Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-11-16 / 92. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

november 16

Gróf Teleki József helyezte el az uj bácsalmási református templom alapokmányát

Vasárnap diélé'őtt ünlníepéíyés keretek között kettős ünnepséget ült Bácsalmás község és a környékbeli községek reformátusságia. A délelőtt 10 órakor megtartott istentiszteleten, amelyen a megje ént vendégek és hívek zsúfolásig töltötték meg az ima- termet, Rácz Károly bajai református lelkész lelkes beszed' keretében iktatta be az önállósított, bácsalmási református missziós, anyaiegyház első lelkipásztorát Illés у Károlyt.

Az istentisztelet ezután az uj templom még vakolatlan, most épülő falai között folytatódott. Ott Rácz Károly (lelkész szavai után fflésy Károly olvasta fel a Piry János bácsalmási iparművész által remeke t művészi kivitelű a lapokmány sorait, majd gróf Teleki József, a dunameMéki református egyházkerület főgondnoka

elhelyezte lepecsételt üvegben a |

templom alapjába a díszes okmányt néhány megható szó kíséretében.

Délben társasebéd vo t. Mérey Jenő egyházgondmok köszöntötte a kormányzót, Illésy Károly lelkész gróf Teleki József és fe esége áldozatkész j támogatását méltatta a mélységes ! hála szavaival, majd gróf Teleki Jó- i zsef ürítette poharát a beiktatott le!- J kész és hívei közötti frigyre. Rácz Károly lelkész hazafias gondolatokkal átszőtt fe szóla'ásában gróf Teleki házaspárt, majd pedig beiktatott lelkésztársát köszöntötte.

A beiktató istentiszteleten és az t alapokmány elhelyezési ünnepségén > résztvett' gróf Tjeteki Józseíné, aki a templom részére értékes telket adományozott, dfe képviselte magát, élén Turmezey István főjegyzővel a község elöljárósága is.

Egy hős magyar tizedes . határkiigazitása

A ruszinszKói

Munkács, 1938. nov. 14.

Vasárnap nagy temetés volt Unig- ' várott. pencsik volt ruszin kuügymi- | niszter fekee'nges felíkeőjét teméttéík. I Egyike volt azo;knak, akik fegyverrel < kezükben harcollak a csehek e .'en. a ruszinok örfiendjelkezési jogáért. Ung- vár magyar közönsége nagy részvéttel vett részt ezen a temetésen. Ekkor lehetett legjobban megérezni, j hogy a ruszin és a magyar soi|s ] mennyire össze van fonódva. De ezer i más kézzelfogható bizonyíték van er- j re. Ahogy Ungvárinak és Munkács- I nak a környékét elvágta tőlünk az ujj határ, egyszerre tej-, tojás- és egyéb élelmiszerhiány kezdett jelentkezni, amelyet természetesen a magyar katonai hatóságok azonnali intézkedésekkel védtek ki. A környékbeli ruszin falvakból nem tudják beszállítani a tejet a munkácsi és ungvári felvevő piacra és a ruszin földművesek tejüket a disznóknak kénytelenek kiönteni. Ennek a gazdasági jjelen tőség ét könnyű felmérni. De ugyanígy el van zárva az élelmiszerektől a cseh megszállás 'alatt tartott NagyszőHős és Huszt lakossága is, ahol déli falvak hiányzanak, amelyeknek lakói ezekbe a városokba szállították ,az élelmiszert. Nagyszöi- iő=ön és Huszton már négy cseh korona egy tojás és 10—12 cseh korona egy kiló kenyér. Ruszjinszkót éhínség ienyegeti. A Huszt környékén összetorlódott cseh katonaság rabor és. fosztogat és erőszakkal elvesz mindent, ami elvehető. A ruszinoknak már krumplijuk és kukoricájuk sincs, ami pedig főtáplálék számukra. Elkeseredésük löké elesen érthető és nem lehet csodálkozni, ha ez a végsőkig sanyargatott nép fegyverrel ,ал szembe a fosztogató cseh bandákkal.

Az elkeseredés oly nagymérvű, hogy a ruszinok és magyarok együttes erővel e.foglalták Szered- nys községet, amely közvet enüt Nagyszőlős közelében v'án. Su'lyos harcok voltak itt, amelybe a cseh tüzérség is beavatkozott. A szered- ny'ei magyarok és ruszinok azonban még a túlerővel szemben is győzedelmeskedtek és a cseh katonaság kiürítve a községet, visszavonult az ungvár—munkácsi müut másik oldalára. A határmenti falvak lakossága vasárnap és hétfőn Nagyszőlős környékéről ágyú- és gépíegyvertüzet halott, A ruszin aíosság önvédelmi

véres határoK

harca minden faluban feltámadt.

Munkács várának egyik bástyafokáról a harmadik fa'u határában folyó harcok puskatüzeiését lehetetlt látni, Küönös érzés volt látni, hogy néhány kilóméterrel távolabb a mindenre elszánt magyarok és ruszinok micsoda hősi küzdelemmel, életük feláldozásával is ellenszegülnek a cseh elnyomatásnak. De kü önös érzés volt végigjárni ezt a munkácsi várat, ahogy a csehek otthagyták. A századparancsnokságok feliratai, a börtönök szűk ablakaikkal, földre dobált sza'makötegekkei, piszkos udvaraikkal, összezúzott ablaküvegekkel! riasztó benyomást keltenek. És az egyik börtönceia ajtajának deszkájában valamilyen hegyes tárggyái be- vésve egymás alatt a következő nevek voltaik bevésve; Gróf, Eöry, Kis- kovács, Matók, Szabó. Elfogott magyar felkelők nevei ezek, akiket ebben a céljában sanyargattak a csehek. Ki tudja, mi tett velük.

És ott ráit a várban Zrínyi I'onia temploma, amelyet a csehek mozivá alakítottak át. Az egyik udvarban a sarokba dobva havert a munkácsi vár ormán egykor díszelgő óriási bronz turulmadár, ameynek csőrében a kardot kettétörték a csehek.

Munkács környékén különösen bizonytalan a he.yzet. Mindenki érzi hogy a határmegvonás kérdése még nincs lezárva, aminthogy nem is lehet. a zűrzavaros helyzetet egjobban megvilágítja, egy magyar tizedesnek bátor cselekedete. Várába községen, túl, mely még a miénk, ikét kilométerre húzódik a határ. Ez az uj határ elvágta egy magyar teepes földjét éjSi a esettekhez csatolta. A le epe-s sírva szaladt át a magyar csapatokhoz és könyörgött, csináljanak valamit, mert ő nem tud a csehek igája alatt élni. Egy tizedes, aki a panaszt meghallgatta, a szakászával bevonult a két kiométerre eső teep-re, kiszorította ia cseheket és azt mindenestől Magyarországhoz csatolta. És ezen a ponton, a csehek minden további nélkül beletörődtek a magyar tizedes határitíigazltásába, amely még ma is úgy maradt.

Várkenese falu népe kaszával és kapával 'akadályozta meg azt, hogy a csehek elvegyék tőlük a falut. A csehek nem is mertek benyomulni a községbe, amely pedig & megállapodás értelmében hozzájuk tartozna,

Nagy öröm fogadta a cukor árának leszállítását

Nagy örömet keltett országszerte, lér (eddig 1.38 P vo’jt), a kristály - hogy a kormány a cukor árát ieszál- cukor 1 P 8 fillér, (eddig 1.32 P 1 Póttá ■ I I volt), a porcukor 1 P 11 fillér (©dA L ,™.f . . , . dig 1.34 P volt.)

A leszakított arak ma réggé, lép- . Mindenki örömmel veszi és viszi a

tek életbe. A kockacukor 1 P 14 fii- ■ 20 százalékkal olcsóbbá lett cukrot.

Боу halasi ember kirabolta

a maisai vásárra

Vakmerő rablótámadás történt a - vasárnapi majsai országos vá-á- alkalmával.

Móricgát tanyavjdékrö! a kiskun- majsai vásárra igyekezett Kormányos Mihályné sz. Kózó Mária. Amikor ■a felsőtemetőhöz ért, hirleen elébe ugrott egy -előtte ismeretlen, kb. 30 —32 éves fiatalember aki a pénzét követelte. Hogy követelésének nagyobb nyomatékeit adjon, nekiesett az asszonynak, a földreteperte, összevissza öklözte, valósággal megtaposta s a kezei között szorongatott papírioyekvű asszonyt

pénzét kitépte a kezéből s nägy gyorsasággá! elmenekült.

A szerencsétlen asszony természetesen mihelyt magához tért, azo pu jelentést tett a csendőrségeja, amely nagy apparátussal fogott hozzá a vakmerő nappali rablótámadás tettesének kinyomozásához.

A nyomozás elég hamar eredmény- nyei járt, amennyiben elfogadták és letartóztatták Szilágyi Lajos kiskun- halasi férfit, aki a vásárban kü ön- böző lopásokat követeti el.

Képek és rajzok Halas eleteből

AGGLEGENYSORS

Orbán- Sándor 'atyánkfia jjs azok közül ■Való volt, kik barátságta-tanu-' Ítélik meg la házaséletet. Nem is házasodod meg soha s minit agglegényre hiuzták rá a homokot, ott kinn iaz árnyékos temetőben. - t

Hajlott idejű volt таг a Sándor bácsi, mikor kérdi tő© az egyik »kakuk ferkó«: - i i

— Hová lőttek a kend feleségei Sándor bácsi? t t i i ,

— Mind a három möghalt szörömesétbániatot jSzinleive adta ©iő, hogy ő tegnap .be-csüccsentett s nem, is Emlékszik rá, hogy itt járt voínia. Legyenek hát szives elnézéssé', nem akar még házasodni. i I

ERŐLTETETT PAPIROS Egy .sonkóvfai kihúzott bajusza tanyai miagyar beállít a városi adóhivatalba s P kezében ®gy »Árverési értesítő«-! lobogtatva így kezdte a szót:

— Ewe. az erőltetölt papirossal én mög viszályba vagyok! Kétször fizettem már az idén 20—20 pöngőt, aztán

leni halálai! ,— válaszol Sándor bácsi.

— Mi bajik volt? >

— Az egyik forró kánikulában egész gúnyában mögfagyo'tt; a másik щрй éhönhialt, iaz éléskamrában; egyet mög télviz idején mögöltek a szunnyogok! Az ám! i i II' i ! ;

GAAL PÉTER HÁZASODIK

Egész élete során kemény, regulás ember volt Gaál Péter uram.. Mikor a háziasé'etre magát »'szánta, ygy délután három leány kezét kérte meg a tetszés sorrendjében, de csiak úgy násznagy nélkül. i i : , . , ,

A jómódú, bátor, osjnios, szép fiatalember mind a három lányosháznál megtetszett s a szokásos háromnapi gondolkozás! időt sem várva, már másnap mind a három helyről választ kaptak szü-'ei, még pedig kedvezőt, m^ly szerint »szívesen látják másszor is.«

— Mit csináltál: te fiiam ?! — formed

mégis negyvenet, -kérnek! i

— No majd a Füredy ur mögviz&gálja áz ügyét! — mondja a magyarnak az egyik tisztviselő. I

— No laz jó lässz! Az nem sokáig szokott ütni ia fészkib©!

BARTA BÁCSI ESŐT VAR

A feljebbvaló esztendőkben egyszer ia régi piactéren ábeilúlódik Hajszálhasogató Mézes Barta bátyánk. Mikor Gyenizise Bfalázszsal napié sudarkodunk, laz öreg jgy kezdi a szót: í

—- Hát csiak nem fair, nem akar eső

lönmii! i . i i i i i ,

— Möggyün az eső hamarosan, —

vigasztaljuk mind a ketten. Bemondta, a rádió is. I > ' t ; ,

— De hialLjátok, nem hiszök én annak! Én csak a Hóidat szoktam vizsgálni ! Niztem áz este is; igön nagy udvara vót-Lp’ pedig nem ®sőt jelönit ám, h)B- rtem szárazságot ! ( r \ ;

— De Barta bácsi, mögmondja azt a

rá |az édesapja, mjkor este a tanyáról hazaért j(már minit ? fiú.)

— Hát igy és igy volt édősapám, —

sorolja a háromszoros vőlegény. — Ez a három l'ány mind igön tetszik; gondoltam, (hogy majd csak .hozzámt gyüni valamelyik, i i i I • . ;

— -D® hát itt az izenet mind a három hefyrül, hogy szívesen. «álnak másszor is!

— Mindönt jóvátöszök, édösapám

urjamt nyugtatta -meg1 Piz apj'ál Gaál Péter, i i j. . ■ 1 , i

Felkerekedni s a sorrendet, hátulról kezdve [betűzött p kéjt lánp'osházhoz s

rádió! i i i t * , , i , ,

Az öreg pedig igy erősít: ,

— Rázhatja, mondhatja, ha a Hoki mem mutpsztja! i ,

KIS KOVÁCS MIHÁLY HÄLALÄ Győr® János volt város dohosba naplójában az alábbi írásos feljegyz,és o“- váshatjó 1875-bő1: ; i i

»Kis Kovács Mihály rossz ember volt mindég. Aaatőtjt is rabló. 12 évet egy- huzomba töltött lován. Előbb egy asz- szonyt, aztán Lehőcz Sándorra: lőtt, aztán miagát. Elébtbi keitltő nem, d® ő maga meghalt, ázonnat, hála Istennek.« ■ I i (Folytatjuk) ( Cz. L,