Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-03-31 / 26. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 31 A kalocsai ügyészségre vitték Tóth Istvánt a tiszti étkezde sikkasztó manipulánsát Pénteken a késő délutáni órákban a halasi rendőrség letartóztatta Tóth István szökésben levő volt pincért és la halasi tiszti étkezde manipulás- sát, akit már körülbelül két héttel ezelőtt feljelentettek a rendőrségen, hogy a tiszti étkezdében nagyobb-* arányú sikkasztást követett el. Tóth Istvánnak a most letartóztatott pén cérnák igen érdekes története van. A városban csaknem mindenki ismerte a harminc éves fiatal embert, aki Halason katonáskodott és szakaszvezetői rendfokozatot is nyert. Katonai szolgálata alatt mindenkihez készséges volt, feljebbvalói és elöljárói is megbecsülték, igy történt, hogy leszerelése után — a 'tanult és ügyes pincért bízták meg a,tiszti étkezde vezetésével, bevásárlásokkal, főzés ellenőrzéssel és a kiszolgálási munkálatok végzésével. Azóta négy esztendő telt el és a tiszti étkezde majiipulánsa iránt a bizalom csak növekedett, mindenki megbízott benne és halvány sejtelme sem lehetett a vezetőségnek arról, hogy végül is ilyen botrányosan fog visszaélni a bizalommal Tóth István. Kereskedőket és szántókat ő fizette ki, ő szedte be a számlákat isi és az e körül folyó munkálatok közben követte el a sikkasztásokat. Eleinte a sikkasztok módszere szerinti lyukakat tömött, de ez is csak nyug- ibaftani'toitta az egyébként sem bűnöző hiajjliiamu embert, majd később törtéint a leleplezés, amikor a (tiszti étkezde több szá'litóval szemben megszüntette a vásárlást Ekkor a ke- j reskedő, mészáros és több más szád- i Utó azzal állott elő, hogy neki a tiszti étkezde tartozik. A tiszti étkezde vezetősége megdöbbenve értesült a dologról, mert hiszen ők pontosan kiadták a pénzeket Tóthnp.k, hogy a számlákat rendezze és fogalmuk sem volt arról, hogy azokat az össze-« geket a mainipuláns elsikkasztja. Itt derült ki azután a sikkasztás ténye, megtörtént a feljelentés is Tóth elten, de ekkorra az már «megszökött! Hálásról. Ismeretien helyre távozott Tóth István, akinek körözését rendelte el a rendőrség. Közben hírek terjedtek el arról, hogy Tóth István szégyenében öngyilkosságbt fog elkövetni és ezért családja mindent elkövetett, hogy a maga részéről is elősegítse Tóth István haza jövetelét. Nem tudni, hogy a megtévedt fiatalember telkében milyen fodyam-a t| játszódott le, de úgy látszik maga is vezekelni akart bűnéért, mert pénteken váratlanul1 hazaérkezett Ha. lasra. A rendőrség tudomást szerzett megérkezéséről, előállították a kapitányságra, ahol letartóztatták. Tóth István mindent beismert és elmondotta, hogy 1400 pengónyi összeget sikkasztott el, de hivatkozott arra, hogy nehéz anyagi helyzete miatt nyúlt aZ idegen pénzhez. A letartóztatott Tóth Istvánt a rendőrség hétfőn kísértette át a kalocsai ügyészség fogházába. Féltékenységében fejszével agyonverte a feleségét, ntina a robogd vonat elé feküdt egy gazdálkodó Rémes családi dráma zajlott le vasárnap délelőtt Dorozsmán. A község etején lakik Juhász Péter 28 éves földműves feleségével és négy gyermekével. A fiatal zsellércsalád hosszú éveken iát élt zavartalan egyetértésben. A boldog házasságot bő gyermek- áldás követte. Juhász Péterné a négy gyermek dacára, csinos asszony volt, aki után szívesen fordultak meg a legények. Ей úgy látszik, nem tetszett a szomszédasszonyoknak, akik sugdolódzni kezdtek az utóbbi időben, ami Juhásznak is fülébe jutott. A férj Szóba is hozta a dblgot, de az asszony megdöbbenten tiltakozott a vádak elten és kérlelte férjét, hogy ne adjon üres pletykabeszédekre. Juhász Péter látszólag meg is nyugodott és rendesen végezte napi munkáját, de most már fokozottan figyelte feleségét. Úgy látszik, Juhász Péter megint hallott feleségéről, mert kedvetlenül érkezett haza, azonnal lefeküdt. Vasárnap kötekedő hangulatban ébredt és rögtön össze is tűzött feleségével. A szóváltás a házastársak között mind hevesebbé vált, a férj magánkívül kiabált, míg az asszony és a négy gyermek keservesen sírtak. A kisgyermekek anyjuk szoknyájába kapaszkodva, szinte védeni igyekeztek öt ;3'tyjukka! szemben. Ez azonban csak fokozta Juhász dühét, aki egyszerre csak szinte önkívületi állapotba jutott, nekiesett feleségének, aZt ütlegelni kezdte, majd felkapta az ! ajtó mellé támasztott fejszét, azzal többször fejbesujtötta szerencsétlen feleségét, aki vérbeborulíain, eszmé- Iettenüí hullott a konyha földjére. Juhász Péter a vér láttára megtorpant, perceken át mereven 'nézte a földön vonagló asszonyt, majd eldob- t Via a véres fejszét, kifutott a házból. \ Rémült siv-alkodására összeszaladtak ' a szomszédok, akik borzadva látták I a vérében fetrengő Juhásznét. Amint í az első meglepetésből felocsúdtak, futottak orvosért, majd1 a szegedi j 1 mentőket értesítették a történtekről, i akik Juhász Péternét életveszélyes j állapotban vitték be a kórházba. | í Azalatt, mig a mentők a szeren- j esetlen asszonnyal robogtak Szeged : felé, megakadályozhatatJ&nu 1 pergett ( a tragédia másik irányban is. : Juhász Péter ugyanis hazulról el- ; menekülve, Szeged felé mént és a j 1 vasúti töltés felé vette útját. A töl- j j lés oldalán teült megpihenni. Úgy 1 ; látszik, ekkor jött tudatára annak, j « amit tett és abban a feltevésben, I hogy felesége már halott, az éppen í arra haladó személyvonat elé vetette í ! magát. ! A mozdonyvezető későn vette észre ia készülő öngyilkosságot és mire a vonatot megállította, a sínek mentén hatalmas vértócsában eszméletlenül feküdt Juhász Péter, akinek a vonat kerekei mindkét lábát levágták. Szerencsére a vonaton egy orvos is utazott, aki első segélyben részesítette a szerencsétlen embért, . akit azután feltettek a vonatra, amely ] Kiskunfélegyházára vitte, ahol kórházba szállították. I I A szegedi kórházban Juhász P|- étrnét a vizsgá'óbiró még a déli órákban kihallgatta és item sokkal a kihallgatás után az asszony eszméletét vesztette. Állapota rendkívül súlyos, í mert a baltacsapások mély sebeket ejtettek rajta. A szerencsétlen asz- szony még nem tudja férjének tragédiát. Juhásznak az állapota is aggasztó. Az árván maradt kis Juhász-gyerekeket egyelőre a szomszédok vétték i pártfogásba és Dorozsmán most nagy izgalommal várják a Szegedről és . Kiskunfélegyházáról érkező híreket a szerencsétlen házaspár étet-halálküz- delméröl. Pest vármegye szigorúan veszi a jövőben a gazdasági cselédfogadások szabályozását Egyik múlt évben életbelépett megyei szabályrendelet szerint a gazdasági cselédfogadáskor minden gazdának bérlevelet kell kötni a cseléddel, melyet két példányban állítanak ki s melybe beleírják szolgálati idejének kezdetét és végét s a kialkudott bér összegét. A bérlevél egyik példánya azután a gazdánál, a másik pedig a cselédnél marad s mind kettőbe mindig beírják a bérfizetéseket. Mint hivata’os helyen megállapították, a gazdák sok alkatommal! elmulasztják ezen semmi költséggel) sem járó bérievél kiállítását, miáltal súlyos büntetésnek teszik ki magu- kaat. Ha cseléd ügyben ugyanis bíróság elé kerülnek és nem tudnak bérié vetet felmutatni, mindjárt meg- birságo"ják a mulasztókat. Több olyan eset előfordult, hogy a cseléd legnagyobb dologidőben ott hagyta a gazdát, akinek a bíróság eltöltött idejére megítélte rendes havi bérét. Az ilyen eseteket el tehet kerülni, ha a gazdák bér- levelet kötnek s a nyári hónapokra — mint sokan csinálják — magasabb bért adnak a télinél. A napközi otthon I gyermekmentő intézményét saj- : nos, országosain megszervezni nem sietett a magyar gyermek- ; védetem. Az elmúlt évtized során, rengeteg szó esett a magyar gyermekről1, a magyar jövendőről. Felfedezték, mint nemzeti nagy betegséget az egykét. Rámutattak a nincstelen magyar családok gyermekeinek küzdelmére, feltárták, hogy az ország különböző vidékein felnőnek a magyar jövendő palántái anélkül, hogy a cukrot ismernék. A néptáplálási kutatások megdöbbentő adatokat tártak fel, hogy milyen körülmények között cseperedik fel a magyar zsellér-« gyermek. Mindezek ellenére ismeretlen okok miatt még a gyer- mekmenhelyek is arra a rendszerre rendezkedtek be, hogy az elhagyott vagy nincstelen családok gyermekeit nevelőszülőkhöz adják ki ahelyett, hogy jót felszerelt állami napközi gyermekotthonokban próbálnák megmutatni, hogy milyen egészséges és milyen fejlődőképes a magyar gyermekanyag. Mikor a nép maga nagyon nyomorúságos viszonyok között tengődik, a legjobb akarat mellett sem lehet elvárni azoktól a nevelőszülőktől, akik a kiadott gyermekért fizetett jelentéktelen tartásdijért vállalják a gyermekek gondozását, hogy mintaszerű ellátást és nevelést nyújtsanak a rájuk bízott gyermeknek. Ma az a helyzet, hogy a gyermek nemcsak a vidéki nevelőszülőknél kallódik és csenevészesedik el, hanem maguknál a munkanélküli zsel- lércsaládoknál is. Egyre több munkanélküli és nincstelen anya jelentkezik az állami gyermek- ntenhielyeken, hogy vegyék gondozásba két-három gyermekét, mert nincs miből eltartani. Egyre több az olyan anya, aki segítséget kér, hofgy fel tudja nevelni az egészséges magyar em- j berpalántát. A segítség rendesen igen gyenge és abban merül ki, hogy a gyermek egy másik nincstelen család szomorú környezetébe kerül, ahoi ahelyett, hogy testben és lélekben erőre kapna, lassan betenyomorodik abba a nincstelen szürke környezetbe, amely csak nélkülözésre és a társadalommal szemben való elkeseredésre taníthatja. Látják ей az árvaszékek is és az ország minden részéből jönnek a sürgető felírjatok, hogy másképpen keltene megszervezni az elszegényedett néprétegek gyermekeinek mentését és nevelését. Példák bizonyítják, hogy müyfen más viszonyok között élnek azok az emberpalánták, amelyek az ország egyes gyártelepein vagy erkölcsi testületek által fenntartott napközi otthonokban vagy gyermekmentvelyeken gondoztatnak. Itt van például a 'dunaföld- vári kenderfonógyár mellett létesített napközi otthon és csecsemőgondozó munkájának az eredménye. Az itt gondozott, fü- rösztött és táplált gyermekek fejlődésben, erőben és egészségben példaképen mutatják, hogy miit lehetne elérni a magyar gyermekanyaggal. Sajnos, azonban ma még nagyon kevés helyen működnek ezek a napközi otthonok, ahol a nincstelen család gyermeke igazi otthont találhatna. Pedig országos érdek, hogy minél több magyar gyermek kellő időben testi és felki táplálékhoz jusson, hogy erőben és egészségben nevelkedjék. Ezek a napközi otthonok sokkal kevesebbe kerülnének az államnak, mint a gyermekkihelyezés és1 szinte felbecsülhetetlen hasznát látná a magyar jövendő, ha az életerős megszületett magyar emberanyagnak a fele nem kallódnék el a nyomorúságban gondozatlanul. Itt az ideje, hogy gondoljanak végre a gyermekvédetem apostolai arra, hogy a napközi otthonok országos szervezése révén sokszázezer egészséges testű és lelkű gyermeket nevelhetnének a boldogabb magyar jövendőnek. Aj Szí 3b A t \ Öl 1 f I l I Va; 4 é Hál ( as f« Ja zer 3 Gl; A Ь/i Bio JÖ p Ka i ps 4,
