Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-01 / 1. szám

január 1

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

3

PORBA HULLIK A ROMANTIKA: A TISZA FOLYAM ÖRÖKÖSE ÉS RÓZSA SÁNDOR

BÖRTÖNE

Hogyan rágta ki az idő vasfoga a királyok

halászának birodalmát?

Mintha láthatatlan kéz foszlatná 4 fákat úgy hullanak, peregnék 1© a levelek. A csupaszon mer©dező gályák között gyászdalokat zsokog az őszi szél. Kegyedén hideg van, szinte a lélekig dermeszt a december. A Duna- parton úgy silbakoinak a fák, olyan kifosztottam, mint egy megvet sereg, amely menekülésében elhullatta sárguló, eranyló érmeit... >

Itt beszélgetünk Bitó Ferenccel. A régi gazdag világ jóléte, boldogsága nyilik fel szava nyomán: a hires szegedi halászélet, атйу már sajnos, régen a rnnilté. Ennek a '"régi vitegnjak Bitó Ferenc édösapja, Bitó János volt a koronázatlan királya. Az ő idejében még kétezer család élt Szögeden pusztán halászatból, ’és se szeri, sie száma nem volt azoknak, a halhiasitó tanyáknak, amelyekről az ©gesz országba! szekerekén szállították a halat.

A halászhajós öröké.

Az öreg Bitó János 35 éven keresztül uralkodott a Tiszám Csongrádiéi le egész Zentáig jártak a hajói. Bitó Ferenc is az apja nyomdokait követte. 6 örökölte a Tiszát, de a háború véget vetett az uralkodásának. Az apjáró* beszélgetünk, I / i ! , , i " ,

—• Hát igen, az apám — mondja a t legmutatósabb 1 ember ' volt abban i$) világban. “A »jópárost«, ami hajdan nemzeti tánc volt Szegedem, úgy járta, hogy mindienki megnézte. A mai nemzedék már n©m is ismeri ezt a táncot. A régi magyarok mulattató szerszáma: a bőr duda; is eltűnt örökre. Lassan kifogyunk a halakból is. Hej, pedig a hetvenes években annyi halat termeltünk Szegeden, hogy talán több volt a hal, mint a. viz... Később több lett a víz, minit a hal... s most már se viz, se hal... A sok szabályozással kanálist csináltak a Tiszából. Piedig valamikor vagómszámtra szállítottuk onnan a halat, i j : , í j ; , , i

Királyi Ínyencek nyitott tiizü kuktája

hán át, felder üi' és beszélni kieízd :

— Az apámnak két helyen is volt halászcsárdája Szegedéin. Az egyik a hires Alföldi vendéglő volt, a másik meg a Tiszaparton, a mjég nevezetesebb Stefánia-kioszk, Ez v olt a hires szegedi vár, ahol Ráday Gedeon gróf kormánybiztos alatt Rózsa Sándor is raboskodott. Itt cipelte kezein és lábain a mázsás vasbéklyókat. Pontosan az ő börtönét alakítottuk: át kocsmának. A falban még mindig látható az óriási vaskarika, amelyhez le volt láncolva. Kedvenc helye vo't ez Mikszáthnak, Gárdonyinak, Pósának, Bankó Pistának. A cigánykirály családtagnak számított nálunk. Ha kifáradt országjáró kóborlásában, megpihent nálunk. Külön szobát tartottunk fenn a részére, hogy ne zavarja, senki, amíg megcsináljál a nótáit... Sokszor hetekig, hónapokig is elült nálunk...

Ferenc József fakanalas halászlékóstolása

Ferenc JózsPf szegedi látogatásáról emlékezik, , , ;

— A király 1883-ban jött i© újból Szegedre és három napig tartózkodott a városban. A három nap alatt úgyszólván csak halat evett. Az apám szállított: a halakat. Az első napon egy 174 kilós harcsát, a második napon 120 kilós vizát, a harmadik nap pedig 120 kilónyi

A szőJőkivitel idei eredménye igen kedvező. Összesen 153.853 mázsa szőlőt exportált az ország, 12.000 mázsával többet, mint tavaly, a kivitel értéke az idén az 1936. évij 3,009.176 pengőről 3,371.773 pengőre emelkedett. Az idei eredmény te- i hát úgy a kivitt mennyiség, mint a kivitel értéke szemponjából igen ked- * vezöen alakult.

A magyar szőlők legjobb külföldi piaca az idén is Németország volt; ahová a kivitelnek kereken 62 szásüldőt. A süllőnek a pofáján tévő hlus- ból csináltak töltöttkáposztát a királynak s ez annyira ízlett, hogy parancsára gróf Kinsky főudvarmester többször leutazott és sütőket szállított Becsbe az apámtól, t

Ferenc Józseffel kapcsolatban külön élménye is van Bitó Ferencnek. így beszéli! él: ‘i , ,

— Suttyó kis kölyök, voltam, de felöltöztettek szépen, még fehér1 kötényt is akasztottak a nyakaimba. Ujszege- gedem, a parkban népünnepély volt a király tiszteletére^ A százados platánfák alatt ropták a táncot, folyt a bor lés a vaskondérokban, potyogott a hires szegedi halpaprikás. Fényes kíséretévé, egyszer csak megjelenít a király. Egyenesen az apám kondérja felé tartott. Az öreg a fakanállal hirtelen benyúlt a kondorba és máris gőzölgött rajta egy nagy darab harcsahus. Odekinálta á királynak, hogy kóstolja meg. És a király a fakanálról megett® aj hallat.

— Nagyon finom volt — mondta németül — és egy Üzkoronás aranyat adott a kóstolásért, f ,

Ez volt a régi világ. Felejthetetlen,, de sajnos, már csak az öregek emlékezésében él. Bitó Ferenc is az ötvenötödik életévét tapossa. A Dunára mutál kezével s ezeket mondja:

— Innen in kipusztul' előbb-utobb «

tel- < . ! i I I ■ j í: ; i ; t

zaléka kerü.t. Második helyen Ausztria ,áll 25 százalékos részesedéssel Különösen nagy volt a német piac jelentősége a kivitel értéke szempontjából, mert ebben a viszonylatban közel kétmillió pengőt kaptunk. Az Ausztriába eladott szőlő ellenértéké megközelítette: az egymillió pengőt.

A legtöbb szőlő ebben az évben is Gyöngyösről, Izsákról és Kecskemétről került külföldre. Erről a három feladóállomásról származott a szőlőkivitel 59.2 százaléka.

szi felelőssé. Kmhalá't halnak a régi csókok és régi vallomások. Még szomorúbb a házassági per, ha a férj és feleség között ott állnak a keresztuton a gyermekek, ők nem tehetnek rólla és mégis ők fogják viselni a súlyát annak, hogy ftz apia és az anya elszakadnak egymástól. A legutolsó statisztikai kimutatás ezerint emelkedett a házassági perek száma. Érdekes, hogy a gazdasági válság éveiben viszont kevesebb volt a válóperek száma hazánkban. Pedig azt szokták mondani, hogy a szegénység és a gondok hamarább szakí tják él’ egymástól a házas társa kát. A valóság megcáfolta ezt az általános hiedelmet. Kiderült, hogy a válság évei után többen keresték a bíróság előtt annak a lehetőségét, hogy elszakadhassanak egymástól. A házassági perék 60—70 százalékban végződnék válással1. A statisztika azt mondja, hogy a férjék hibája miatt több házasságot bontanak fel, mint a nők hibájából. Sok esetben a bíróság kénytelen mind a két fél1 bűnös voltát megállapítani. Az idei esztendőben 5229 felibontott házasság közül 2366 esetben volt a feléknek még kiskorú gyermekük. Ezéket a gyermekeket már ,ném fogja együtt vezetgetni az apa és az anya. Azoknak a kis k a cs ók nak min dig hiányozni fog — valaki.

В .......... ■

A helypénzszedési jogbérletre pályázatot hirdetett a város

Ha'as város hatóság® á következő hirdetményt köztj:

»Kiskunhalas megyei város piaci és vásári helypénzszedési jogának bérlete 1937 december 31-én lejár.

Azért a város újabb három évre a piaci és vásári helypénzszedési jogát bérbeadja, a bérleti feltétetek a város jegyzői hivatalában megtudhatók a hivatalos órák alatt. A bérleti ajánlatok írásban zárt borítékban 1938. január 8. napján déli 12 óráig adhatók be a városi oktató hivatalhoz. Az aján’atok január 10-én délelőtt 10 órakor bontatnak fel.«

15 év után mégis megépül Páhiban a csatorna

Jelentös javulást mutat idei szőlőkivitelünk

— Az én apám' volt VitmpS császár habzó Ili tója... Qarl Hutt udvari halászmester minden évben, karácsony és újév között lejött Szegedre, összevásárolni a kecsegéket. Hordószámra vitték ki Németországba. Majdnem, mindegyik házban halászcsárda volt á Tiszapftir- tom a a közúti hid alatt, a líacákomyhás Sátrakban csak halpaprikást, meg sült- halat ámultak még a 90-esi években is. Erre, a csárdásra táncoltak a szegedi menyecskék és lányok a Piltekiertben:

»A szögedi hid alatt ,■ Kissangyatom, 1 ] i . ■ j |

Lányok Sütik a hálát | i ; Kissangyalom...« i 1 \ {'

— Szinte az egész kereskedelem a

Tiszán bonyolódott te. Tóth Ferenc »parasztbáróniak« 99 nagy, fedeles hajója úszott a Tiszán egész Paissauig, m»g Linzig. Ilyen k#önös formájú, óriás bárkákat, — amelyek mindenben különböztek a mai uszályoktól —« azóta •tm láttam. , ; , , j (

Ahol Dankó Pista családtagnak számított A régi békeidőkről kérdezem. Gomd- barázdás arcán az öröm mosolya sutiétfőn döntenek a kórházszállitásra beadott pályázatok felett

A kórházbizohlság hétfőn délelőtt fog dönteni a pályázatok felett, amelyek, a kórház szüfcsegleteir® érkeztek b©.

Mint megtudtuk, páiyázáitukiaitl a tejre Kis Ambrus gazdálkodó és az OMTK, j a húsra Huszár Ambrus és Kovács Ba- j láz®, a kenyérre Lakos Balázs, D©zső \ Ferenc és H»isler István,, a fűszerárukra f

Bonuss Gyula, Rokolya Kálmán,, ft Hangya Szövetkezet, Árvay Lajos és társai és Delia Kálmán adták be.

A kórház gyógyszer- és kötszerszükségleteire csak budapesti pályázók vannak, míg a gyógyszwelkészitési munkálatokra mind az öt patika, beadta együttes ajánlatát.

Országos viszonylatban e^yre emelkedik a válóperek

száma

A tegszomorubb per kétségtelenül [ oka? Marcangolják a saját szivüket, a házasság felbontásáért inditoitt per. , turkálnak egymás érzéseiben. Ugyan- Két ember, férj és feleség odasoid- j annyi gyűlölettel és kíméletlenséggel, ródik a válóperes bíróság elé. Azt ; mint amennyire szerették egymást firtatják, hogy ki az oka, mi az j valamikor. Mindegyik a másikat tePáhf község határában a szegény

telepesek sokat panaszkodtak «miatt, hogy tizenöt éve fizetik az Átok csatorna vezetőségének a magas csatorna-járulékot, de csatornájuk nincs.

Tizenöt éve kényszeritették a kis páihi-i birtokosokat, hogy belépjenek a lecsapoló társulatba, ígérték is » csatornát, de az építése évről-évre elmaradt.

Most az az értesítés érkezett Pátira, hogy a jövő évben végre megépíti a lecsapoló társulat azt a csatornát, mely után tizenöt éve fiae- tik a járulékot.

Boldog újévet kíván

igen tisztelt vendégeinek, jóbarátainak, ismerőseinek KERESZTES Bárány szállodás,

hol nagy mókás

Szilveszter-e s t lesz