Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-09-09 / 73. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 9 a sok mindent, amit ide felhozott a gazdatársadalom. Közel egy óra hosszáig hullámzott a közönség a gimnázium termeiben és a tornacsarnokban, alig tudtak betelni a látottakkal, egyhangúan meg. állapította mindenki, hogy ennél' többet Halas tényleg nem produk áltatott volna. Nemcsak a kiállított anyaga volt elbűvölően szép, de maga a kiállítás külső rendezése is a legtökéletesebb munkára és előrelátásra vallott. Halason míg sok segítségre «an szükség az állattenyésztés tarén A kiállításra érkezett előkelőségek és vendégek ezután az uj vásártéren megnyiilott állaitkiiálitást szemlélték meg, ahol szintén sok szép látnivalója akadt mindenkinek. A szarvas- marhák, lovak, sertések és juhok mind a gondos gazdaság képeit mu- tották, szépek voltak az á.,latok, fajtiszták és jól'táp-attak, de volt egy pár marha, amely silányabb is volt, ezzel akarták bemutatni a földművelésügyi államtitkárnak, hogy Halason bizony még sok segíteni való voitma a felsöbbség részérőt, hogy az állattenyésztés a kívánt arányokban kifejlődhessen. Meg is említették ezt Marschau, Ferencnek, aki elragadtatással nézte az ádaitkiálíitást és megígérte, hogy gondoskodni fóg arról, hogy a halasi gazdák óhajai teljesüljenek és hogy segitséget kapjanak az állattenyésztésben. 1 Sokáig sétáltak a vendégek az ál- latkiálilitáson és mindent a legnagyobb érdeklődéssel figyeltek meg. Következő ut: az ipari es Kereskedelmi kiállítás A hosszú kocsisor ezután az uj vásártérről a központi iskolába hajtatott, ahol az ipari és kereskedelmi kiáldtás nagyszerűsége fogadta az érkezőket. Az iparosok és kereskedők, mindent felhalmoztak itt, amit a szorgalom, a tudás és a hozzáértés csak produkálni tudott úgy az áruk minőségében, mint egyéb kiválóságáiBian. Egyik terem szeob, mint a másik, akármilyen árucsoportot tekintünk is meg a központi iskolában, itt is az az első impresszió, hogy a pesti nemzetközi vásár, ha arányaiban nagyobb is volt, de enné. megkapóbb látványt az sem tudott fe.mutatni. Különböző vállalatok, magánosok kiállítása éppen olyan szép, akár az iskolás gyermekek kézimunka és (rajzkiáldtása. Ami igazi hamisítatlan halasi érték és teljesítmény, az mind itt van és együtt ünnepei ennek a vá- j rosnak a jubileumán valóban miin- , denki: gazda, iparos és kereskedő egyformán. 1 A bankett ünnepli az ősi Halest j A központi iskolától, a vendégek a városi nagyvendéglötea ebéden vettek részt, közel 150 vendéggel. A banketten, a kormányzóra tartja meg feliköszöntőjét Teleki Mit- háíjy gróf, aki beszédében elismeréssel adózó t a város közönségének, a kiállításon résztvevőknek és még. álapi'otta, hogy ez a kiál látás méltó és a város nagy múltjához illő volt. Ma — amikor szerte a világon elégedetlenség és belső zavargás van — mondotta — hazánk a béke és a nyugalom boldog szigete, ezt pedig köszönhetjük a legelső magyar embernek, a kormányzó ur őfőmél- tóságának. Az Isten éltesse őt. Hosszantartó éljenzés fogadta a felköszöntőt, majd később Medi veczky Károly frappáns "történelmi visszapillantás közt vázolta Halas város múltját, az utalt, lamelfyet ez a város megtett és szívélyes köszö- ' netet mondott Marschall' Ferenc államtitkárnak, a kormány képviselőjének. A következő felköszöntőt dr. Ka- thona Mihály tartotta, aki a vendégeket üdvözölte. Dr. Kathona Mihály többek közt a következőket mondta: — Amikor szív bőt jövő üdvözletét tóim,ácsolok mindazoknak, akik r körtünkbe eljöttek, hogy vé’íinik ünnepeljenek, meg kiejti él lapítanom, hogy ez a váriois a<z utóbbi két évtizedben Sok támogatást és előnyt élvezett a f,elsőbbség részéről. Jóakarattaí .megértettek bennünket és ezzel hozzátegi tettek minket a fejlődéshez. Ez a támogatás rém, volt hiábavaló, ez ,jai nép tud és akari dolgozni, hálával viszonozza azt, hogy róla gondoskodás történik. Ez a város mindig el yoRt hányáig,olvta, hosszú századokon át a népek országút;a voltunk, keresztül gázolt rajtunk török és tatár, elvihairzoitt rajtunk в Rákóczi szabadság- harca, majd a 48-as idők szabadság- harca:, de ez a nép minden elhagyatott- sága: ellenére is mindig az elsők közt volt, amikor a haza iránt való köteleis- s©g hívta,. Ma a társadalom dolgozik felfokozott hitte' és bizalommá', és hisz- sziik, hogy eljön még,az idő, a régi dicsőség napja, amikor ismét ‘kiírhatjuk, hogy Hajas haitaílirms. Hatalmas á munkában, a hitben, és az etöha'adás után való vágyában is., Marschali Ferenc államtitkár szólalt fel még a banketten és nagy figyelem közben a 'következőket mondotta:-- A város kitűnő i. vezetőségének mondunk köszöretot, hogy annyi, v6ok szépeit láttunk, jeffie ez annak, hogy ez a város az elsők közt van. és a munkában is elölj,ár. És 'amikor (ilyen effisirnelrést keíii megállapítanunk saját hazánkról, akkor szomorú, dolog az, hogy ezt a, magyar földet mennyién rtem isimerik hazánk fiai közül, milyen, szomorú, hogy sokan jobban ismerik a külföldet, mint saját hazájuk földjét, akik elmondják a külföld nevezetességeit, die nem tudják elősorolni például, hogy milyen á'í- íbmások vannak Budapest és Halas közt. Pedig mennyi rengeteg 4érték van itt is. A magyar borvidék, a Baíaton, a magtar pusztaság, a magyar kultúra és tudomány házai és miannyi érték van itt Haláron is, a világhírű halasi csipke és a magyar népművészetnek annyi remeke. Ismerjük meg hazánkat, .'tegyünk I propagálónál ennek a foldnék vaánr.eny- j nyien,, hogy a haza és a város is jövő fejlődésének lépcsőfokaira bátran tekinthessen. Örömmel üdvözlöm ez alka om- mal is ezt a.várost, amely a szivemhez nőtt és amelyet nagyrabecsülök. Lelkes flaps fogadta Marschall beszédét, majd utána pár meleg szóval Almási Imre jánoshalmi bíró a já- noshalmiak üdvözletét tolmácsolta,. Érdekes homoki gyűlés — kévés látogatóval Köziéi négy óra volt, amikor eiz ebéd véget ért. Fél öt óra tájban pedig a közgyűlési teremben megkezdődött a homoki gyűlése aDuna —Tiszaközi Kamarának. A homoki gyűlésen kevesen voltak, de a jelenlevők nagy érd. к lödé ssel hallgatták végig a fe'szciáió- kat, akik érdekesen világították meg a homoki gazdálkodás útjait. Az ülést gróf Nemes János nyitót a meg, üdvözölte a ha Igatóságot és rámutatott arra, hogy mennyien ismerik félre még ma is a homokok ; termőképességét és hogy ma is so- j kan vannak, akilk a homokra for- ; ditott fáradtságot sajnálják, pedig he- ! lyes műveléssel a homokból vafósá- I gos kincseket lehet elővarázsolni. Majd Teleki Mihály gróf szólalt föl és vázolta azt a sok és nagy munkát, amelyet a Duna—Tiszaközi Kamara végez a homoki gazdák megsegítése körül és rámutatott arra, i hogy a zöldmező akció támogatása és az abba való bekapcsolódás szinte az egyedüli, ahol a homoki gazda jobb jövőjét is megtalálhatja. Utána Szabó Lajos kamarai titkár hosszasan ismertette, hogy a homoki gazdálkodás milyen eredményeket mutatott lel és sürgette, hogy a homoki gazdák térjenek át a pillangósnövények és sok olyan növény termesztésére, mint a íucerna példáiul, amely nagy hasznot hajt a homoki gazdának. Ezután a hozzászólások kapcsán Vári János kisgazda beszélt és ismertette, hogy a kamara irányítását figyelembe véve, milyen szép termést tudott silány homokjának feljavítása kapcsán produkálni. Majd sürgette, hogy az adózás terén kell könnyíteni a homoki gazdán, ez ,az első lépés s,zerinte, hogy a gazdálkodási kedv a homoki talajokon is megnövekedjék. Rásonyi Papp Gedeon mindenben csatlakozott Vári János hozzászólásához és maga is kibővjitette azokat az adatokat, amelyekkel igazoi.a, hogy az adózás szinte lehetetlenné teszi a homoki termelést. Rásonyi Papp Gedeon ezután szakszerűen ismertette a homoki gazdálkodás különböző rendszerét és szembe szállt azzal az állítással, hogy a homoktalaj puha talaj. Megáljapitotta, hogy a homok a legszilárdabb ^aia- jok közé tartozik és éppen ezért azt alaposan meg ke l munkálni, ha be- lőte jövedelmet akarunk előteremteni. A homoki gyűlésen ingyen különféle ismertető füzeteket is oszlottak Sizét, amelyek megkönnyítik a kérdésekben való eligazodást. A homoki gyűlés hat óra tájban ért véget. Hangverseny a városi Színházban Ünnepi nPpjtelnl: <£:6 értejét, a szombat estét iaz uj zemßiskoia kitűnő tanárainak hangv-raeny© tette emlékezetesen széppé és kedvessé. A most már városszerte élénk érdeklődés központjában áLó fiatal művész-tanárnők és tanárok olyan gazdag, tana inas műsorral örvendeztették meg a városi színházban összegyűlt közönségét, mély a tegkényteAb igény éknek is megfelelt és a, hozzáfűzött remények teljesülését hozta magával. A hangversenyt Gulyás Sándor gimnáziumi igazgató bevezető eladása nyitotta meg. Az emberi törekvés, szorgalom és fáradságot nem, ismerő munka sok gazdasági kincset csia t ki a halasi homokból, — fejtegette előadásában, — de nemcsak ai 'határnak van, fáradságos odaszenteiődést kívánó talaja, hapern a telkeknek is és earner a toilajmaik a művelése még 'szebb gyümölcsöket fog hozni, Halas .városának. A lelkek művelői, a művészet múlhatatlan értékű gyümölcsösének munkásai ш est folyamán fellépő művészek is, kik vállalkoznak aura, hogy köztünk a magaí- sabbrendü zenei kultúra zászlóvivői legyenek. 1 A nagy tetszéssel fogadott bevezető előadás után Böhm László, a zeneiskola igazgatója tartotta meg értekezését, az egész zeneiiodal,ómnak is, de különösen a magyar zenetörténetnek egyik legtöbbet viiaio'tlt darabjáról, a Rákóczí- mduíóról. Élénk érdeklődésit keltett a közönség körében fejtegetéseivel, melyekben igen érdekes , adatokat tárt elő a mű történetét, szerzőjét és feldolgozásait i litőteg. Büszkeség töltheti el szivünket, — végezte Böhm igazgató szavait, — hogy a magyar létekből) fakadt melódia még idegen, dicső népek zenei lángelméit is úgy megragadta, hogy őket haihata.lan müvek szerzéséhez vezette. A hálás tapsokkal fogadott és jutalmazott előadás után Török Márta és Drávái Lajos adták elő Schubert D-dur szonatináját. A melódia nagy mestere: Schubert méltó iníerpr©tálóKra talált a két művészben, kik teljes szívvel megérezték és magas színvonalú játékkal adták vissza a nagy. szerző gondolatait. Az együttes játszás mesteri összemükö.- dése mefett is mindjárt kitűnt a két művész nagy egyéni értéke és kiválósága is, mely a következő — részint szóló — darabokban, még jobban beigazolódott s ez mindkettőnél a fejtétlen föélnyes technikai tudás s emellett Török Mártánál a tüzes temperamentum és lelkesedés, Drávái, Lajosnál pedig a szív bensőjéből fakadó mély és odaadó érzés. Akár Liszt E-dur Po'onalse-t, — akár a Paganini, Huba'y, Sarasáte, és Monti darabok előadását élvezi© a közönség, mindeneknél ezek az említett kiváló művészi értékek tűntek ki s ©z a magyarázata a művészek többszöri visz- szahivásának és a ráadás többszöri követelésének is. Magasrend,ü tudásról tett tanúbizonyságot Szűcs Margit elsősorban hazai szerzők dalainak előadásával!. Tudásával és művészi értékeivel teljessé teszi a zeneiskola müvészii-karát. A hangverseny ha Igatói azza’ a meggyőződéssel távoztak a szép hangversenyről, hogy a művész-tanárok munkája, nagy áldás lesz Hallásnak zenei s ezzel kulturális fejlődésére s ilyen, zömei vezetésre örömmel és szeretettel bizt- hétjuk magunkat és gyermekeinket. Vasárnap a szegényügy dőlelőttje volt Vasárnap folytatódtak az ünnepségek éppen olyan nagy érdeklődés mellett, mint szombaton. Vasárnap' délelőtt a korai órákban megérkezett az első pesti filléres gyors és ez a vonat 1400 utast hozott Halasra. A filléres vonat vendégei természetesen nagyban élénkítették a város forgalmát és az utcákon is meglátszott az idegenek sürü csoportja, amint hol itt, hot ott tekintettek meg valamit, sokan közülök a kiállítást is, megérkezésük után megtekintették. Vasárnap déleőtt folyt le ,az ünnepségek legmegkapőbb részlete, amikor a gyermekek felvirágozott kocsikon vonultok el a közönség és az Országzászló előtt és a sokgyermekes anyáknak osztották ki a jutalmakat. Az Országzászló előtti asztalnál helyet foglalt Karú-Krakker Kálmánná a főispán felesége, aki a jutalmakat kiosztotta, továbbá dr. Fekete Imréné a Stefánia elnöknője, dr. Fekete Imre polgármester, és dr. Keresztes Béla a Stefánia ügyvezető orvosa. A Városi Dalkör a magyar Hiszekegy et énekelte el1. A ju'alomkiosztó 'bizottságot a gyermekek nevében először Bródi Erzsébet kisleány, majd Kannás Lajos kisfiú kedves és meghaló beszéddel üdvözölte és utána vonult el kilenc kocsin a bájos gyermeksereg, akiket meghatva nézett végig mindenk|i. Ezután ugyanitt vonult el, a levente zenekar muzsikaszóval, majd dr. Fekete Imréné meleg szeretette! üdvözölte a főispán feleségét, aki lejött ebböt az alkalomból Halasra. Kiemelte ia nagy nap jelentőségét és szólt arról a magasztos aktusról, amellyel a sokgyermekes anyákat jutalmazzák meg. Kitartásra buzdított és a család és a haza mindenekelőtt való szereltére. Megkezdődik a szegényügy gyűlése A sokgyermekes anyák megjutal- mazását követte a városi közgyűlési telemben a szegényügyi gyűlés, amelyen váógatott közönség vett részt. Ott volt a polgármester feleségével, a főispán felesége és a város társadalmának szine-java. Az emelvényen foglalt helyet dr. Gaá't Endre egészségügyi főfelügyelő, Johann álam- titkár képviseletében, P. Os’ay Osz- vald OFM, az egri norma országos alapitója, vitéz Szathmáry Kálmán a kecskémén szegénygondozó hivatal igazgatója, a város részéről pedig dr. Halász D. Sándor városi tanácsnok. » Az ülést dr. Halász D. Sándor nyitotta meg, üdvözölte a vendégeket és az előadókat, majd rövidén ismertette a halasi szegényügyet és el-
