Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-27 / 17. szám
február 27 KISKUNHALftS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal CSONKA FALÁN VIHAROS ÉJFÉLKOR BOSZORKÁNYOK SEREGE TÁNCOL Látogatás Arany János nagyszalontai várában, ahol a legnagyobb magyar költő még mindigéi Nagyváradról írja munkatársunk református egyházmegyei tanácsjegyző meghivjia. Arany Jánost a nagy- < Amikor az ember a Csonk a torony | vas veretes kapuja elé ér, ömkényfcele- nül is elfogódiik. Akarva-memakarva Arany Jánosra kell gondolnia. Eszé- , be jutnak a legszebb szavú magyar költő csodálatos versei, régen, tanult és elfeledett sorok tolakodnak elő a Toldii trilógiából, a Családi körből, a Nagyidiai cigányokból, ott muzsikál a fülében a Rab gólya fájdalmából, a Tudós macskája derűs humora, a Fiamnak mély hite, a Rozgonyiné lendülete, a Hamis tanú tragikuma. A szív egyszerre megtelik Arany Jánossal és Nagyszalontából, ebből a nagy kálvinista városból nem lát mást, nem akar befogadni mást, mint a költőt. Nem érdeklik uccálk, házak, emberek és rohanások, csak Arany János. És a szem valahogy templomának látja az öreg tornyot, amelyhez ezer titokzatos legenda fűződik és amelyet Arany János is megénekelt: Csonka torony nyúlik a felhőbe, Rajta pihen a nap lemenőbe, Rá-rávetí visszanéző fényét, Mintha látnám ősapáim vérét. A Csonkatorony most is szilárdan áll. Három emeletén azonban nem hajdú vitézek kémlelik a látóhatárt, hanem Arany János relikviáit őrzik féltő kegyelettel és szeretettel kálvinista magyarok. Nagyszalonta népe, Arany János népe virraszt a költő emlé k füzénél, hogy ki ne aludjék. Áll még a csonka torony A Csonkaforony ma már tulajdonképen nem is csonka. Hegyescsucsu tetőt húztak vén falára harmincöt évvel ezelőtt, amikor múzeumnak rendezték he, Barokkstlu.su vaskaput -s kapott, felette pedig a fáiba mély észt ve ott van Arany János ülő szobra. Stróbl mester tervezte a szobrot és a portálét, amely szépségével és művésziességével nagyon megfogja a nézőt. A kapu fölött és a szobor alatt, a közepén Arany János címerei: zárt sisak és kardot tartó kéz. És két nagyon jellegzetes sor Toldi szerelméből: Zárt sisakon s pajzson kézbe’ kivont kardu Nagyfa'usi Arany, szalontai hajdú. Jobboldalon a falon márványt ábla, amely elmondta az Arany-muzeum rövid történetét: Ez úgynevezett csonkatorony, melyet Arany János és Petőfi Sándor megéneketek, Arany László Nagyszil onta Szülötte és országgyűlési képviselője tervezete szerint és hagyományából ujitiatott meg. Ide helyeztettek egyszersmind őrzés végett Arany János emlékei, melyeket a kegyelete fiú Nagy- sza'onta városának ajándékozott. 1899. aug. 20-án. Földszintje és három emelete van az ódon toronynak. Telve emléktárgyakkal. Minden darab a költőre emlékeztet. Arany János szobája Nehéz levegő csapja meg az embert a földszinten. A falak vastagok, a kis töréseken csak kevés világosság szűrődik be. Néhány tégla van itt a Csonkatorony falából. Töltete Miklós szobira Strobl AlajoiStól, i munkatársunk Rozvány György festményei, amelyek közül a legérdekesebb Arany János nemzetőrt ruhában, amint 1849-ben előőrsi szolgá'latot teljesít Arad alatt. A falról mindenütt ko- szoruszalagok csüngenek alá. Koszorúk, amelyek beborították a ravatalt. Az első emelet Arany János szobája. Igyekeztek mindent úgy elrendezni, mint ahogyan az Akadémia épületében volt, amikor a költő még főtitkára volt az Akadémiának. Arany János a dolgozószobájában aludt, azért van itt az ágy a dagadó párnákkal és a selyemhuzatu paplannal. Amikor egyszer Ráfh Mór a költőnél járt, a régi kopott tintatartóra célozva, megjegyezte: — Bizony, ez az egyszerű jószág nem 5l:ik Arany János asztalára. Arany János megszokott szerénységgel válaszolt: — Egészen jó kalamáris ez, már húsz év óta szolgál engem. Végül Ráfh Mór Aranyné segítségével becsempészte a díszes bronz tintatartót, a régit pedig dr. Csiky Kálmánéknak ajándékoztak. Az íróasztalon a mappa, a papiirvágókés, írótól!, ceruza, olló, pecsétgyűrű!, meg a többi kis holmi úgy maradt, amint az 1882 október 22-én délelőtt a költő halála napján állott. Csak a tinta tartóból száradt ki a tinta, mint ahogy régen elszáradt már a kéz is, amely a lúd tollat be- temiártotta a kalamárisba. i A szobát hatalmas szőnyeg borítja be. Gyulai Pál ajándéka. Az ágy egyszerű, szinte szegényes bútordarab. Olyan furcsa érzés állni egy ilyen megvetett ágy mellett, amelyben ötvenkét esztendővel ezelőtt aludt utoljára élő ember. Ha nem lenne a szobában erős naftatinszag és ha a Csonk a torony vastag fala nem lebetoe barátságtalan hideget, azt hihetné az ember, hogy Arany János csak átment ide a szomszédba Nagy József szalontai jegyző uramhoz egy kis beszélgetésre. . ; : j / Három név A második emelet Atrany János élete emléktárgyaiban. Százharminc tárgy a katalógus szerint. Mindegyiket leírni lehetetlen, mert mindegyiknek külön története van. Levelek, oki- iratok, könyvek, nemesi címerek', a költő első kézirata (névnapi köszöntő, amit nyolc éves korában irt), emlékek Arany János diák- és szi- nészkorából, meg amikor házi tanító volt és amikor mint Nagyszalonta város másod'jegyzőjeként dolgozott. A közigazgatásnál eltöltött időből több peres akta és állat-járliat maradt meg Arany János sajátkezű írásával. Azután fényképek és feljegyzések fiáról és feleségéről Nagy sárgaréz kávéfőző, amit Petőfi Sándor személyesen vitt ajándékba barátjának. És egy elsárgult hivatalos írat, amelyből a történelem muzsikál: i i »Arany János urnák. Jelen rendeletnél fogva önt belügyminiszteri fogalmazóul ezennel kinevezem. Debrecen, május 9. 1849. Belügyminiszter Szemere Bertalan.« Egy másik levél arról tudósit, hogy Jánosi Ferenc nagykőrösi tanár és körösi iskolához tanárnak. Azután egy csomó drága emlék, amit meghitt barátjától, Tompa Mihálytól kapott. Milyen különös: három név: Arany, Petőfi, Tompa... Egy -egész korszak. A magyar irodalom fénykora, Láttam egy kedves, kis írást, a melyből kitűnik a költő rendszere- j íete és takarékossága. 1882 augusztus 11. és szeptember 28. között a, Margitszigeten üdült feleségével és Piroskával. A három személy minden apró és nagy kiadását pontosan fei jegyezte, a jegyzeteket átkötötte és a borítékra ezt irta: Pénzt, időt hogyan vertem »1? Arra e kis könyv felel. , Nem mind arany, ami fénylik De Arany, az mindig fénylik A harmadik emelet is csupa Aranyrelikvia,. i I A Csonkatorony az Arany János Emlékegyesületé. Ez a testü’et vigyáz a felbecsülhe'etisn értékekre. ; Csak vasárnaponkint van nyitva, de ha idegen kívánja megtekinteni, meg-! mutatják hétköznap is. Emlékkönyvében néhány ezer név, közöttük országos nevek. A könyvben a legutolsó ismert név, szegény Barabás Béla, aki amikor 1931 március 23-ikán Szalontán időzött és megnézte a múzeumot, ezt irta az emlékkönyvbe: Nem mind arany, ami fénylik De Arany а г mindig fénylik. Strada Joan Arany A régi Arany János uccát nem keresztelték el a román hatóságok. Mostani neve Strada Joan Arany. A 44. számú kis földszintes parasztházban született a költő. Az épület is, telek1 is az Arany János Emlék - egyesületé. A mostani kis parasztháznak a helyén állott a »bogárhátu kis ház«, amely több Arany-versben szerepel. A népihagyomány azt tartja, hogy a falak ugyanazok, csak a tető más, de a tudományos kutatás kimutatja, hogy Arany János szülőháza leégett és a helyébe épített másik házat szintén elhamvasztotta egy nagy tűzvész, ami elpusztította a fél falut, tehát ez már a harmadik épület. A nép azonban ragaszkodik hozzá, hogy a falak épek, csak a tető uj. Kár is lenne lerombolni a nép hitét. Ha nem fc fedi a valóságot, de szép. Most Szabó Sándor lakik a kis házban, akinek a felesége Kenéz Erzsébet, ennek anyja pedig Arany Zsuzsánna, unokatestvére Arany Jánosnak, Arany- ivadék ül az Arany-portán. Nagyszalontán Arany János, a költő még ma is ÖL. szonyukat. A gazda azt válaszolta, hogy nagyon szereti az asszonyt ét szívesebben lemond életéről, mint Boaziljkáróf— Akkor vedd meg tőlem — indítványozta a szegény férj a gazdag házibarátnak — vedd meg és legyen a tiéd egészen. . t j ; ; — Erről lehet beszélni « válaszolta a szerelmes és áldozatkész Markovics. Megkezdődött az alku. > A vetélytársak több tanú jelenlétében gyorsan megállapodtak. A feltételek nagyon kedvezőek voltak. Mlade- novics 2000 dinárt és Száz kilő búzát kért Bosziljkáért. , | — Ráadásul — mojidotla nagylelkűen a férj — megkapod a három gyereket is, mivel úgyis... i • | A megállapodás létrejött. írásos adásvételi szerződést kötöttek, amelyet szabályszerűen felbélyegeztek. Markovics arra is kötelezte magát, hogy vagyona felét a három gyerekre íratja és felszántana és bevetteti Mladenovics kis földjét. az asszony minderről semmit *e tudott i , Az áldomást a vásár örömére megitták. Ezek után az exférj az asszony és a három gyerek uj gazdájával hazament s bejelentette feleségének, hogy eladta. Az uj tulajdonos kocsira pakolt* a kis nyájat és hazavitte. : , , , i A JÖVŐ HÉTRE ÖSSZEHÍVJÁK A VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉT A KAG. kérvénye beérkezett a városhoz az ideiglenes sportpárlya ügyében Mint a városházáról munkatársunk értesül, a jövő hét valamelyik napjára, közgyűlésre hívják össze a város képviselőtestületének tagjait. A közgyűlés tárgysorozata még ismeretlen, de az már bizonyos, hogy ez a közgyűlés fogja tárgyalni az ideiglenes sportpálya elhelyezésének ügyét. A KAC. kérvénye erre vonatkozólag hétfőn érkezett be a városhoz és ez a, következőkép szól: »A Kiskunhalasi Atlétikai Club kéri, hogy az Országos Testnevelési Tanács intencióinak megfelelőig a város képviselőtestülete járuljon hozzá hogy a,ddig is, mig a város által kijelölt uj sporttelep elkészül, az eddig használt labdairugó pályát, m OTT által kilátásba helyezett segélyből kerítéssel lássa el.« A város még nem foglalkozott a kéréssel és javaslatot még nem készített, munkatársunk úgy értesült, hogy a, város a KAC leiratát pártolólag fogja a közgyűlés1 elé vinni. Az ideiglenes sportpályának a bekerítése körülbelül három ezer pengőbe fog kerülni és' ha a közgyűlés a KAC kérését teljesíti, két évig a. Vásártéren nyer továbbra. iS elhelyezést a stportpálya. TOLL és TINTA Eladta hűtlen feleségét és három gyermekét a vetélytársnak Nagyon egyszerű és fö’eg jövedelmező j módon szabadult meg hűden feleségétől g egy földműves. A példa olyan kitűnő, ! hogy a mai sanyarú gazdasági helyzet- ; ben sok szegény és megcsalt férj fog ehhez a szimpatikus módszerhez folyamodni a komplikált és költséges válóper helyett. A szerbiai Grncsara faluban,, mint a Vreme irja, élt Mladenovics Csedomir szegény földműves Bosziljka nevű csinos, harminckét éves feleségével, akin nem látszott meg, hogy három gyermeket szült. A férj hat évvel ezelőtt észrevette, hogy szive Bosziijkája viszonyt folytat Markovics Dragutin vagyonos gazdával, aki most negyvenhat éves. Csedomir úgy tett, mintha semmit se látna, de nagyon boldogiaanul élt feleségével, mert erősen gyanakodott, hogy a sűrűn érkező gyerekeknek nem ő в papája. A megcsalt férj megunta ezt az életet, at napokban felkereste Markovi- esot és felszólította, hogy szakítson feleségével, mert nem tűrheti tovább vi-