Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 KISKUNHALAS .HELYI ÉRTESÍTŐJE január 1 Az olcsó ruha százezerszámra válthatná meg a didergő, ínséges szegényeket. Mert van lehetőség rá, hogy 12 pengőért münden szerencséken ruháién emberiár- 4 sunkiat lető'től-talpig meleg ruhába felöltöztessük. Nem is mi találtuk ki ezt a varázslatot, hanem Mikecz Ödön államtitkár mondja, hogy látva a magyar vidéki és városi ínségesek százezreinek küzködését, komoly szervező munka indult meg, hogy munkát, kereseti lehetőséget és ahol nincs más megoldás, gyors segítséget, meleg ruhát és élelmet iparkodnak adni a vidéki szegényeknek. Ennek a szervezett segítő munkának a keretében jutottak el ama az eredményre, hogy különösen gyapot feldolgozásával 12 pengőért tetőtöl-talí- pig fél lehet öltöztetni egy szegény erfibert. Ha pedig ez így van, akkor nem lehet megá’lani ott, ahová az államilag szervezett inségtok- ciő eljutott és 14 ezer vidéki lajstromozott jnséges szegény embert gyakorlatban is felöltöztetett fejenként 12 pengős költséggel. Ezt a különleges gyapotból készült insígruhát is magyar szövőgyárakban készítették. S talán kerestek is rajta, de kétségkívül és minden vitán felül1 bebizonyították, hogy a magyar textilgyárak tudnak 12 pengő költséggel fék öltöztetni egy-egy szegény embert. Ha ez igaz, ezek a virágzó vállaltatok óriás hasznuk mellett kétségkívül nemcsak 14 ezer ilyen szegény embert tudnának felöltöztetni, hanem a legszegényebb népréteg által is megfizethető áron piacon tarthatnának olyan ruhanemüeket, amilyenekből az inségönyhitö akció keretében most 14 ezer szegény embert valóban felöltöztettek. Maga a tény, hogy 12 pengőből fel lehet öltöztetni a fázó, didergő nyomorúságot, olyan világításba helyezi a mai ruha- és cipőpiac á.ait, amelynél mindenki látni és érezni fogja, hogy itt tarthatat’&n ür tátong a magyar fogyasztóközönség kereseti viszonyai és a piacra kénysizeriteltc árak között. Megint beigazolódott a mi régen hirdetett igazságunk, hogy igenis milliókat lehetne a mai ruházkodási árak tizedrészéért is fez- > tességes, tartós meleg ruhával ©1- 1 látni. Ez volna a pompásan fejlődő magyar szövőiparnak nemzeti és becsületbeli kötelessége és ez a nagy újévi tartozása az egész ország ínséges népével szemben. Uj dijnok a halasi városházán A napokban dr Fekete Imre polgármester a városhoz djnokká nevezte ki Kardos Antal halasi lakost. Az uj dijnok már elfoglalta hivatalát és őt a városi adóhivatalhoz osztották be szolgáMtételre. ■ - 1..- ~ Az egész országban kötelezővé tették a diítérla-oltást A belügyminiszter most megjelent rendeletével az ország területére kötelezővé tette a diftériaellenes védőoltásokat. Az oltások a Ramon-Glenny-Fara- gó-féle szérummal történnek. Minden gyermeket élete második évében diftéria ellenes, védőoltásban kell részesíteni, hat éves korában pedig újra oltani. Mindkét estben egyszeri oltást alkalmaznak. Az oltást március elsejétől junius végéig terjedő időben kell végezni és azt magánorvos is teljesítheti, de erről a gyermek gondviselője a kötelező hatósági oltásra kirendelt orvosnak köteles bejelentést tenni. A kötelező hatósági oltásért az orvost esetenként 10 fillér oltási díj illeti meg, ezt azonban a belügyminisztérium fizeti. Magánorvosok által teljesített véd- oTtás díjazása kölcsönös megegyezés tárgya. Kemenes Illés főigazgató és Faragó Ede megyei titkár megtekintik a halasi népművelést Boldog újévei kívánunk kedves vevőinknek A halasi népművelés a legnagyobb erővel folytatja munkásságát, úgy a belterületen, minit kint a tanyákon, Ez a munka még a tavalyinál is szélesebb körű és így egészen bizonyos, hogy nemcsak a megye területén, de országos viszonylatban is vezetni fog eredményekben a halasi népművelési munkásság. Hogy Halason a népművelés, milyen rnaga- sabbrendü tevékenységet folytat, azt igazolja a fővárosi elismerés is és ennek tulajdonítható, hogy a ha'asi népművelés megtekintésére a jövő hónapban Halasra érkezik dr Keme- nes Illés szentbenedekrendi szerzetes tanár, tankerületi főigazgató és vitéz Faragó Ed® a pestvármegyei n ép müve lésügy titkára is. A vendégeket, mint más esetekben, úgy most is nagyon tartalmas programmal várják a ha’asi népművelés előadói és hallgatói. Az OTI megkezdte a pénzbírságot és a kihágási eljárások megindítását a járulékhátralékosok ellen tendöben 1996 olyan gyermeket fogadott kötelékébe a menhely, akiknek iparosszü’ei törvényes házasság- I ban élnek. Máskülönben 1936-ban a ! házasságban született menhelyi. gyermekek számia 22.694 volt. Házasságon kívül született gyermekeké 18 ezer 94. 1 Tízezer és sokszor tízezer gyermek. Mennyien vannak közöttük, akik mikor felnőnek, könnyes szívvel keresik j édesanyjukat, szüleiket, akiktől gyer- 1 mekkorukban elszakadtak, j Visszafáj a gondo'at az otthonba, minél inkább nőnek, annál jobban fáj. Pedig a legnagyobbat és legértékesebbet igyekszik nekik adni a nemzet, amikor pótolni szeretné aiz igazi otthont. Mégis az volna a leg- igazabb, ha minden gyermek megtalálhatná otthonában a legtermészetesebb menhelyt és enyhelyt. Az OTI múlt évi kimutatása szerint az intézet járulékhátraléka 70 millió pengő. Az OTI most elhatározta, a járulékhátralékok behajtása céljából ezentúl szigorúan ragaszkodnak a törvényes rendelkezésekhez. Ezek szerint az a munkaadó, aki a járulékot nem fizeti he, ezer pengőig, ismétlődés esetén háromezer pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Az a munkaadó pedig, aki az alkalmazottjától fcvont j áru1 ék részi eteket nem szolgáltatja be, 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Az OTI a törvényes rendelkezések alapján már megkezdte a pénzbírságok kirovását és a kihágási eljárások megindítását. Megfagyott az uccán egy kiskőrösi koldus Kadarka-Szlovák János 69 éves kiskőrösi lakos, aki az utóbbi időben koldulásból tartotta, fenn magát, a napokban este lakása felé tartott. Útközben elesett, nem volt ereje felkelni és reggel, miitor a, járókelők ráakadlak, már megfagyott ....zzr...::..ij__n_a Ki gondoskodik a menhelyi gyermekekről és mikor jön az aranykor, ahol mindenkinek lesz apja és anyja A menhely: a végső menedék az I lolyan gyermekek számára, akiket a szülők bármilyen oknál fogva nemi bírnak eltartani, felnevelni. Valjuk meg az igazat, sok keserűség, szivet elszoritó fájdalom és panasz hűl ámzik állandóan iá szó körül: a gyer- mekmenhe'y. Nem azért, mert magában az emberbaráti intézményben volna a hiba, Talán inkább azért, almit a szülőknek kellett átélniük és elszenvedniök, amig elszánták magukat arra, hogy elbocsátják magúiktól a gyermekeket és odaadják őket az államnak gondozásba. A bennük felgyülemlett keserűséget vetítik rá a menbelyre. Tudvalevőleg a legnagyobb panasz a menhely ellen, hogy nem hagyja ott a gyermeket a családnál, amikor VSlIáTja a gondját, hanem nevelőszülőkhöz telepíti ki őket. Az erre vonatkozó rendeletet az 1928—29-ik esztendőben adták ki, amikor 63.322 gyermekről gondoskodott az intézmény. A rendelet következtében 57.360 gyermekről vette Ije a kezét a menhely, de ,még ugyanabban az esztendőben az év végéTe már ismét 27.922 gyermek tartozott a menhely kötelékébe. Amikor kiadták a rendeletét, nagyon sok szó esett, róla. Anyagi és erkölcsi okokkal indokolták meg az illetékesek a rendelet kiadását, amelyik kimondta, hogy a gondozott gyermek nem maradhat meg a szülői háznál. Azóta, is folyik a vita erről a kérdésről. Nagyon sokan azt hangoztatják, miért ne maradhatna meg a gondozott, gyermek a szülői házban, ha ott megvan minden erkölcsi feltétel arra, hogy a gyermek jó nevelésben részesül. Ezzel szemben eb lenokokat sorakoztatinölk fel. A tény azonban mégis az, hogy az anyának és az apának le kell tépnie magáról a gyermeket, ha azt akarja, hogy elviselhetőbb körülmények közé jusson. Minden telepein orvosok, felügyelő- j nők és a nevelőszülők viselik: gondját a rájuk bízott gyermekeknek. Lássuk csak, milyen arányban emelkedett a menhelyi, gyermeekk szá- j ma az utóbbi években, amikor általa- \ nosságban a gazdasági helyzetünk állandóan javult. Az 1931-ik esztendőben 29.738, a rákövetkező évben 32.657, utána 34.111 gyermekről gondoskodott a menhely. Nem csökkent a számuk 1934-ben sem, amijkor 35.777, az ezt követő évben 38.616, az elmúlt esztendőben pedig 40.788 gyermek tartozóid a menhely kötelékébe. Ezek a gyermekek a foglalkozások minden ágazatából toborzódtiak ösz- sze, A házasságból születetlek és a házasságon kívül született gondozottak a legmagasabb arányban napszámos-szülőktől származnak. Az ipari munkásság egyre súlyosbodó helyzetére következteljhetünk abból, hogy a gondozottak között az elmúlt eszA gazdag főváros és a szegény vidék A legújabb statisztikai évkönyv néhány érdekes adatából megdöbbentően rajzolódik ki az egymillió lakosú főváros és a nyolcmill’ós vidék közti gazdasági különbség. A gyárak 36 százaléka Pestre esik s a gyáripari termelésértékből 43.4 százalék a Budapestre eső rész. Az országos kereskedői forga'om 40.5 százaléka 708 millió pengő értékben a fővárosé. A banktisztviselők 57 százaléka a fővárosbton él. A bankok saját tőkéjének összege Budapesten 658 millió pengő, vidéken csak 162 millió. A bankóik idegen tőkéjének az összege Pesten 3.3 milliárd pengő, vidéken alig 900 millió. A váitóáHo- mányból 1.6 milliárd jut Pestre s mindössze 900 millió pengő vidékre. A pesti húsfogyasztás évi fejadagja 70 kg., a vidéken 51. kg. A borfogyasztás fejkvótája Pesten 46 liter, vidéken csak 21 liter. E számok után pedig mintegy betetőzésül álljon két megrázó adat: a jövedelemadó Pesten 21.2 millió, vidéken 23.8 millió pengő. Ebben tehát a vidék vezet. — Húsz pengő karácsonyi segélyt kaptak a hajai szellemi iuségmtínkások. A bajai városházán dolgozó szellemi inségmunkások a karácsonyi segélyek kiosztásánál 20 pengő segélyben részesültek, összesen 60 szellemi inségmunkás részesült segélyben, tehát valamennyien, akiket a -változó turnusokban foglalkoztattak. Ért' ' dt. J«nu hol fon кв; odi’ fat an; ti 1рИв оШ ae . :e !■ adc ! 1 к • i к •ké' Iya ^rde %r i iratk A/any J 2 3? le [ásott A Re kö. 'tuár tanív, • ke* v' ver ;
