Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-03-21 / 24. szám
6 KISKUNHALAS HELTI ÉRTESÍTŐJE március 21' előnyben van в nagybirtok. Ha tehát telepítünk, gondot kei fordítanunk arra, hogy olyan kisemberek kapjanak földet az Alföldön, akik kellő munkaeszközzel, kellő igaerővel bírnak, hogy a szükséges mélyszántást el tudják Végezni, ha pedig szövetkezeti alapon, bérlő- szövetkezetek; utján hasznosítunk vaü£ milyen birtokot, akkor feltétlenül gondot kell fordítanunk arra, hogy ezek a bérlő- szövetkezetek miegfeWő gépi erővel is rendelkezzenek1. > Lerögzíteni kívánom azonban ezekből az üzemtstatisztikai adatokból leszűrt eredményként miég azt is, hogy a nagy- és középbirtokok jövedelmezősége körülbelül konstans, nincsenek kirívó különbségek, ezzel szemben a kisbirtokok- nál óriási differenciálódás áll be. Ezt a differenciálódást csakis a szakoktatás kellő fejlesztésével lehet aztán, kiküszöbölni. Csak a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozókat; lehet ingatlanban részesíteni és itt vagy tulajdon vagy bérlet alakjában juthatnak földhöz aiz illetők. Akik tulajdon alakjában kívánnak földet kapni, azoknak 30 százalék előleget kell lefizetniük. Némely esetben azonban ez 25 százalékra mérséklődik, igy a nagyobb családoknál és a rokkantak esetiében is. Azonkívül szükséges, hogy előlegezzék a, műszaki munkálatok költségeit és megfelelő instrukcióval is rendelkezniük kell. Bérleti hasznosítás esetén pedig egy évi bérösszeget kell nekik biztositék gyanánt lefizetniük, de itt is — nagyon helyesen — meg van a lehetőség arra, hogy egy félévi biztosíték is elegendő legyen. Ezt a differenciát azután a telepítési alap magára vállalja. Saját falujában kell földhöz juttatni a telepest A magyar nem szeret a falujából elmenni, elsősorban tehát arra kell törekedni, hogy a saját falujában egészit- frük kial törpebirtokos birtokát; s a Etáját falujában kell földhöz juttatni a megfelelő tőkével rendelkezőt. Efö fog azonban fordulni az is, hogy a saját lakóhelyén, a saját falujában nem áj'l rendelkezésre elegendő föld! az illető számára, ebben az esetben fog sor kerülni tulajdonképen a telepítésre. Értem ez alatt azt, hogy más községbe, esetleg egészen más. vidékre1 kell mennie az. illetőnek. Itt feltétlenül gondot kell fordítani, arra, hogy az illető, aki más vidékre települ le, lehetőteg hasonló talajviszonyokra. kerüljön, lehetőleg ne kerüljön kötöttebb földre, mint ahol eddig gazdálkodott. De Vigyázni kell még arra is, hogy ne készen beépített gazdaságba jusson, mert a német telepítés példája mutatta meg, hogy a telepes sokkal jobban odaszokik, sokkal jobban megszereti azt a gazdaságot, azt áz uj telephelyet, ha annak felépítésében ö maga is intenziven közreműködött. Általában a német telepítési törvényből sok tanulságot lehet levonni, sok olyan részletintézkedés van, amelyet; a magyar telepítésnél hasznosíthatunk. A német telepítésnek példának okáért rendkívül érdekessége az úgynevezett Zwischenwirtschaft, amelynek célja az, hogy 'amennyiben kizsarolt rossz földre kerülne a telepes, mielőtt tényleg a földhöz juttatják, mielőtt betelepítik az illetőt, egy-két évig intenzív gazdálkodást folytatnak (rajta, erősen trágyázzák a földet, 'gyomirtó kultúrnövény-gazdálkodást hajtanak végre. Falu, uj telephely létesítésénél 'gondot kell fordítanunk arra, hogy az uj épületek magyar stílusban épüljenek, (Élénk helyeslés a jobboldalion lés a középen.) sugározzák mindenütt a magyar formát és a magyar 'jelleget. De nemcsak erre kell törekedni, hanem ugyanakkor népegészségügyi Szempontból is megfelelő rendelkezést lássunk. (Helyeslés). Ezt talán úgy lehetne elérni, ha a téepitési alapból 'csak olyan házak építésére kapna a telepes földet, amely ezeknek a kívánságoknak teljes mértékben megfelel. A dán minta és a szövetkezeti gondolat fontossága Rendkívüli jelentősége van a törvény- javaslat ama részének, hagy. a földművelésügyi miniszter ur telepfelügyelőket nevezhet ki, amely intézmény hivatva van arra, hogy a telepes gardák gazdálkodási színvonalát emelje. Ezt az intézményt talán a dán telepítés mintájára a szövetkezeti élettel, a szövetkezeti eszmével kellene szorosabb kapcsolatba hozni. Hiszen ép úgy, amint nem hiányozhatik egy uj faluban a templom, a községháza, véleményem I szerint -a! szövetkezeti bolt sem hiá- ! nyozhatik, mert csak úgy fognak azok ; az üj emberek prosperálni, ha olcsón i tudnak vásárolni, ha megfelelő áron kapnak termelvényt. Amint a dán i Wirtschaftconsu’ent tegyutita'. a szövetke- I zet vezetője, nálunk is talán ez a tetep- felügyelő lehetne egyultt3l a szövetkezeti bolt, a tejszövetkezet vagy más ilyen szövetkezet vezetője. Szépen gondoskodik a javaslat a középületek számára szükséges földterületről, de gondoskodik még a, közös erdőről, a közös legelőről is, amelyről annakidején Sebess Dénes állapította meg, hogy a kisemberek gazdasági ©xisz- tenciájának legbiztosabb alapja. Itt azonban mégis egy kéréssel állok elő. Azzal a kéréssel, hogy egészségügyi szempontból ilyen uj telephelyen lehető leg ártézi- kut furassék. Természetesen ennek a víznek, ennek az Alföldön nagyon ritka kincsnek nem szabad felhasználatlanul elfolynia a Nirvánába, hanem fel kell használni esesteg kisebb halastó vagy valami kisebb öntözés létesítésiére. A telepes álltai lefizetendő eflőífejg talán magasnak látszik, de ez egyúttal a legnagyobb garancia arrlanézve, hogy telephelyét nem fogja elhagyni. Különben is a legtöbb állami telepítési törvénye szerint a telepes által megfelelő előleg fizetendő le. Ha pedig a 'telepes nem rendelkezik pénzzel, akkor bérlet formájában földet kaphat és átmenet gyanánt ez lesz a fö'ldhözjuttatás előiskolája. Mesterséges beavatkozás nélkül kell a telepesnek érvényesülni Ebből a szempontból nagy jelentőséget tulaj doni tok a földbérlő szövetkezeteknek, mert itt egyrészt középbérlet névén használhatók a nagybirtok majorjai, másrészt ez a középbérlet vezetheti a kisbirtokok gazdálkodását, a gazdálkodás színvonalát jó példával! emelheti. A szakértői vezetés mintegy predesztinálja arra, hogy, ez a bérleti szakma előiskolája begyen a földhöz juttatásnak. Különösen fontos ez azért, mert igy minden mesterséges beavatkozás nélkül a természetes fejlődés utján tudnak ezek a kisexiszteneiák megerősödni. A magyar mentalitásnak megfelelően- ez a szövetkezeti bérgazdaság parcellákba osztandó, mindenki üzletrészek arányában kapjon földet, a föld termése saját magántulajdona. A szövetkezet tula jdonképen csak keret, amely arra szolgál, hogy a bérletet megszerezze, hogy az illető telepesek gazdálkodását helyes irányba vezesse. Emellett a rendszer mellett a kisb-érlők nagybani béráron tudják megkapni a bérletet, eliminálódik, áthidalódik az a sokszor kellemetlen Viszony, amely a kisbérlő és a nagybirtokos között keletkezhet, másrészt pedig segítségére van a nagybirtoknak anyiból, hogy csak egy ügyféléi, az OKH-viaji kell szerződést kötnie. Tipikus példája egy ilyen jólmenő- földbérlő szövetkezetnek hazánkban a mélykúti földbérlő Szövetkezet, amely 756 taggal rendelkezik és már 12 éve bérli a vallásalapitvány ottani 6000 holdas birtokát. 195 kiló búzát fizetnek a kisbérlők és a meglehetős magas búza- bér ellenére prosperálni tudnak, vagyonosodnak s a szövetkezet sorsa is jól megy. Mutatja ezt az; hogy1 12 éven belül 17.000 pengőt tudott a Szövetkezet tartalékolni és ezt a szövetkezeti eszméhez híven tagjai közt szétosztani. Beszédem elején, említettem, hogy a magyarságot amerikai kivándorlás révén másfélmilliónyi vérveszteség érte. Azok a magyarok, akik kimentek Amerikába, azért mentek ki, azért dolgoztak ott a bányákban, a füstös gyárakban, hogy pénzhez jussanak, hogy az ott szerzett pénzből Magyarországon földet tudjanak venni, örömmel állapíthatom meg, hogy ez a szándék, ez az akarat ma is megvan az amerikai magyároknál. Mutatja ezt az, hogy a visszaván- dorló'kat védő irodákhoz az utóbbi másfél évben 5475 amerikai magyar fordult ilyen kéréssel. Ez a javaslat tehát aiz Amerikában kint élő magyarság vissza- ho-zatala szempontjából is nagy eredményeket fog elérni. Tulajdonképen még ezelőtt a javaslat előtt kellett Volna a mezőgazdasági Szakoktatás kérdését megoldani, mert lehetetlen dolog, hogy minden mesterségből kizárjuk a kontárokat, egyedül a mezőgazdaság legyen szabad prédái. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon). Magyarországon 150.000 agrárlakosra 1 mezőgazdasági iskola jut, Csehszlovákiában 5.1, Svájcban 31.2, Magyarországon ipari és kereskedelmi iskolai tanárainak száma 1032, zeneiskolákban tanít 114 tanár, alsó- és középfokú mezőgazdasági iskolákban pedig csak 84. (Felkiáltások: Szomorú!) Szomorú dolog, hogy, Magyarországon, agráréllambian az állam és a közületek zeneiskolákra évente 300 ezer pengővel többet költenek, mint alsó- és középfokú; mezőgazdasági iskolákra. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon). Esztergályos János: A magyar nem élhet muzsikaszó nélkül! (Derültség.) Véleményem szerint a mezőgazdasági szakoktatás kérdéséta népiskolától a továbbképző', a,z azelőtti ismétlő iskolától kezdve, meg kell oldani és feltétlenül szükséges a gazdasági irányzat fejlesztése ; de* nemcsak az iskolák fejlesztése szükséges, hanem az is szükséges, hogy azokban tényleg szakképzett tanítók tanítsanak. Ha a; statisztikát nézzük, Láthatjuk, hogy az 1932—33. iskolaévben 57?2 továbbképző népiskola volt és ezeknek csak egynegyede volt gazdasági irányú, ha pedig azt a kérdést vetjük fel, hogy ézek közül szakképzett tanító tani to ti, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy csak 54-ben, vagyis az ösz- szes iskoláknak csak egy százalékában tanított szakképzett tanár. Népfőiskola, mint agrárkol- tureszkőz Szükséges tehát véleményem szerint egy (mezőgazdasági szakoktatási törvény megalkotása, amely kezdve az e’emi iskolától, a továbbképző népiskolától, ezt a kérdést megoldja. Németországban a telepestől gazdasági iskola végzését követelik meg, Dániában pedig népfőiskola végzéséi. Mi ettől sajnos, még igen messze vagyunk, céltudatos munkával a gazdasági iskolák szaporításával igyekeznünk kell az elmulasztottakat helyrehozni. Szomorú dolog, hogy Magyar- országon épen a 20 holdon aluli kisgazdaságok gazdálkodása hagy hátra sok kívánnivalót. Hiszen a múlt évben is a húsz holdon aluli birtokosok a statisztika tanúsága szerint 70.000 kát. holdat hagytak ugaron. De nemcsak a gazdasági szaktudás fejlesztésére van szükség, hanem a szövetkezeti eszme fejlesztésére is. Laur professzor állapította meg, hogy a szakoktatásnak a szövetkezeti eszmével karöltve ke'l haladnia. Szükséges tehát a magyar gazdatársadialom- mal megked vetetnünk a szövetkezeti eszmét, szükséges a tetephdyakem szövetkezeti boltokat felállítanunk. Szükséges ez azért is, hogy az: ipari'növények termelése a szövetkezetek révén a kisemberek körében is megvalósítható legyen. A dán parasztot is a szövetkezeti eszme tette erőssé, hiszen — érdekes megállapítanunk, — 1882. előtt, vagyis a szövetkezeti élet megindulása taőtt a ma híres dán vaj Kiéli vaj néven került a londoni piacra. A javaslatban tervezett pénzügyi megoldás mellett mintegy 420.000 kát. hold földet fognak 25 év alaitt 35.000 kisember között szétosztani, részint tulajdon, részint bérlet alakjában. Ha az állata pénzügyi helyzete javul, ezlt a tempót feltétlenül meg lehet gyorsítani. De ha összehasonlítjuk a mi telepítésiünket a német állam telepítésével, akkor láthatjuk, hogy nem maradunk el ettől túlságosan. A németek 1919. óta mintegy 67.000 telepest tudtak földhöz juttatni és az öt évtizedre terjedő német telia- pitiés, amely a német államinak 1800 millió márkájába került, 115.000 telepessel erőstóette a német parasztságot. Ez a javaslta a magántulajdon elvién épül fel, teljes kárpótlást nyújt az igénybevett földekért. Az igy kapott pénzt a tulajdonos adósságainak kifizetésére, vagy installálására fordíthatja, tehát a piénz ismét bele fog kerülni a gazdasági vérkeringésbe s igy egészséges pénz- forgalom1 fog remélhető1 eg kibontakozni. De meg vagyok róla győződve, hogy már magával a törvény megalkotásával rosszabb birtokeloszlásu vidékeken magától iis lökést fog adni a parcellázásoknak és elsősorban a nagybirtoknak kisbériét alakjában, való hasznosítására. Nagy hiba volt, hogy az elmúlt esztendőkben a földbirtokreform lezajlása után az állam az elővásárlási alapot nem dotálta kellő összeggel, hiszen az 1926—27. évtől kezdve mostanáig erre 3,255.666 pengőt fordított az állam és ha tekintetbe vesszük azt, hogy az 1926—27. évben 2,314.666 pengővel 2579 katalsztráli's holdat tudott az állaim megvenni, akkor megállapítható, hogy a gazdasági krízis bekövetkezte óta egymillió pengővel 6700 holdat tudott az állam venni. Ez lett volna a legolcsóbb iéis a legjobb módja a telepítésnek és, a földbirtok politikának. Ha az állam az elővásárlási alapot az elmúlt 15 év alatt kellőkép dotálta volna,akkor megvagyok róla győződve1, hogy nálunk e kérdések nagy része már meg lenne oldva. Ha legalább' évi kétmillió pengőt fordítottunk volna erre, akkor ma csalk a manmtbir tokok, vagy a nagyon szilárd, erős kiezekben, lévő birtokok kérdése várna megoldásra. Ez a javaslat nem statuál földosztást Tisztában kell lenni azzal, hogy ez a javaslat nem statuál földosztást. Ez a javaslat a magyar gazdát, a magyar népet kívánja a földdel szorosabb nexusba kötni és e;z item közgazdaság, nem szociálpolitika, hanem némztapbKltikai, Nem szabad meglévő, kultúrákat lerombolni, sőt éppen ellenkezőleg, a kietlen puszta helyeket teepitések révén kultúrába fogni A javaslat célkitűzése az, hogy iminél1 több önálló kisgazda exis- itencia teremtődjék a Kárpátok medencéjében, iminél több kisgazda teremtődjék a Duna völgyében, röviden kifejezve: helyet a magyarnak! Ez a jiajvlajs- lat egy szükségletet kíván kielégíteni, bem gyújtja a fantáziát, a realitás mezején, mozog, megfelel a miagyar jelennek es .jövendőnek és igy anniak a pártnak nevében, amelyhez szerencsém van tartozni, a javaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot szátaosan üdvözlik.) 36. m. kir. Osztílysorsjátík 84.0OO sorsjegy 42.000 nyeremény nagyszerűen megjavitatott Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 700.000 = hétszázezer penge 1 jut. 400.0» 0 P = 400.000 P 1 nyer. 300.000 „ = 300.000 B i n 1C0.ÍO0 „ 100.000 „ i 9 60.000 , = 60.000 „ i Я 55.000 „ = 56.000 „ i Я 60.000 „ = 50.000 , 1 я 45.000 „ = 45.000 „ 2 Я á 35.000 „ = 70.000 „ 1 » 25.000 „ = 25.000 B 21 Я á 20.000 „ = 420 000 „ 1 Я 15.000 , = 15000 0 32 п á 10.000 „ = 320 000 „ 24 Я á 5.000 „ = 120.000 „ 21 я á 4.000 „ = 84.000 0 23 я á 3.000 , = 69.000 0 38 я á 2.000 „ = 76.000 „ 106 я á 1.000 „ 106.000 0 80 я á 800 „ 64.000 „ 105 я á 600 „ = 63.000 0 260 я á 500 „ = 130 000 „ 760 я á 30Э„ 228.000 „ 60 я á 200 „ 12 000 „ 31.700 я á 175 „ — 6,547 000 „ 60 я á 150 „ — 9.000 . 2900 я á 140 „ 406.500 » 2900 я á 105 . =304 500 „ 2.900 я á 70 „ = 203 000 „ 42.060 nyereméey és 1 jutalom = 9,282ooo mely összeget ke zpénzben fizetik ki. Az I oszt. húzása április 17=én kezdődik A sorsjegyek ára osztályonkint: Nyolcad Negyed Fél Egész j З’/зрапдб 7 pengd 14 pengi 28 pengi] Sorsjegyek kaphatók az összes főárusltóknál
