessjég- gel kormányozza népét és készíti elő annak számára a magyar igazság teljes diadia'át. — Mélységes há aérzette!1 ke I meg­emlékeznünk a baráti nagyhatalmak jóakarat^ pártfogásáról és a nemes lengyel nemzet támogatásáról, akik «alapos ismerői lévén lanttak a gaz­ságnak, amelyet ia világ közvélemé­nyének meghazudtolásávai az áruló csehek rajtunk elkövettek, megértő barátsággal igyekeztek a magyar népnek sérelmei orvos ásípá! segít, ségére lenni. Hálás szivvet kell meg­emlékeznünk az elmúlt hetek gran­diózus teljesítményei ve 1 kapcsolatban a magyar kir. kormányról és ennek kebelében vitéz Imrédy Béla minisz­terelnök ur és Kánya Kálmáin kü ügy- miniszter urakról, vitéz honvédé Iná­ról, «akik fáradhatat'an munkássá­gukká! és nagyszerű teljesitményeik- kel értékes tényezőivé vá ta«k a ma­gyar ügy győzelmének, nemikü öviben mindazokról a magyar hatá.okon n rten, és tu!, akik igazságunk szó gálá­ban kifejtett munkásságukkal igaz barálainkniak bizonyUittak. További revíziós terveink megvalósítása... — Mielőtt felszállásomat befejez­ném, rámutatni kivárnak arra, hogy további revíziós terveink megvá­lóéi as i érdedében e engedheíeteaüi szükségünk van ar:^a, hogy törhetet­len hűséggel és lan«adia%n' szorga­lommal szolgáljuk továbbra is a ma­gyar igazság szent ügyét és pedig nagyobb Szorgalommal és buzgóság- gal, mint azt eddig tettük. Ha a ma­gyar nép itt a Duna völgyében és a Kárpátok medencéjében a nfyugati ci­vilizáció védelmében továbbra is méltóképpen akarja belő teni ázt a he- lyet, amelyre öt az isteni gondvi­selés állította, úgy érzelmeiben, vi­selkedésében, egész struktúrájában a,laposan meg kell változnia. — Egy, az eddiginél «erősebb, nem­zeti érzésbő1 fakadó és a Szent Ist­ván! gondolatokból táplálkozó rtemzeti közszelem kialakulására van szükség ebben az országban, amelynek ее- gendő átötő erővel kell bírnia ah­hoz, hogy ebben az országban gyö­keresen és mindent kiirtson, ami nem nemzeti irányú, ami a magyar nép lelkületét tőé idegen «eszmeáramla­tokkal megtö teni, azt «a nemzetközi­ség ielíket ötö tévtanainak befogadá­sára alkalmassá tenni és ily módon a magyar lelket az internaeioináléz- mus szabad prédájává tenni igyekszik. Jusson eszünkbe, hogy ha nem a keresztény hit és erkölcsbő merített magasztos eszmék, hanem a nemtzet- köziség leiket ötö tanításai válnának uralkodókká ebben az országban, úgy miagyar népünk a vándorbotot veheti kezébe és mert egész bizonyosan senki sem: lesz e föld kerekségén, ajki mint hazájából 'kivert népnek hajlékot ©s menedéket adna, legfel­jebb az őshazia felé veheti újra út­ját. — Keresztény erkölcsi alapokon ál­ló nemzeti közsze em kialakulására van tehát szükség, s ha ez meg lesz, nem fog megtörténhetni még egyszer az, a«mi a magyar népet húsz évvé..« ezelőtt már egyszer romlásba vitte. — E gondolatoktól áthatva kérjük mélyen tiszteit képviselőtársaim a magyar igazság teljes győzeiméhez a jó Isten segítségét és külön fs kö­szönetét mondva nagyságos polgár- mester urnák a mai közgyűlés egy­behív ásáért, bátor vagyo«k indítvá­nyozni, hogy a polgármester ur ja­vaslatát váitozatiiianu elfogadni mél- tóztassanak. : A hős pékinas A kővetkező felszólaló dr Borbás Imre szintén szép beszédben szót hozzá a javaslathoz. Hozzájárul a polgármesteri javaslathoz és kéri, hogy a képviselótestü et táviratilag üdvözölje a felvidéki magyarság má­sik vezérét; Gróf Esztenházy Jánost. Meghatott szavakkal emlékezik meg az ungvári kis pékinas hősá haláláról. A kis pékinas, «amikor meghatotta, hogy a városba közelednek a hon­védők, nem győzte bevárni megér­kezésüket, hanem kosarát feldíszítet­te piros-fehér-zöld nemzeti sza aggal. A kivonuló cseh katonák agyonlőt­ték. Országos gyűjtés indítványára hívta fel a várost a hős pékinas szü­lei részére. Memeglékezett még ar­ról az indítványról is, amely azt cé­lozza, hogy a város vállalja el« egy felszabaduló város megsegítését. í A polgármester fe szóla'ása után a közgyűlés egyhangú ag hozzájárult a polgármesteri javaslathoz. Hirdessen a Helyi Értesítőben ! Félti- és női pnloverekel. HARiSNYABOLT * IrX4í!llil9|1|1n|rnl ШШШШШШШШШЯШШШШШШШВШШШШШЖ шшшшшшшвяшвшшшвшшааияшт У У € Г Ш С К KOIÖIIl Mtldiídl (Копу-um jegyre 6 havi rßSZißt) (Gazdasági Bank épület)

Next

/
Thumbnails
Contents