Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-10-24 / 86. szám

I Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapitolta: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében 1936 október 24, szombat XXXVI. évfolyam, 86. szám Népbetegségek tüdőbaj, trachoma, nem ritka esetben a vérbaj tizedelik az emberiség életét. A maroknyi magyarságot, különösen az Al­földön pedig a tüdővész pusz­títja, rágja, ssnyveszfi, súlyos és gondokkal telt sorompóikat állít­va az igazi népegészségügy megóvásának útjába, letarol re- ményieket, sírba gyömöszöl vára­kozásokat, eltakar emberi számí­tásokat, pusztulásba süiyeszti azt a fiatalságot, amelytől mindent várunk. Várjuk az uj, erőtelje­sebb nemzedékek talpraállását, a jövendő virágoskertjének betelje­sedését, amelytől hisszük, hogy egy uj, boldog, napsugaras or­szág fog feltámadni, az irtózatos háború, négyéves öldöklő har­cok és a szegénység akadály- köveibe ütköző hazánk, vérrel megszentelt földjén. Itt a csonka ország tele problémákkal', roska- dásig telve teendőkkel és azzal a bravúros elhatározásnak tüzével, hogy mindent felépítsünk, amit eddig a múltak elhanyagoltak, hogy a modern tudomány minden eszközérték csaiasorba állításával megmentsük a virágzó magyar életek annyi ígéretes, szépséges bimbódzását. Ezt az egyetlenül igaz, kizárólag becsületes, rnesz- szi távlatoknak dolgozó magyar előrenézést vették tervbe a kor­mány, az államhatalom, ennek a horizontján keresztül pedig ne- raeslelkü orvosok, tanárok, papok és a társadalom minden épkéz­láb gondolkodású tagja. És ezt a küzdelmet jókedvűen vállaló, kereszteshad j éráit a íelesk üdött nemzeti konstruktiv tábort öleli magához a munka, lázas szent hitében, a munka eredményes ígéretében a Közegészségügyi In- i Intézet és annak lelkes, lobogó magyarságu hírnöke: Johann Bé­la dr belügyi államtitkár, aki maga is orvos, de elsősorban és mindenekelőtt önzetlen, népért rajongó, honának jövőjét féltő apostoli létek, aki elhivatott ve­zéregyénisége annak a küzdelem­nek, amelyet a belügyi kormány­zat hivott életre. Ez a küzdelem folyik, akkora lelkesedéssel1, amelyhez fogható alig volt még ennek az országnak legújabb kor­szakaiban, szeretettel fogadja, tisztelettel övezi, rajongással egyengeti útjait mindenki ennek la hazának legveszedelmesebb pontjain, köztük Halason is. Gon­dozni, elűzni, megelőzni, gyógyí­tani a népbetegségeket, ma nincs ennél sürgősebb, nemesebb in­tenció ju cselekedet, jöjjön hát gyorsan az egész vonalon a tett, az alkotás, a gondoskodás, az az egészségvédelem, amely nélkül nincs és nem is képzelhető el a Nemzet védelme. Hogy az éplelkü magyarság ép testtel fel­vértezve készülhessen rá törté- ! nelmi missziójára. mond a tlidSbajosokról a Táros tisztiorvosa és síért sürgés a tüdílietomilozó felépítése? Munkatársunk felkereste dr Novo- báczky István m. kir. tisztiorvost és felkértük öt arra, ismertesse a köz­vélemény számlára, hogyan látja ö Halason a tüdőbetegek helyzetét és miképen véli megoldhatni ezt a min­dennél fontosabb és eiőbbrevalo prob­lémát. j , -j Mit monda tisztiorvos? A tisztiorvos lapunknak a kérdés­ről a következőket mondotta: — Halason a tüdögümőkórra vo­natkozólag pontos adatok, sajnos, nem állanak rendelkezésünkre és így nem tudhatjuk precízen azt, hogy hány tüdöbajos van Halason. Itt, mint már a múltban is, az a baj, hogy sokan nem jelentkeznek a tüdőbe- f teggondozó rendelőben és igy nehéz számontartani a tüdöbajosokat. A má­sik ok az, hogy az orvosok — mi­ként ez országos viszonylatban is fennáll, nem jelentik be a náluk gyógykezelésre jelentkező tüdőbete­geket. Ez részben azért is történik, mert a tüdőbetegek restellik a ba­jukat és maguk kérik az orvost ti­toktartásra, amire az orvos egyebek­ben is esküje alapján kötelezve van — jóllehet a tüdőbetegek bejelén- tése kötelező. Egyébként újólag is­mét gondoskodtunk róla, hogy ezek a bejelentések megtörténjenek éppén a betegek érdekében. — A tüdőbetegek számla Halason mondhatnám stagnál. Évröl-évre ösz- szeállitjuk az erre vonatkozó statisz­tikákat és ezekből az derül ki, hogy nem haladja túl Halas az országos átlagot. ' I j legfontosabb a megelőzés — Ami a gümőkőrt illeti, Hala­son nemcsak tüdőgümőkórral állunk szemben, de más gümőkórral, igy izületi, csont- és mirigygümőkórral is, amelyek ellen való védekezés-szin­tén elsőrangú feladat. Egyébként az iskolákban és óvodákban is megejt­jük a vizsgálatokat, hogy már a gyer­mekkorban védekezhessünk, illetőleg a preventiót megejtsük. A tüdő és egyéb gümőkórosokat a Zöldkeresz­tes akció figyelemmel kíséri és a Zöldkereszt védőnői fokozott figyel­met szentelnek erre a fontos kér­désre. Rendkívül fontos volna a halasi tüdőbeteggon­dozó megépítése — A tüdőgondozás mai alakjában Halason elégtelen. Éppen azért az, mert nem áll rendelkezésre korsze­rű és mindenképpen felszerelt tüdőbe­teggondozó intézet. — Az elmondottak alapján tehát rendkívül fontos és sürgős is vol­na Halason a tüdőbe teggondozó léte­sítése és pedig úgy, hogy az min­denképpen megfeleljen a korszerű­ségnek és a modem felszerelések­kel is elláttassék. Szükséges a ke­zelés alapossága, szükséges a preven- tió szempontjait tekintve is. A ha­lasi tüdőgondozó tervei elkészültek, kivánatps volna tehát, hogy a tüdő­gondozó mielőbb megépüljön, illet­ve hivatásának átadassék. Sokat se­gítene ez a tüdőgondozó és óriási mulasztásokat tenne jóvá, főképpen a betegség megelőzése tekintetébén. A modern tüdőgondozás fontosabb a kurativ or­vosi kezelésnél A tüdőgondozás ugyanis az egész­ségvédelemben tömegek megvédését szolgálja, mig a gyógyitó orvos egyéni gyógyítást végez, A cél kö­zös ennélfogva és az egyéni gyó­gyítás a tömegek gyógyítása, vagyis előzetes megóvása nélkül ej sem képzelhető. 1 1 ' | — De ezenkívül1 a tüdőbetegségi ellen való védekezés nemcsak egész­ségvédelem, de fontos nemzetvédel­mi törekvés is, tehát nemzeti cél. Hatezer pengő, amelyet a vármegye vissza akar venni, hogy kerül a Tüdőgondozóhoz? A keddi közgyűlésen a Tüdőbeteg­gondozó felépítésének kérdése foglal­koztatta a képviselőtestület tagjaid Ezt a kérdést a képviselőtestület egyik legközelebbi ülésén újólag tár­gyalni fogják, többek között "azért is, hogy hogyan lehetne ezt az im­már nélkülözhetetlen és hosszú 'év­tizedek óta a nagyközönség által is kívánt nagy horderejű intézményt te­tő alá hozni. Természetes, hogy a legfőbb akadályt a pénzkérdést kell megoldani és a szükséges 27 ezer pengőhöz még hiányzó összeget ál­lamsegélyként megszerezni a belügy- ; minisztériumtól. Van ennek a kérdésnek még egy érdekes pontja, amely szintén felve­tődött a közgyűlésen. Ugyanis 1932- ben 30 ezer P-vel uj kórházrészt építettek a városi kórházihoz, amelyet dr Fekete Imre közbenjárására adott Halasnak Ernszt Sándor dr, akkori népjóléti miniszter. A kórházépítéshez a vármegye is adott 8000 P-t, amelyből a város nem egészen 2000 P-t használt fel és igy fennmaradt 6038 pengő. 1935. év decemberében főispáni hi­vatalvizsgálat volt a városházán. Ä főispáni hivatalvizsgálat a kórházépí­tésből visszamaradt 6038 P-t itt ta­lálta a város pénztárában. Erre ai vármegye főispánja rendeletileg hív­ta fel a várost, hogy a vármegye által adott, illegve az ebből visszat- maradt pénzt 1935 deceiríber végéig valamilyen egészségügyi célra hasz­nálja fel, mert ellenesetbn a város­nak minden körülmények között 1935 december 31-ig vissza kell ezt ай összeget fizetni. A város nagyon helyesen, a fő- számvevő jelentésére felterjesztést in­tézett a vármegyéhez, hogy ezt az összeget hagyják itt és engedjék meg, hogy azt Tüdőgondozó felépítésére fordíthassák. Ekkor még szó sémi volt a kórház újabb fejlesztéséről, mert ezzel a kérdéssel a város kép1- viselőtestülete 1936 május 19-én fog­lalkozott csak. II Ez a hiteles története altnak, hogy! ez a 6038 P hogyan került a Tüdő­gondozó céljaira és a város hogy mentette meg ezt a visszaadásra Ítélt összeget. ; ’ ! ! I „SZÜRET UTÁN LESZ AZ ESKÜVŐ...“ Tömeges iratkozás az anyakönyvi Hivatalban A szüret derekán túl vagyunk. He­lyenként már mérik is a korai faj­tákból kiforrt ujbort. Ilyenkor a leg­népesebb az anyakönyvi hivatal. A jegyespárok egymásnak adják a ki­lincset. Megmozdul a népes tanya­világ. Gyalog, vonaton, kocsin mátkapárok keresik fel a vá­rost. ! ! í — Rosszul ütött be a szüret, die ha már igy gondoltuk aratáskor, ta­lán csak javul a helyzet, mire mind

Next

/
Thumbnails
Contents