Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-09-09 / 73. szám
szeptember 9 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Az 500 éves Halas kiállításának ünnepi almanachja Az újság köztudomás szerint na- { pi életet él, tartama addig szól, amíg az emter végigolvassa, utána pedig megindul az események krónikása a maga szokásos kőrútjára, hogy átadja a helyét azoknak az utána következő lapszámoknak, amelyek már sürgősen dörömbölnek a küszöbön és mint uj szám kopogtatnak be az olvasóhoz. Vannak azután olyan események is a sajtó történetében, amikor szinte sajnáljuk azt, hogy az a bizonyos lapszám is odakerül kiselejtezve a többi közé, holott jóval több jelentöségteljesebb, nagyobbarányu eseményekkel foglalkozik, semhogy pár napos olvasmányul szolgáljon. És ilyen most ez a lezajlott kiállítás is, illetve az arról szóló történések megörökítése, a város 500 éves jubileumának mnden dobbanása itt lüktet bennük, vágyai, álmai és jövő célkitűzései ennek az ősi városnak, ünnepségek, kiállítási látnivalóik özöne lepte meg a szemlélő közönséget lés ez a város ezzel a jubitárís kiállításával csakugyan olyat predukált, amely messze kinő a hétköznapi dolgok határain, sőt még az ünnepi dátumainál is jóval lényegesebbet adott. Nem estünk koránt sem túlzásba, ha megállapítjuk, hogy itt nem annyira tudósítást keli írni, mint inkább olyan Írást adni, amely hosszú ideig emlékezetes maradhasson, ezért neveztük el ezt a cikket a város 500 éves jubileuma almanachjának, jelezvén azt, hogy ez a beszámoló hosz- szabb életre van szánva, mint általában az újságok egymásután következő napi eseményei. Milyen volt ez a kiállítás ezen a jubileumon? Bátran megá.lapíthatjuk, hogy szép volt, megkapó és olyan látványosságokkal szolgál, amilyenre alig akad példa a vidék városok történetében, gyümölcs és mezőgazda- sági kiéli ására pedig hozzáértők szerint a budapesti vásárok is büszkék tehetnének. Általában mindenki csak az elragadtatás hangján szólott róluk, jeléül annak, hogy Halas kivitte a szemlélők elé, mindazt, amjt emberi kéz és emberi agy produkálni képes, különösen, ha tekintetbe vettük, hogy a mai nehéz anyagi viszonyok is sok helyen sorompót ál- litotak az elhatározások teljes megvalósításának. Zásziúdlszben a város Szombaton már a kora reggeli órákban zászlódiszbe öltözött á város, mindenütt lobogók lengtek a házakon, nemcsak a hivatalokon, de a legtöbb magánház is zászlódiszben várta a nagy nap eseményét, amikor megnyitják a jubiláns kiá.litást. Hetipiac volt, de mégis valami különös ünnepélyesség futott végig a városon, az emberek is úgy érezték, hogy ez a hétköznap egészen különleges eseményeket tartogat a lakosság és az ideérkező idegenek számára. A kiállítás helyeinek bejáratai a gimnázium és a központi iskolában is sürü zászlókba voltak burkolva, a városházán permanenciában várták a percet, amikor megérkezik a kormány képviselője Marschall Ferenc áLamtitkár a kiállítás megnyitására és ugyanakkor megérkeznek vele együtt, vagy vele egyidőben mindazok, akik, mint előkelőségek, részt- vesznek a város nagy ünnepnapján. Tiz óra után indult meg a díszes négyesfogat és vele együtt közel tiz kocsi a pályaudvar felé, hogy fogadják az autón érkező államtitkárt és a kocsik a vasút állomás előtti térségén helyezkedtek el. Kissé korán érkeztünk, mert csaknem egy óra hosszat kellett várakozni, amikor befutott az államtitkár autója, akivel megérkezett az alispán is. A jelenlevők dr. Gusztos Károly h. polgármes er, Tóth Elek rendőr- tanácsos, a hivatalok képviselői és az intelligencia tagjai, továbbá sokan kiváncsiak is már mind jelen voltak, amikor az államtitkár autója a fogadására megjelent közönség előtt megáLod. Marschalit zugó éljenzés fogadta, majd Gusztos Károly dr. h. polgármester pár meleg szóval üdvözölte, többek közt ezeket mondta: — Szeiclet.el és mély tisztelettel üdvözöljük Méltóságodat Halas város nevében és köszönő tünket tolmácsoljuk, hogy a kormány nevében (berniünket megje&Ienéfiéve. megtisztelt. Ez az 500 éves város jubileumát ünnepli, ezt a jubileumát pedig jubiláns kiálBitással kapcsolta össze. Szorgalmas és dolgos kezek hozták itt össze minden látnivalót, jeliéül annak, hogy ez a város élni tud és ©ni akar. Ezt az Alföldet századokon át elhanyiago ták, talán még jobban Halas városát, de az elhanyagoltság ellenére is Tiltakozik ez a varos, hogy ő elmaradt volna. Fejlődni akart és fejlődött is, mert hitt és hisz a jobb jövendőben. Üdvözöljük Mé.tóságodat és Isten áldását kérjük munkálkodására, úgy is, mint a város telkes barátjának tevékeónységére. Az üdvözlésre az államtitkár szintén röviden válaszod. A következőket mondta: — Köszönöm áz üdvözíéptiés a milcjg szavaikat és a magant részérői melegein és szorete-t.eí,esen köszöntőm a várost 500 éves jubileuma, alkalmából. Engem mindig a szeretet mieCeg szálai fűztek ehez a városhoz, mindig barátja éjst támogatója voltam törekvéseinek es most, hogy örömmel jöttem Ide ;J©, tovább keli adnom a fcldmüveuiésügyi miniszter Ulr köszöntését, akit fontos kormányzati ügyek tartottak visszia alttól, 'hogy idet- lejöhessen, örvendez, hogy ez a város nagyszialbáöu kiállítással ünnepli ritka szép jubileumi dátumát 'és én hiszem, hogy további századokra indm azon az úton, amelyet annyi dicsőséggel megjárt eddig iis. Az Isten áldását kérőm, a város további fejlődésébe. Éljenzés viszonozta az államtitkár beszédét, aki beszállt a négyes fogatba és a h. polgármesterrel hajtatott a gimnáziumhoz. Festői volt a lovasbandérium, ahogyan a menet élén haladt és a kocsik hosszú sora a négyes fogat után felfejlődve, szintén megindult a gimnázium felé. Ünnepi fogaaás a pnbium főbejáratinál A gimnázium elölt már nagy tömeg közönség álto.t, bent a főbejáratnál pedig több társadalmi előkelőséggel dr. Fekete Imre polgármester várta az államtitkárt. A főbejárat belső kapujának két sarkán magyarruhás lányok álllak, akiknek egyike virágcsokrot nyújtott át Mar schall Ferencnek. A polgármester beszéde Az államtitkárt a polgármester a következő magasszárnyalásu, mélyen szántó szép beszéddel fogadta. — A magyar föld1, a magyar levegő fás a magylar éjg tej© van történelmi emlékekké!. Nekünk, ha emlékezni akiarunk, nem kelt öreg temetők süppedékeis sírjait keresnünk, hogy t©Ie legyen lelkünk a múlttal, mert amerr© járunk, amerre nézünk, mindig és mindenütt szói, figyelmeztet a letűnt évszázadoknak történelmi varázsa. Kiskunhalas városnak is minden röge, tartozéka a magyar mutinak és ennek a városnak csetokedeteiíbein, intézményeiben és minden élet megnyilvánulásában harmonikusan keit a múltból kialakulni. Ennek a városnak 500 éves történelme olyan eleven erő, mely mindért időben a város minden társadalmára elkötelezettséget ró. — A 1 magyar történelem történelem fáján az ötszáz éves évgyűrű nem minden várost díszíti. jelenti és igazolja azt, hogy ennek a városnak hivatása és rendeltetése van és azt a hivatást és rendel tevést nemzedékröl- nemzedékr© híven töltötte be. Lerótta a mindennapi élet állandó munkájának verejték adóját, d© ha jöttek az évek vésszel és viharra', vére hulílatása is sűrűn keveredett a hiaJaisf homokkal. Az elmúlt félezer esztendő alatt szenvedett töröktől1, tatártól, szabadságától megfosztva zálogba adták nagy úri dölyffel, felgyújtották házait, megtizedelték népét és jószágát és mégis, ha csak tenyérnyire kisütött a nap, munkának látott és ennek a népnek ősi ki- merithetellen energiái csodákat müveitek. Ez a soha nem csüggedés, ez ja rendíthetetlen kitartás tartottja fenn ezt a várost. A változott idők változó feladataihoz mindig simulva az egymást váltó nemzedékiek, a soha nem csüggedés és kitartás erejévé! munkálkodtak és dolgoztaik. Ez a mi fél&ze.-éves ünnepünk elsősorban az emlékezés ün- népe. Úgy tekintjük e z t a ki állítást, mint a jelen idők tisztelgését az ősök előtt. A hajtasi: tanyák tevékeny népe, , iparosaink és kereskedőink szorgalma ösz- szehozott sok szépet és jót, hogy megmutassák, hogy ennek a haitároak és környékének szántó-vető magyarja, iparosa és kereskedője nemcsak a városok, de a népek vetélkedésében megállja ma is a helyét. Elindult ennek a határnak jószága, gabonája, gyümölcse, bora, a zöldmező, erdők, a. rétek minden virága. Az elsuhanó évszázadok efőtt hódofattal megállnak, beszélt nek és hitet tesznek ennek a városnak elpusztíthatatlan magyar erejéről. — A halasi magyar föld ünnepe ©z a nap, mert általa és belőle virul ki a magyar jövendő: A halasi kézműves szerszámai és a kereskedő javakat termelő tevékenysége utat mutat és irányt jelez. Je'zi a magyar jövendő hangját, melyben benne van a város minden polgárának teremtő jókedve. Kicsendül belőle a szántó-vető dala, az araitok vidám éneke, a vig magyar szüretek áldást és bő termést jelentő muzsikája.. Benne van a felkteő és lemenő napot imádsággal és da lat1 köszöntő halasi lélek jól elvégzett munkája után önmagába bizó hite és reménysége. Benne van végül mindnyájunk 'álma, a boldogabb magyar jövendő.1 i — Méltóságos Államtitkár Ur! Amidőn Kiskunhalas városa nevében félezer esztendős jubileuma alkalmából', mint a kormány kiküldöttjét mély tisztelettel köszöntőm, egyben hálás szívvel megköszönve a. vármegye, a minisztériumok és más hatóságok képviselőinek, hogy megjelentek városunk nagy napján, ünnepélyesen fe'kérem Méltóságodat, hogy kiállításunkat, Hellas város dolgozó és teremtő munkájának a kiállítását megnyitni méltóztassék. Marschall Ferenc államtitkár a következő beszéddel válaszolt a polgármester üdvözlésére és egyúttal meg is nyitotta a kiállítást. — örömömre szolgál — kezdi beszédét Marschall államtitkár, — hogy a földművelésügyi miniszter ur helyett, aki fontos elfoglaltsága miatt nem jöhetett, jelen lehetek az 500 éves Halas nagy ünnepén. Most, e kiállítás megnyitása előtt, mely ragyogó tanúságot tesz e város gazdasági és kultur©rejé- ről, nem is tudom, mi a fontosabb: a muft, vagy a jelen kihangsulyozása. Ha mégis az események történelmi vonatkozását emelem ki, csak azért teszem, mert tudom, hogy amikor 500 esztendő szói itt hozzánk, elsősorban a múlttal kell foglalkozni, mert e gazdag múlt nélkül nem lehet megérteni a mai gazdagságot. — Mi mindent láthatott pz a vártos öt évszázad allaitt? Látott bölcsen országló királyokat, bölcseket tudósokat^ látta Kossuthot, a nagy Széchényit és таь gábat szívhatta Petőfi dalait. Megérte ti'Zt is az 500 év alatt, hogy magyar névtől hangos az egész világ. De látta a kétségbeesést is, amikor a gyűlölet felpflrce lázta aiz országot. Erények mellett nemzeti gyengeségeket, amikor a magyar nem ébredt tudatára, hogy itt pem csak nemzeti feladatai vannak, de őrt kell, hogy álljon Európa kultúrája fölött is. S ezalatt híven teljesítette föladatát, meri tudta, hogy a jog kötelesség nélkül kiváltság, a kötelesség jog nélkül rabszolgaság s csak a kettővel együtt fehet alkotni. Halas város történetében, mint a tengerszem tükrében az egész ég, benn© van az egész nemzet története. A halasi erények valamikor országos erények voltak s ennek köszönheti, hogy megérte aiz 500 évet s megfogja érni a második félezer esztendőt is, ha egységes magyar létekkel veszi jövő jmmkálását. — Külön megbízást kaptam — mondja ezután nagy éljenzés közben — a földművelésügyi miniszter úrtól, hogy hálájának és csodálatának adjak kifejezést’ azért a munkáért, ami itt tizenöt esztendő alatt „történt. Ezeken a határokon több történt itt másfél évtized alatt, mint azelőtt kétszáz esztendő so- során, Hatalmas gazdasági kultúrának vetették meg az alapját s ezt a hatalmas fejlődést a jó Isten segítségén kívül az alföldi magyar nép szorgalmának, hitének és bátorságának köszön- hetjük. Alázattal hajlok meg Halas és az alföldi nép munkája előtt s azt kivánom. hogy ez az aííöldii generáció az ősök nyomdokán hafadva égte meg a nemzet feltámadását. A közönség ezután megindult fal' a lépcsőkön a gimnázium termei fele, ahol szebbnél-szebb, pompásabbnál- pompásabb látnivalók fogadták. Elragadtatással szemlélte mindenki a gyönyörű mezőgazdasági terményki- állitást, valóságos hatalmas kép tárult itt fel mindenki előtt arró®, hogy a halasi mezőgazdaság mekkora fejlődési fokot ért el. A lididsi mezőgazdaság viruló pompája De az igazi látnivalók csak ezután következtek, amikor a közönség a tornaterembe ment, ahol 'tüzes homoki borok és olyan megkapó gyümölcski állítás fogadta, ame’Iyre valóban még a helybeli sem gondolt. Senkisem hitte volna, hogy ennyil kincs húzódik meg a homok birtokokon és hogy ilyen fejtett az a gyümölcs és szőlőkultura, ameíyre a halasi mezőgazdaság máris elérkezett. A baromfikiálljtás is olyan szép és magas fokon áll, hogy a közönség csak ámulva íudta csodálni azt
