Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-03-31 / 26. szám

március 31 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Sárga, megfakult iratok között lapoz­gatok. Gyöngyszeímü sarok, egy féliszá- zad előtti események krónikásai Arad1 belőjük a múlt romiantilkája, a pusztai, az Alföld varázslatos igézete, —• egy darab történelme ma már, egy Letűnt évszázadrak. Megtépett világ, — boldog múlt. Két véglet, és ami köztük eltet, — a rohanó idő', mely patináját adja a történetnek. Izgalmas ejsemény, — mely ma már úgy tűnik elénkv — mihit valami végzet, melytől messze elsodorva egy más vi­lága nőtt k! a romantikus betyárvüSíág- nefc i ' i |ii [ .ifi' Ä CSENDBIZTOS PUSZTAZÓ- LEGÉNYE 1861 telét írják. Bácskában a decem­beri Miklós napi vásárral készülnek. A csizmadiák, a mézejsbábösok sátrai már felépülitek és a csárdák, üíszéli foga­dók kapui éjjel-nappal tárva a vásárra érkezők előttit. November 30-án a megyei csendbiztos, ifj. Gálák Mihály uram pa­rancsot ád pusztázólegény ének, Gál Mátyásnak, indulná meg másnapon reg­gel Bácskába, hogy ott a biztos urak és azok lovainak szállást csináljon. Gál Mátyás eleget tesz a parancsnak és kora hajnalon megindul. Az utakon már kocsi kocsi után hálád, a lovas­nak sok a kerülgetése. És mire a.nap )a felhők közül lefűzi: halvány fényét', fel­tűnik Bácska egyik városai tornyával, házaival. Szejmköztrő» öt lovas igyekezne utat vágni. Legalább is úgy tetszők. Mert hol tetérnek az útról, hoí meg újra feltűnnek, Gál Mátyás :e látja őket. Biz­ton a csendbdzitiois urak, — gondolja és elétoük akar kerülni. De az öt tovas most végleg eltűnt. Kanyarog az ut. Egy homokbuckkia mögé vezet és hogy a kocsik odaérnek... ...De hadd mondja el a továbbiakat Gál Mátyás, ahogy a megfakult papír ap őrzi1. ! !< L »..mint égből cseppenve a szőlőár­kokból öt lovas, erősen felfegyverkezett; vidéki betyár lóháton sebesen körül- Jcavari'íiótl, ezekner két leje még mielőtt old, ай egy veremhez vagy pisztolyomhoz hozzány uihat .am valte, két oldairó- kar­jaimba csimpeszkedatt, egyike közüfiük ■ovajn kantárát tartó balkezemet fo kOíSdl lecsapta, a másik kettő pedig a nyeregből főve. a föld fejé kiemelve.« így történt aztán, hogy a betyárok közel ötven kocsit terülteit a bucka mögé. Ahogy az írások őrzik, vezérük »szőrén, pusztán, nyernegnétkiií ü-rén lován», osztotta parancsait, és reggel 8 órától tiz óráig tar tő .t a rablás. Két »jászkun öltözéké betyár« szedte a pénzt, aki öinkénit átadta, az semmi bán- tódásban цет részesült, de az, aki diug1- dosni próbált, az »magveretett agyba- főbe...« [ \ „ i i ' ,. i \ j Húszezer uj forint voffiit a zjsáikimány. De még más iis, Gál Mátyás előtárta, »hogy valjami zsidóktól1, három pud-a- puskát és pisztolyokat és egyebektől többi fegyverüket« összeszedte« a be­tyárok, miközben öt vadonatúj, »szüir- bundát« is elvittek, mibe azonnal be is bújtak. , L, I i i I így végezvén, útjukra indultak, de mielőtt távoztak volna, Gál Mátyásnak intelem jutott osztályrészéül. »Tanácsuk hagyták nekem, — mondja a pusztázólegény, — hogy jól viseljem 22.000 vadonatúj eilitforiotot zsákmányolt Bogár Imre a híres betyár — feléledt a közel-bácskai betyárok régi romantikáié nr.gomat éi Ipcrkodiak vigyázni, ne­hogy újból kezükbe kerüljék.« ZSÁKMÁNYUL EJTIK AZ ADÓPÉNZT IS Tovább lapozok a jelentések sokasá­gában, Jelentés Nagyságos ifj. Ráday Gedeon urnák Szeged és az iratokon egy visszatérő jellegzetes aláírás, »Rá­day.« Fiafcble »u'iasitfiatván,« »megpa- гапсгОЙайк,« >:eCfogat3ndók « már ahogy a betyárvilág igy szavakba öntve az ira­tokon keresztiül IS kivi"ágit. És tovább tapozva, szemembe öttJiík újból az év- szám 1861. Éjs ugyianiaiz a mjajp. December elseje. Csak az időpont más. Tizenegy óra, i i ; vi. Ebbiejn az időben volt Govrics Domin atal hajlott kocsin hazatérőben Bácská­ban Hübner Ede <59, és fe’jr. pénzügyi biztos és D;aiim Lápot es. és kir. adóhi­vatali tiszt 2000 forint adóbevétieKel1. A kocsi ia sumári erdő, (jedetnlieg- a Sauer- fcorn-tianya terül él e helyen) közelébe robogott, lajmitar a kocsit öt felfegyver­kezett lovasbetyár megtámadta. Elvet­ték a pénztári ládát ^ kényszerít eilt ék a kocsin, ülőket a kulcsok átadására, ami­vel felnyitották uzít, a pénzt magukhoz vették és ríő köszöntéssel ;az alig vártai) csárdái felé, (mely a| jelenlegi Reiser- tanya északi szélén feküdt) eSfovagolltek. De előbb még а с,з. és kir. urak .gyűrűjét is slaját ujjaikra vonták. BOGÁR IMRE BETYARVILAGA Megindult a betyárok keresése, kuta­tása, de nyomuk veszett. Nem volt sze­mély leírás. csak egy meghatározás: be­tyár. És csiak egy 1872. január 7-én fel­vett »tanúbizonyság« tanuisikodik arról, hogy Bogár Imre bietyárVilágia élte ma­gát 1861. december elsején a bajai ha­tárban. i j i A szegedi »kir. biztosi vizsgáltóbiró- ság« előtt ezen a napon megjelent Sze­keres Sándor 43 éves félegyházai jui- hász. És arra a kérdésre, hogy: — Któnd önkényt jelentkezik, mit kí­ván; — előadta a követkézőket;: — 1862. augusztus havában Dzsida- pusztán Kohn Sámuel számadójuhásza voltam. A napra méta emlékszem, hogy Vtancsura János a szomszédos gazdaság gulyása magához hivatott. »Búgét« ho­zattak velem és annak fogyasztása köz­ben a Vatoiesuránáit1 Sevő öreg Bogár Imre, ifj. Bogár Imre, Bogár Jakab és Dösz|ti Péter (később iagyonloveteitt) ar­ról beszélgetlek, hogy előző őszön mi­lyen sok pénzt nyalábot tat a bajai ha­tárban. 1 Ott is osztozkodtak egy szürí|airis,zínyá- bói 44.000 uj forintokat, hogy kjire mii ju­tott, nem emlékszem', Idáig szól történetei az elfakult pa­pírlapoknak. így mesélik ei a megfa­kult sorok Bogár Imre és betyárjainak egynapos látogatását a bácskai határ­ban. I i; I ; V I Az utolsó fakó papiriap pedig záró akkordja a történetnek. A befejezés. »Jogosain gyanúsítottak időközben el- haláíozván, az további előnyomozás be» szüntettek.« ­Semmi más. Semmi több. De igen. Még egy valami. Egy aláírás. Ráday. i i i I ■ i i I ; Szociális gondoskodás előretörését várjuk: segítsünk a munka­nélküliek dandárjain Bármennnyit enyhült is a gazda­sági válság, mégis Európa összes államainak, de számos tengerentúli országnak is egyik legnagyobb és megoldhatatlan problémája: a mun- ; kanélküliség enyhítése. Hazánkban, melyet Trianon tett 1 nyomorékká, ugyancsak állandó gon- ! dot okoz a munkanélküli tömegek foglalkoztatása s a szegénység min­dennapi kenyere. Városaink nagy erőfeszítéseket tesznek a nyomor enyhítésére. Erre szóigáinak az Ínség járulékból végzett szükségmunkák, a különböző jóté­konysági akciók, szegénygondozás stb. A falusi lakosságnál ezek a le­hetőségek nincsenek meg s különö­sen ott jelentkezik a nyomor, hot nagyobb tömegben élnek mezőgaz­dasági vagy földmunkások. A kormány eddig is mindent meg­tett az ínségesek segélyezésére, csu­pán a belügyminisztérium költség- vetésén belül ebben a költségvetési évben mintegy 400.000 P-öt jutta­tott a főispánok utján az imségakeió elősegítésére. A minisztérium most összeállította a segélyre szorultak kataszterét. E szerint a mezőgaz­dasági munkások mintegy 1 száza­léka szőrűi 'hatósági támogatásra, azoknak száma pedig, kik csak 150 —250 pengőt keresnek napszámmun- kából évente, 2—2 és fél milliót tesz ki. A belügyi kormányzat intézménye­sen óhajtja megoldani ezt a súlyos és szociális kérdést. Megyénként társa­dalmi jóléti alapot fognak szervezni, melynek nagyobb részét az állaim költ­ségve tésileg biztosítaná. A várme­gyék vezetősége járásonként és köz­ségenként szervezi tovább a küzdel­met a nyomor ellen s juttat az ala­pokból megfelelő segélyeket az Ín­ségeseknek s az alacsonyabb nap­száméit kénytejen,-kelletlen dolgo­zóknak. Természetes, hogy a tervezett ősz- szegek nem lesznek elegendők min­den könny letörlésére s igy a tár. sadalom tehetősebb tagjainak is ki keil venniök részüket az emberbaráti akciókból. ZÖLDHITELEKET (váltógyorsköl- cscnöket) kaphatnak 7 százalék kamatra gazdák, bérlőik, földbirtokosok; úgy­szintén szerzünk óvadék, kaució céljára f а к arékkönyve !t pesti nagybank­tól, bizalmi, álláshoz, házíd'ügyelőségek- bez. valamint jtóftüzeteít félihelye'zlkedé- seket hozunk, létre Budapesten, hosszú szerződéssel. (Választék van!) — HELLER Kereskedelmi- és Ba:nkhitieit-íiro>- dája, törvény szék Jég bejegyzett cég. Alapítva 1925. Budapest, IX., Dandár u. 24. (Részleteis fetyjlágoisiltás és tájékoz­tatók, 50 fillér válaszbélyeg ellenében). Elegáns, mert divatos olcsó, mert tartós Eötvös u. 21 аава»ав<В1«аг«>иаг1Г»пигв,|1» «hhihmib. TOLL és TINTA Elcsúszott a kócoshaju menyasszonyon a névtelen levélíró Rácz László cigányzienész, boldog vőlegény (a menyasszony a fiatal, csinos Kállay Rózsa) február 19-én levelet kapott. Az egyik közeli üz­letből hozta öccse, azzal, hogy egy asszony hagyta ott számára. A levél igy kezdődött: — Kedves barátom, Lacikám! Ne haragudj, hogy zavarlak, de baráti kötelességemnek tartom és érzem fi­gyelmeztetni, mert látom, hogy nem térsz még észhez, nagyon be van kötve a szemed. Ezután a levélíró Rácz menyasz,- szonyáról ír és többek között azt mondja, nem is tudna a lány ha­jára nézni, a föztjéből pedig á vi­lágért sem enne. Majd a háziasságá­ról és tisztaságáról elmélkedett, vé­gül igy fejezte be az író: — Arra meg még egyelőre ne légy kiváncsi, ki vagyok, majd ha őszinte választ Írtál, hogy szakítot­tál vele (mármint a menyasszonnyal), гАког majd személyesen találkozunk. Választ a Dankó-utcai füszerüzletbe kérek. »Egy névtelen levél titka«: rímre. ölel sokszor névtelen. Kállay Rózsának megmutatta a le­velet a vőlegény és mivel a lány kiskorú, édesanyja megtette a fel­jelentést. A rendőrség hamarosan ki­nyomozta a levélírót Bank Gyuláné 26 éves cigányasszony személyében. Bankné a bíróság elé került rá­galmazás vétségévei vádolva. Vallo­mását azzal a meglepő kijelentéssel kezdte, hogy nem érzi magát bű­nösnek, bár ő irta a levelet, de neki szenvedélye a névtelen levél­írás. Már leánykorában is irt név­telen leveleket, a lányra nem ha­ragszik, sőt távoli rokona. A levelet azért is irta, mert a lány hajh nem volt sima. A bíróság a vallomások után a szenvedélyes névtelen levélírót két­heti fogházra Ítélte, hogy szenvedé­lyéről leszokjon. Bankné súlyosnak találta az ítéletet és .fellebbezett. Vásároljunk © FF A cipót 6 HAVI 6 részletfizetésre Zoltán cipöüzietében Szolid kiszolgálás i Nincs rábeszélés

Next

/
Thumbnails
Contents