Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-03-21 / 24. szám
március 21 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 5 est Élt an a alföldi zett nmal m enő 2 sz, Mozi :ombat 21-én .or márc. [, 6 és or áagyar Ferenc iumi üsora! Imi mok ;renc ír L G. V\ária irola Géza éla yörgy János Tibor jyula iándor film \oore ii ame* :ke5nő kciöja í ;em Ijü! 8 felv. lelyárak vényes Sára azután a kiét Graehus, Sulla és Julius Caesar Délolaszországban te- lepietttek le mintegy 170.000 katonát, minthogy azonban ezt a telepítést ők pénzügyileg nem alaapozták meg kellőleg, ez összeomlott és ez az összeomlás magával rántotta a telepitőket is. Az újabb korban Nagy Frigyesnél, a poroszoknál, a németeknél látunk nagy telepítéseket. Hiszen Nagy Frigyes a porosz lovagrenddel karöltve mintegy 40.000 családot telepített le. Később a ^hűbériség megszűnése után pedig Pozenben é$ Nyugatlengyelországba.n folytak! ezek a nagyarányú német telepítések célul tűzni ki a lengyelektől megvett földön a németek számát, a németek erejét szaporitajni. A világháború Utah is láttunk ilyen telepítéseket Németországban, Lengyelországban, die katonai telepítéseket, határőrtelepitéseket látunk a körülöttünk lévő államokban is. Hiszen a jugoszlávok határaik mentén dobro- voljácokat telepítettek le, a esek szlovák állam pedig a'legutóbbi 10 évben 22 légionárius községet telepített le a színtiszta magyar Csallóközben és ezeket még fegyveres erővél, fégy- veres kiképzéssel is ellátta. A szentistváni telepítés* tői ahabsburgitelepitésig A telepítés hazánkban is már la hojnfoglalástól kezdve megindult. Ez a tevékenység három korszakra bontható. Első az Arpádiházi uralkodók telepítésének korszaka, második a Habsburg-házi uralkodók telepítésének korszaka és azután jön a harmadik korszak, a modem telepítés korszaka. Tulajdonképpen maga a honfoglalás is az ősi törzsszerkezet keretén belül véghezvitt nagyarányú telepítés volt. Meg kell állapítanunk azt, hogy Arpádházi uralkodóink telepítései mind katonai célt szolgálj- tak és rendkívüli genialitással voltak végrehajtva. Árpádházi uralkodóink sohasem telepítettek le valamilyen nemzetiségbeli falut egy Ugyanolyan nemzetiségbeli falu mellé, hanem ezt a nemzetiségi falut mindig magyar falvak közé tették, igy azután az ő telepítéseik beolvadtak a miagyar nemzetbe. Ebből a szempontból kivételt képeznek a II. Endre által letelepített erdélyi szászok. Már a gyepük létesítése is katonai célt szolgált, de Szent István, midőn behozta a rokonfaju besenyőket és bolgárokat, ugyanezt a célt kívánta szolgálni. Ugyanezt tette II. Endre a szászok behozatalával, IV. Béla viszont tar kunokkal megerősödve kívánta leküzdeni a tatárve- szedelmet. A mohácsi vész és a 150 esztendős török dulás után az Alföld elnéptelenedett vidékeit kívánták a Habsburg uralkodók telepítéseikkel benépesíteni, tehát ók gazdasági célt szolgáltak. Azt a végtelen nagy hibát követték azonban el, hogy ők román mellé románt, szerb mellé szerbet telepítettek és igy homogén nemzetiségi szigetek alakultak ki, ■'amelyek azután az ország megcsonkításához nagymértékben hozzávezettek. Már Savoyai Jenő és gróf Mercy tábornok hajtottak végre telepítéseket főleg Délbácskában, de a na- gyobbarányu telepítésiek a XVIII. szá- j zad közepetáján indultak meg. 1721- j ben, és 1722-ben Württenbergből, : Hessenbői, Nassaauból, hoztak be te- j itepeseket, akik már 1728-ban — ezt j érdekes meg állapi tani — Délbácská- ban csatornázásokat hajtottak vég- J re, tehát földmeliorizációs munkálatokat folytatták. De mein is csoda, hogy ez a telepítés abban az időben iiyen niaigy arányokat vett, hiszen óriási kedvezményekben részesítették a beözönlő idegeneket. Példának okáért 1723-ban a »De impopulati- ‘ one regni« című 103. számú törvény 15 évi adómentességet biztosított a bevándorlóknak, majd Mária Terézia 1763 évii pátensében l>at évi adómentességet, ingyen földet és ingyen házhelyet biztosított; nekiki amellett még instrukciót is adott. Egy-egy ilyen telepes abban az időben mégy tehenet, két ökröt, két lovat, két disznót, egy szekeret, egy ekét, egy boronát kapott. Körülbelül 50.000 család jött igy be főleg Romániából, Szerbiából, de jöttek Luxemburgból, Elzászból és Lotharingiából is. Mivel azonban már abban az időben is látták, hogy ha teljesen vagyontalan kap földet, nem tudja kellőképen megművelni, ezért miár Mária Terézia is később 60—120 forint készpénzvagyont követeit minden téepestöl. II. József 1784- ben telepítési tanácsot állított fel és ő teljes vallásszabadságot, a legidősebb fiúnak katonai szolgálat alól való men- íessséget biztosított: a teepe.-eknak. Természetesen igy a kincstár, iparvállalatok, egyes nagyobb gazdák léptek fel telepítők gyanánt és rengeteg ember jött be. Miért nem sikerült 1909- ben a Darányi-féle telepítés A modern állami telepítéseket tulaj- i donképen az 1894 :V. te. indította meg, i amely célul tűzte ki a Székelyföld, az Alföld gyéren lakott részeinek megsürü- sitiéssét „ a magyar medencék összekötését. Sajnos, ennek a törvénynek pénzügyi fedezete nemi volt a kelő és igy csak mintegy 1800 telephelyet tudtak létesíteni 41.655 kait. hold terü’ettel. A Darányi-féle 1909-es javaslat évi 10 milliót kívánt tizenkét éven keresztül a telepítés rendelkezésére bocsátani, hogy igy a magyar nyelvszigeteket, a magyar medencéket megerősítse, összekösse egymással. Sajnos, ebből nem lett kével mega’apittatott a Magyar Országos Földhitelintézetek Szövetség©, — semmi, helyette 15 millió pengő alaptő- amelynek célja ugyanez volt, főleg Erdélyben kellett neki magyarok részére birtokokat venni, a magyarokat .megerősíteni. Sajnos azonban, meg kell állapitanom, hogy ennek az intézménynek lassú adminisztrációja, lassú üzletmenete nem érte el a kívánt célt. Sokszorosan felülmúlta ennek földvásárlását a román Albina Bank működése. (Boezonádi Szabó Imre: Úgy van! Ez j volt a baj!) Ugyanígy jártak, mint mi j magyarok, annakidején a németek, a poroszok, akik 1886-tól 1914-ig 550 millió márkát költöttek Pózén körül és Nyu- gat-Poroszországban telepítésekre, a végeredmény azonban csak az lett, hogy 21.749 családot tudtak földhöz juttatni, és a lengyel bankok te’epiítése sokszorosan felülmúlta a poroszok tevékenységét ' t Magyarországon céltudatos, átfogó birtokpolitika még nem volt Az elmondottakból látni, hogy Magyarországon egészen a legutóbbi időig céltudatos birtokpolitika, olyan birtok- politika, amely lehetővé tette volna a kisgazda existfinciáfc szaporítását fis megerősítését, nem volt. Ennek következménye volt azután az, főleg a Dunántúlon, hogy a felfelé törő néprétegek nem tudtak földhöz jutnin és kénytelenek voltak kivándorolni. Másfélmilíil- ős vérveszteséget szenvedett igy a magyarság, de teljes 'tárgyilagossággal meg kel állapítanom, hogy ez nemcsak az agrár Magyarországon volt meg. Ez az ipari Németországban is mieg volt, hiszen a fejlődő amerikai ipar korlátlan kereseti lehetőséget biztosított. Céltudatos birtokpolitika helyett nálunk is államilag egyengetett úton — idegiem üzérek vezetése alatt — folyt a kivándorlás, ez a modem rabszplgaíkereske- dés Amerikába. Az 1920-as földpolitikának csak társadalmi je* lentősége jelentkezett Ilyen előzmények után következett be a világháború, amely ezeréves . hazánkat darabokra tépte. A világháború gyászos befejezése, a forradalmak lezajlása ültéin a szociális biztonság megvalósítását célozta az 1920-as földbir- tokreform-törvény. Ékről meg kell állapítani, hagy annyiban elérte a célját, hogy midőn a mezőgazdasági válság kitört, ezek a földdel ellátott kisemberek nem tódultak be a városokba, nem szaporították az ottani ellátatlanok számát. Mfdőn ennek szociális vonatkozásait elismerem —• és elismeri azt hiszem, mindenki — ugyanakkor azonban sajnos, meg kell állapítanom, hogy gazdasági téren nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem váltotta be azért, mert a törpebirtokosok számát, tehát azoknak a számát szaporította, akik a saját földjük jövedelméből nem tudtak megélni, akik tehát a munkapiacon voltak kénytelenek elhelyezkedni:, munkaa’kalmakait keresni. Megélhetésük egy része már földjükben biztosítva lévén, olcsóbban vállaltak munkát, mint az arra igazán rászorult földnélküli földmunkások. A földbirtokreform következtében a törpebirtok területe Magyarországon 3 millió katasztrális holdra emelkedik, vagyis az ország területének 18.4 százalékára. Erről a területről sajnos, meg kell állapitanom, hogy rentábilisan nem termelhet. Természetesen tehetnek itt is kivételek, a városok kötelében, ahol valami speciális kultúra van, vagy az Ali öld ön, a Duna-Tiiszafcöze homokos részein, ahol szőlő- vagy gyümölcskultúra van, de általában rentábilis termelést a törpebirtokon végrehajtani úgyszólván tehetetlen. Ha nézzük И másik végletet, akkor látjuk, hogy Magyarországon körülbelül 3 millió katasztrális holdmyi nagybirtok van és ebből 78 százalék eisiik a 3000 katasztrális holdnál nagyobb birtokokra. A két szélsőség között hiányzik a kisbirtok és a középbirtok is. Ennek a törvényjavaslatnak éppen aiz a célja, hogy a bártoktipust, amely hiányzik, amely nem elég erős, megerősítse rés fejlessze. >11 A kisbirtok az autarchia kifejezője Sokan azt mondják, hogy ez a javaslat talán ma nem időszerű, nem időszerű azért, mert a gazdasági válság közepette veszélyes az ilyen kérdésekhez hozzányúlni. Ezek azonban nem veszik tekintetbe azt, hogy a mezőgazdasági krízisben a kisbirtok sokkal biztosabban megél, mivel a saját munkáját használja fel, kiadásait bevételeihez tudja arányosítani, autarchiat valósit meg kicsinyben, zártkörű családi gazdaságot fejleszt, ezzel1 szemben a, nagybirtok külső munkaerőre szorul, kiadásait nem tudja annyira bevételeihez idomítani. De ha a mostani válság közepette, amidőn éppen mélyponton van a magyar mezőgazdaság, valósítja meg a kormány földbirtokpo’itikáját és olyan feltéteteket szab a földhözjuttato ttoknak, amelynek eleget tudnak tenni, akkor a helyzet javulásával, a mezőgazdasági válság elmúlásával fizetési kötelezettségeiknek még sokkal inkább eleget fognak tudni .tenni. A legtöbb telepítés három célt szolgál : nemzeti, gazdasági és szociális célt. Ez a hárota cél vonul végig ezen a javaslaton is, kezdve az indokoláson s már az első fejezetiben' is megnyilvánul, amidőn azt mondja, hogy egyes családok eredményes: gazdálkodásának alapjául alkalmas önálló gazdaságok létesítése és meglévő kisgazdaságok kiegészítése a cél. Ezt a célt szolgálja "ja kisbériét, ezt szolgálja a bérlő-szövetkezet, az örökbérlét, de ugyanezt Szolgálja a házhely kérdése is. Nemzeti Szempontból rendkívüli fontosságú a 89. §, amely birtokpolitikai Szempontból, az egyke éltetni küzdelem szempontjából különleges rendelkezésiek végrehajtását teszi lehetővé. De fontos nemzeti szempontból a 49. § is, m|eirt ja többgyermekes családapáknak kedvezményeket nyújt. Gazdasági szempontból rendkívüli előnye az, hölgy a törpebirtokot kisbirtok- ká egészíti ki, tehát a rentábilisan nem termelő gazdasági egyedieket jövedelmezően termelő egyediekké fogja átvarázsolni. Szociális téren, a1 földhöz, в röghöz kívánja kötni a cselédség egyré- szét, a kisembereket és a földmunkások egynészét és ezáltal a szociális feszültséget fogja enyhíteni, de házhely juttatásával faluhelyen az építkezés megindítását is maga után fogja vonni, igy tehát a faululsi iparosságnak is munkaalkalmat fog jelenteni. Munkaalkalmakkal kell a földmunkásokat segélyezni összes földnélkülieket természetesen nem lehet földhöz juttatni, arra Magyarországon elegendő föld nincsen, hiszen tekintetbe kell vennünk azt, hogy Magyarországon száz hektáronként 4.5-del több földmunkás van, mint volt Nagyxnagyarországon és számuk 252.134 keresőt tesz ki. A földimunkások kérdését gyökeresen csakis a munkalkal- maik teremtésével lehet megoldani. Mint már a bizottsági tárgyalások alkalmával hallottuk, a jövő évi költségvetésben erre a célra is meglehetősen szép összegek fognak rendelkezésre állani, tehát e téren is nagy lépéssel fogunk előrehaladni. t Az ipart is meg kell védeni a szélsőséges agrár- politikától A javaslat elbírálásánál tekintetbe kel venni azt, hogy Magyarország tőkeszegény, agrárexport állam, nem szabad tehát semmiféle olyan intézkedést, olyan mechanikai földosztást végrehajtani, amely az agrárexportot megzavarná. (U|gy van! Úgy van! a jobboldalion) mert ha megroppan az agrárexportunk, annak kárát ipari termelésünk is meg fogja érezni, hiszen a magyar mezőgazdasági cikkek exportjából fedezik az iparvállalatok valu taszükségie tűket, jai magyar mezőgazdasági export tehát szembenáli az ipari nyersanyagok importjával. Különben van egy intő példa ds arra, hogy egy mechanikusan végrehajtott földbirtokrefbrm milyen kárt okozhat. A kis Románia 1913-ban 42 millió métermázsa gabonát, kukoricát és babot exportált, ezzel szemben most a kétszerakkora Nagy-Románia exportja csak 1927-ben érte el ezt az eredményt, különben mindig jóval alatta maradt. 1927-ben búzaexportja 6 millió méter- mázsa volt, szemben az 1913-beli 20 millió méterjnázsa exporttal. Azáltal, hogy ez a javaslat a törpebirtokot, amely sok mfisgyével a kisbirtokok termésátlagát rontja, hiszen a statisztikában azzal együtt szerepel — kisbir tokká fogja átalakítani, szerintem a kisbirtok terméseredményeit is fokozni fogja, különösen akkor, ha ezt a szakoktatás megfelelő fejlesztésével fogjuk elősegíteni. (Úgy van! Úgy van!) ( A hitbizományi javaslat tárgyalása alkalmával szó esett az egyes birtoktipu- sok jövedelmezőségéről s az egyes felszólalók szembeáilitották egymással a kis-, közép- és nagybirtokot. Az 1932-es üzemstatisztikai adatokat sorakoztatták fel, amely statisztikában azonban csak 24 kisgazdaüzem dolgoztatott fel, ezért én most 1933-as üzemstatisztikai felvételekre kiválnom felhívni a Ház figyelmét, elsősorban azért, mert ezekből a telepítésre vonatkozólag bizonyos következtetésieket kívánok leirönni. Az üzemista tiszti kai adatok szerint 1933-ban a nyershozam egy katasztrális holdon a Dunántúlon a nagybirtokom 114 P 15 fillér volt, a kiSb irtokon pedig 140 P 55 fillér, ezzel szemben az Alföldön az üzemstatisztikai adatok szerint a nagybirtok nyensbozama 112 P 69 fillér volt, a kisbir'toké pedig 103 P 12 fillér. Ha pedig vidékenként külöín- külön nézzük az egyes birtoktipusoknak nemzetgazdasági jövedelmezőségét, azt láthatjuk, hogy míg a Dunántúlon a nagybirtoknak 64 P 23 f., a kisbirtoknak pedig 92 P 95 f. a katasztrális holdan- kénti nemzetgazdasági jövedelme, ■— ugyanakkor az Alfölden a nagybirtoké. 74 P 92 f., a kisbirtoké pedig 70 P 02 fillér, tehát 'a Dunántúlon mindenütt jóval nagyobb a kisbirtokok jövedelmezősége, illetve azok nemzetgazdasági jövedelme, mint az AMöldöm. | Fontos a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése Ebből két következtetést tehet tevonni. Elsősorban azt, hogy az alföldi kisgazdák gazdálkodása jóval mögötte áll dunántúli gazdatestvéreik gazdálkodásának, másodszor pedig azt, hogy az Alföld száraz arid klímája mellett, a kötött talajviszonyok mellett feltéttemüPl
