Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-10-21 / 85. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 21 SPORT Kelebia csapata visszalépett a bajnokságtól A Duna-TiiSziaközi sportéltet problémái sokat foglalkoztatták azokat, akik csak valamit is törődnek a kiskunsági ifjúsággal. Ezek a problémák hjvták életre a Kiskun Sport ligát, fezek hatásla Blátt irta ki a Liga vezetősége a most ősszel megindult Sabdarugóbaj nőkságot. A kiskunsághoz tartozó városok és köz­ségek sportegy'etei kívánták, hogy a Liga versenyalkalmakat teremtsen spor­tolóiknak és most mégis az történt, ftogy a K. MOVE visszalépett a baj­noki küzdelemtől. Nem azért, mért в liga fuitba’lszakosztál'ya tagdijhátralék miatt talán megsemmisítette a csapat zöld-gyepen elért győzőméit, hanem azért, mert a sportszerűség álá&pont- jára helyezkedve hozott Ítélteiét a MOVE — JTE mérkőzés ügyében. A mérkőzés története rövidesen a követ­kező: A JTE olyan játékost szerepeltet, tett a kérdéses mérkőzésen, akinek a; fényképes igazolványát a Liga veze­tősége még nem tudta kikézbeiteni. És a mérkőzést в jánoshalmai csapajt nyerte meg, Becsületes harcban: 4:2 arányban. A MOVE sportvezére, Pot- lich Antal megóvta в mérkőzést a- hi­ányzó fénykép miatt. Az ügyet a fut- ba'lszakosztály letárgyalta és mivel nem- lehetett feltételezni, hogy a fénykép hiánya miatt dőlt el a mérkőzés sorsa, igazolta- azt a- pályán elért eredmény- пуеГ. Hozzátartozik a kérdéshez, hogy a JTE megbízottja a döntés után is hajlandó volt arra, hogy a mérkőzést újból lejátszóik, mert a Liga kiírása értelmében csakugylan kell fényképes igazolvány, De a MOVE képviselője ra­gaszkodott ahhoz, hogy a mérkőzést Kelebáán játszók le. És mivel) ehhez sem a JTE vezetője, stem a Liga szak­osztálya nem- járult hozzá, Pofah An­tal bejelentette, hogy csapata visszalép a ba-jjnokságtól. Ilyen esetek megtörténte után felvet­jük a kérdést, mi az oka annak, hogy. a kiskunsági: sport nem- tudja elérni azt a fejlődést, amelyet pedig tteheiséi gei |révén könnyen elérhetné? A válasz igen egyszerű. Sportszerű gondolkodású vezetőket a jobbsorsra- érdemes egye­sületek élére, akik nem- a rideg szabá­lyok szerint intézik a sport fontos kér­déseit, hanem cjakis a sportszerem igazi értelmében működnek. Nem tud­juk elhinni azt, hogy legyen valaki, aki Po’lich Antal urnák igazait aid a fent ismertetett ügyben. Nem- akfeiTumk dicsekedni, csak meg­említjük, hogy Wendler Zoltán, a KAC e’nöke volt az, aki a sportszelfem hé- lyes felfogásává’1 oldotta meg azt a kér­dést, amelyet pedig a szabályok már elintéztek. A kiskőrösi mérkőzésre gon­dolunk, amelyet a szabályok szerint a * KAC már megnyert a zöld (asztalon, de ezt a döntést a KAC elnöke ném fo­gadta el, mert ez óz elintézés ném egye­zett sportfelfogásával. A kétfé’e fel­fogás ismeretében könnyű eldönteni, hogy melyik segiti elő ja kiskunsági testedzés ügyét. > öt versenyzőt díjaz a KAC vasár­napi mezei versenyén. A KAC atlétikai szakosztálya, va­sárnap kezdi meg hivatalosan mű­ködését, amikor is a vásártéren dél­után 3 órai kezdettel rendezi meg ^ ez évi mezei bajnokságát. A me- j zei verseny iránt nagy érdeklődés tapasztalható a város ifjúsága részé- | ről, de sok nézője is lesz ennék a látványos sporteseménynek. Hogy minél többen induljanak a versenyen, a KAC öt induló részére ad éremdi­l'at- I í .1 i 1 I Г í -.! * A vasárnapi bajnoki labdarugó­mérkőzések során Izásk csapata 4:2 arányban győzött a JTE elten, & soltvadkerti Turul1 pedig 4:3 arány­ban győzte te a Kiskőrösi Petőfit Anyakönyvi hírek Október 11-től október 18-ig. SZÜLETTEK: ; Kocsis Imre MiJhály és KovácjS Vodér Irmának Sándor nevű fiuk. Hornyák Illés és Csete P. Annának Illés nevű fiuk. Horváth Sándor Já­nos és Gondi Jolán Irénnek Árpád nevű fiuk. Sütő Pál és Veinberger Ilonának Hona nevű leányuk. Gál An­tal és Beülik Margitnak János nevű fiuk. Tallér Benő és Mihályi Gizel­lának János nevű fiuk. Lakatos And­rás és Illics Erzsébet Katalinnak Oszkár nevű fiuk. Czibolya Sándor és Nacsa Piroskának Irén nevű leá­nyuk. Répás Menyhért és Szabó Jú­liáiménak Erzsébet nevű leányuk. Kocsis István és 'Nagy Veronikának Katalin nevű leányuk. Czirkos János és Czirbusz Amália Katalijmak Szil­via nevű leányuk. Kovács B. Benő és Szakács Ilonának (iker szülés) Sándor és László nevű fiuk. Biró József és Savanya Mária Magdolná­nak Gizella nevű leányuk. Csapó Im­re és Fecske Évának Lajos nevű fiuk. Komora Gyula és Komora Erzsébet­nek Gyula nevű fiuk. Papp Birgés Illés és Hegyesi Erzsébetnek Erzsé­bet nevű leányuk. , ; MEGHALTAK: j Undi József 68 éves korban. Vili Antalné Balog Juliánná 87 éves. Ist­ván Margit 15 hónapos. Tallér Já­nos 5 napos. Hegyesi Klára 28 na­pos korban. j|j KIHIRDETETT JEGYESEK: Rédely János Szabó Ilona Etelka dunaföldvári lakossal. Simon Jenő Hubaffy Csilla Katalin Gizellával. Hrabovski Lajos Varga Jolánnal. Dr Bruncsák András Hunyadi Margit­tal. Veibl József győri lakos Gyulai Ilonával. Balázs András keceli lakos Pató Bertával. Temyák Lajos Rom- csics Erzsébet kisszállás! lakossal. Sí­pos Sándor Becze Margittal1. Göm- böcz Sándor Fehér Erzsébettel. Mó­dok Gábor Fehér Teréziával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csonka László Kovács Margittal. Dunai Kovács István kiskundorozs­mai lakos Gyenizse Honával. Tóth István Török Krisztinával. Nagy Ist­ván Szálai Ilonával. Varga Antal Rut- ka Mária Piroskával. Tóth Sándor Patai Krisztina Zsófiával. Cser Sán­dor szolnoki lakos Tóth Juliánnáva}. Harkai Balázs Kis Etelkával. Pap­rika Balázs Kamra Erzsébettel. Gál István Lajos Farkas Erzsébettel. Er­dész Dezső prónayfalvai lakos Ren­dek Gizellával. Vágó József Gáspár Rozáliával. i Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGEB JANOS Regény Folytatás 'I 12 í Ezzel újból пекШкМ: Pinkerton a pamliag felkutatásához, melyben, érde­kes letetet szimatolt,. A bútordarab szo­katlanul nagy és széles Volt és gyakor­lott szem rögtön láttái, hogy ennek vBliami különleges oka van-. Lábai nem Voltak és teljesen szövettel bevont fia- : kereten nyugodott. Ama pamlagokhoz tartozott, melyek ágyként is használ­hatók, ha az a’só fiókot kihúzzák. Pin­kerton nem tplólt semmi rést, mely ki­húzható fiókot árult el. A detektív kissé félbeszakítva munkáját, töpren­gésbe kezdett. — Én már kétízben láttam ilyen pamj- lBgot, — mormogta, — Londonban és mindkétszer Ugyanazt a célt szolgálta. A pétenvóri bűntett mindmáig sem derült ki, tálán bizony Korstakoff, az ál Lartine bárp müve. És Korsakoffnak Párásban is vannak bűntársai... — Jozefin, — fordult hirtelen a gyer­mekhez, — nem találtál1 a házban valami feltűnő folyadékot és szokatlan alakú szerszámot? ii . f i i | I A leány tagadó válaszára, Pihkerfon a mosdóhoz lépett, melyen Berta kü­lönböző vegyszereit' durva palackokban őrizte. A detektív egymásután megvizs­gálta és szaglízta a folyadékokat. Efeő- rangu vegyész vo’t és éveken át foly­tatta tanulmányait a leghíresebb Labo­ratóriumokban. Figyelmét megkapta az egyik sötétkék üveg. Elővette pénztárcá­ját és egy pénzdarabot szedett ki be­lőle. Ezt Jozefin legnagyobb elbámu- lására, megöntözne az üvegben lévő fo­lyadék néhány cseppjével. A pénzt tüs­tént homályos fehér tükör futotta be. Pinkerton a pénzdarabbal megdörzsölte í ruhaujját és íme! A rézpénz tüstént ezüstös fényt nyert.- Nos, - kérdezte az ámutó gyere- j Koru,WJ két, - mi ez? í len bátorságában, és mestere intésére fez ablakhoz lopód- zott és kipillantva az uccára, rögtön visszahúzódott. — Árnyakat láttam... hármat, né­gyet... már egészen a ház kőzetébe férkőztek. Pinkerton rögtön elővonta revolverét. — Veszély vön? — kérdé Jozefin minden félelem nléQkül, teljesen megbízva Pinkerton körültekintésében és törhetett — Szent Ég! — kiáltott Jozefin, — hiszen ez ezüst! Maga tud mesterséges ezüstpénzt gyáriam? — Te kis csacsi, ez nem ezüst, — magyarázta Pinkerton, '— hanem hi­gany, míg ez a folyadék higanyszubltt mát. Ha ezzel az oldattal valami réztár­gyat bekenünk, rögtön ezüstös hganyré- teg képződik rajtol. — És mire való ez a folyadék? — kérdezte Jozefin. kiváncsiam. — Kétfélére fiacskám. Először halálos méreg élők számára, de a halo ttak szá­mára is használják, ezeknek viszont na­gyon. jót tesz. — A hatottaknak jót tesz? — ismétlő a kis leány tágnainyilt szemekkel, — hogy értsem ezt? — Nemsokára talán már megérted, — válaszolta Pinkerton talányosán, — Miönben mi* a véleményed erről a tárgyról? — folytatta és Jozefin felé nyújtott valami hegyes érctárgyat, me­lyet a mosdó fiókjában fedezett fel. — Ez tü, — találgatta Jozefin, ■— de nem, hisz üres balul... tudom már! Ez olyan tü, amilyet az orvosok hor­danak: magúkkal;1 — Nagyon helyes fiam, ez úgyneve­zett injekciós tü és nézd, a tü vég© hi­ganyos. ügy látszik, higanybefecskenl- dezést kapott ' valaki. Azt hiszem, még — Lehet! — felélte barátja, — min­denesetre tanácsos lőporunkat szárazon tartam. — Ezzel 5 is odalopódzott az ablakhoz és óvatosan, nehogy meglát­hassák kívülről, kilesett. — Kétségkívül apacsok, — suttogta a kis lány fülébe, — és én azt hiszem, ez a csőcse'ék tudja, mily nagyszerű üz­letei vannak Framcoisnák és egész he­lyesen megsejtette azt is, hogy kincseit itt rejtegeti kedvesénél. — Hát egyik cimbora meglopjál a másikat? Ilyenek az apacsok? — Fiam, az apacsok is csoportokra osz’anak és a különböző csoportok gyakran ádáz e’lenségei egymásnak. Dte az is tehát, hogy túlzott hire mént az itt felhalmozott; kincseknek és az eddig hü cimborákat is megtántoritotía a kapzsiság, mire elhatározták, hogy egy­szerűen ©’teszik láb alól Fnancoist és kedvesét. Eltalálta,. Néhány nap előtt összeállt egy kisebb apacs csapat és Francois kincseit magánaik akarta zsákmányolni', öten somfordáltak e sötét éjszakán a háztáján. Hardingnak az apacsok e ter­ve végzetes zavart jelentett, mely az ő tervét hatomra dönthette, ő eső Jég át- verekedhéti magát a bandán, ámde Lar- tine báró gaztetteinek kiderítése kútba esik, mert ha a banditák, helyes bel­sők érdekfeszitő históriát tapasztálba- } törő érzékke1, nekiesnek a pamlagnak, tunk ebben a házban... de csitt... lép- elrabolhatják onnan a legfontosabb bi­teket halok. zonyitékokat, Jozefin ugyan semmit sem, hallott, A gyanús alakok közben, veszedelme­dé megbízott Pinkerton élés hallásában sen közeledtek a kapuhoz, melynek fejli­feszitése gyerekjáték volt számukra. A bandavezér elzüfött idegen' légióbBöi szökött katona volt, akit apacskörökben Marokkóinak neveztek. ' — Bertának hájaszála se görbüljön meg! — vezénye’te, — ő hozzám ke­rül, ha özvegysorba jut! — A többi bandita rekedt röhögéssel ismerte el pz otromba tréfát. Pinkerton átlátott a banditák tervén és világos volt, hogy itt a bikát — mint mondani szokás — szarvánál ke® megfogni. Rövid tanakodás után, Joze­fin legnagyobb elképedésére, kirohant a szobából és a kapuhoz sietett, melyet (épp e pílamatban feszítettek fel az apa(- csok. Az egész banda rávetette magát Pinkertonna, kit a sötétben Francoisnak tartottak. — Mutyiba megy a pakli, fiuk! — kiáltá Pinkerton apacsmódra,. Miután talpig apacsmezben volt, kéteűlkedés nél­kül annak is nézték a többiek. — Ki vagy? — kérdé dörgő hangon a Marokkói. , — Én a Jyoni Nyest vagyok, — fe­lelte a dete'ktiv, — idejöttem dolgozni Párisba. Sejtettem, hogy itt rejteget­nek valamit. — Hát akkor, miért surransz ejt me­gint? — Mert titokban kihallgattam Berta és barátja beszédét. Most nincs áru a háznál, de két nap múlva remek gyé­mántokat várnak Lyoniból. — Nyest, igazat beszélsz? — fag­gatta a Marokkói zordon. — Szinigazságpt, testvér. Gyerünk, ma itt nincs szüret. A banditák habozva néztek köriií. — Talán már duzzadnak zsebei a zsák­mánytól ! — kiáltotta az egyik apacs, — és bennünket becsap. Motozzuk meg csak egy kicsikét! Pinkerton ettől tartott leginkább. A motozás bizony, sok olyasmit deríthet napfényre, ami elárulná titkosrendőr mi­voltát1, ez pedig halálát jelentette volta. — Fiqk, elmondok éra nektek mindent, gyerünk csak egy itókára a »Tengeri Kígyóba« — mditványozta,, — mindenki­nek fizetek két fordulót. (Szombati számunkban folytatjuk). Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents