Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-27 / 17. szám

február 27 KISKUNHALftS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal CSONKA FALÁN VIHAROS ÉJFÉLKOR BOSZORKÁNYOK SEREGE TÁNCOL Látogatás Arany János nagy­szalontai várában, ahol a legna­gyobb magyar költő még mindigéi Nagyváradról írja munkatársunk református egyházmegyei tanácsjegy­ző meghivjia. Arany Jánost a nagy- < Amikor az ember a Csonk a torony | vas veretes kapuja elé ér, ömkényfcele- nül is elfogódiik. Akarva-memakarva Arany Jánosra kell gondolnia. Eszé- , be jutnak a legszebb szavú magyar költő csodálatos versei, régen, tanult és elfeledett sorok tolakodnak elő a Toldii trilógiából, a Családi körből, a Nagyidiai cigányokból, ott muzsikál a fülében a Rab gólya fájdalmából, a Tudós macskája derűs humora, a Fiamnak mély hite, a Rozgonyiné lendülete, a Hamis tanú tragikuma. A szív egyszerre megtelik Arany Jánossal és Nagyszalontából, ebből a nagy kálvinista városból nem lát mást, nem akar befogadni mást, mint a költőt. Nem érdeklik uccálk, házak, emberek és rohanások, csak Arany János. És a szem valahogy templomának látja az öreg tornyot, amelyhez ezer titokzatos legenda fű­ződik és amelyet Arany János is megénekelt: Csonka torony nyúlik a felhőbe, Rajta pihen a nap lemenőbe, Rá-rávetí visszanéző fényét, Mintha látnám ősapáim vérét. A Csonkatorony most is szilárdan áll. Három emeletén azonban nem hajdú vitézek kémlelik a látóhatárt, hanem Arany János relikviáit őrzik féltő kegyelettel és szeretettel kálvi­nista magyarok. Nagyszalonta népe, Arany János népe virraszt a költő emlé k füzénél, hogy ki ne aludjék. Áll még a csonka torony A Csonkaforony ma már tulajdon­képen nem is csonka. Hegyescsucsu tetőt húztak vén falára harmincöt évvel ezelőtt, amikor múzeumnak ren­dezték he, Barokkstlu.su vaskaput -s kapott, felette pedig a fáiba mé­ly észt ve ott van Arany János ülő szobra. Stróbl mester tervezte a szob­rot és a portálét, amely szépségével és művésziességével nagyon megfog­ja a nézőt. A kapu fölött és a szo­bor alatt, a közepén Arany János címerei: zárt sisak és kardot tartó kéz. És két nagyon jellegzetes sor Toldi szerelméből: Zárt sisakon s pajzson kézbe’ kivont kardu Nagyfa'usi Arany, szalontai hajdú. Jobboldalon a falon márványt ábla, amely elmondta az Arany-muzeum rövid történetét: Ez úgynevezett csonkatorony, melyet Arany János és Petőfi Sándor megéneketek, Arany László Nagyszil onta Szülötte és országgyűlési képviselője tervezete szerint és hagyomá­nyából ujitiatott meg. Ide he­lyeztettek egyszersmind őrzés végett Arany János emlékei, melyeket a kegyelete fiú Nagy- sza'onta városának ajándéko­zott. 1899. aug. 20-án. Földszintje és három emelete van az ódon toronynak. Telve emléktár­gyakkal. Minden darab a költőre emlékeztet. Arany János szobája Nehéz levegő csapja meg az em­bert a földszinten. A falak vasta­gok, a kis töréseken csak kevés vi­lágosság szűrődik be. Néhány tégla van itt a Csonkatorony falából. Tölt­ete Miklós szobira Strobl AlajoiStól, i munkatársunk Rozvány György festményei, ame­lyek közül a legérdekesebb Arany János nemzetőrt ruhában, amint 1849-ben előőrsi szolgá'latot teljesít Arad alatt. A falról mindenütt ko- szoruszalagok csüngenek alá. Koszo­rúk, amelyek beborították a ravatalt. Az első emelet Arany János szo­bája. Igyekeztek mindent úgy elren­dezni, mint ahogyan az Akadémia épületében volt, amikor a költő még főtitkára volt az Akadémiának. Arany János a dolgozószobájában aludt, azért van itt az ágy a dagadó pár­nákkal és a selyemhuzatu paplan­nal. Amikor egyszer Ráfh Mór a költőnél járt, a régi kopott tintatar­tóra célozva, megjegyezte: — Bizony, ez az egyszerű jószág nem 5l:ik Arany János asztalára. Arany János megszokott szerény­séggel válaszolt: — Egészen jó kalamáris ez, már húsz év óta szolgál engem. Végül Ráfh Mór Aranyné segítsé­gével becsempészte a díszes bronz tintatartót, a régit pedig dr. Csiky Kálmánéknak ajándékoztak. Az író­asztalon a mappa, a papiirvágókés, írótól!, ceruza, olló, pecsétgyűrű!, meg a többi kis holmi úgy maradt, amint az 1882 október 22-én dél­előtt a költő halála napján állott. Csak a tinta tartóból száradt ki a tinta, mint ahogy régen elszáradt már a kéz is, amely a lúd tollat be- temiártotta a kalamárisba. i A szobát hatalmas szőnyeg bo­rítja be. Gyulai Pál ajándéka. Az ágy egyszerű, szinte szegényes bú­tordarab. Olyan furcsa érzés állni egy ilyen megvetett ágy mellett, amelyben ötvenkét esztendővel ez­előtt aludt utoljára élő ember. Ha nem lenne a szobában erős naftatinszag és ha a Csonk a torony vastag fala nem lebetoe barátság­talan hideget, azt hihetné az ember, hogy Arany János csak átment ide a szomszédba Nagy József szalontai jegyző uramhoz egy kis beszélge­tésre. . ; : j / Három név A második emelet Atrany János élete emléktárgyaiban. Százharminc tárgy a katalógus szerint. Mindegyi­ket leírni lehetetlen, mert mindegyik­nek külön története van. Levelek, oki- iratok, könyvek, nemesi címerek', a költő első kézirata (névnapi köszön­tő, amit nyolc éves korában irt), emlékek Arany János diák- és szi- nészkorából, meg amikor házi ta­nító volt és amikor mint Nagyszalon­ta város másod'jegyzőjeként dolgo­zott. A közigazgatásnál eltöltött idő­ből több peres akta és állat-járliat ma­radt meg Arany János sajátkezű írásával. Azután fényképek és fel­jegyzések fiáról és feleségéről Nagy sárgaréz kávéfőző, amit Petőfi Sán­dor személyesen vitt ajándékba ba­rátjának. És egy elsárgult hivatalos írat, amelyből a történelem muzsi­kál: i i »Arany János urnák. Jelen ren­deletnél fogva önt belügy­miniszteri fogalmazóul ezen­nel kinevezem. Debrecen, má­jus 9. 1849. Belügyminiszter Sze­mere Bertalan.« Egy másik levél arról tudósit, hogy Jánosi Ferenc nagykőrösi tanár és körösi iskolához tanárnak. Azután egy csomó drága emlék, amit meg­hitt barátjától, Tompa Mihálytól ka­pott. Milyen különös: három név: Arany, Petőfi, Tompa... Egy -egész korszak. A magyar irodalom fény­kora, Láttam egy kedves, kis írást, a melyből kitűnik a költő rendszere- j íete és takarékossága. 1882 augusztus 11. és szeptember 28. között a, Mar­gitszigeten üdült feleségével és Pi­roskával. A három személy minden apró és nagy kiadását pontosan fei jegyezte, a jegyzeteket átkötötte és a borítékra ezt irta: Pénzt, időt hogyan vertem »1? Arra e kis könyv felel. , Nem mind arany, ami fénylik De Arany, az mindig fénylik A harmadik emelet is csupa Arany­relikvia,. i I A Csonkatorony az Arany János Emlékegyesületé. Ez a testü’et vigyáz a felbecsülhe'etisn értékekre. ; Csak vasárnaponkint van nyitva, de ha idegen kívánja megtekinteni, meg-! mutatják hétköznap is. Emlékköny­vében néhány ezer név, közöttük or­szágos nevek. A könyvben a leg­utolsó ismert név, szegény Barabás Béla, aki amikor 1931 március 23-ikán Szalontán időzött és megnézte a mú­zeumot, ezt irta az emlékkönyvbe: Nem mind arany, ami fénylik De Arany а г mindig fénylik. Strada Joan Arany A régi Arany János uccát nem keresztelték el a román hatóságok. Mostani neve Strada Joan Arany. A 44. számú kis földszintes paraszt­házban született a költő. Az épület is, telek1 is az Arany János Emlék - egyesületé. A mostani kis paraszt­háznak a helyén állott a »bogárhátu kis ház«, amely több Arany-versben szerepel. A népihagyomány azt tart­ja, hogy a falak ugyanazok, csak a tető más, de a tudományos kutatás kimutatja, hogy Arany János szülő­háza leégett és a helyébe épített másik házat szintén elhamvasztotta egy nagy tűzvész, ami elpusztította a fél falut, tehát ez már a harma­dik épület. A nép azonban ragasz­kodik hozzá, hogy a falak épek, csak a tető uj. Kár is lenne lerom­bolni a nép hitét. Ha nem fc fedi a valóságot, de szép. Most Szabó Sándor lakik a kis házban, akinek a felesége Kenéz Erzsébet, ennek anyja pedig Arany Zsuzsánna, uno­katestvére Arany Jánosnak, Arany- ivadék ül az Arany-portán. Nagyszalontán Arany János, a köl­tő még ma is ÖL. szonyukat. A gazda azt válaszolta, hogy nagyon szereti az asszonyt ét szíveseb­ben lemond életéről, mint Boaziljkáróf­— Akkor vedd meg tőlem — indít­ványozta a szegény férj a gazdag há­zibarátnak — vedd meg és legyen a tiéd egészen. . t j ; ; — Erről lehet beszélni « válaszolta a szerelmes és áldozatkész Markovics. Megkezdődött az alku. > A vetélytársak több tanú jelenlété­ben gyorsan megállapodtak. A felté­telek nagyon kedvezőek voltak. Mlade- novics 2000 dinárt és Száz kilő búzát kért Bosziljkáért. , | — Ráadásul — mojidotla nagylelkűen a férj — megkapod a három gyereket is, mivel úgyis... i • | A megállapodás létrejött. írásos adás­vételi szerződést kötöttek, amelyet sza­bályszerűen felbélyegeztek. Markovics arra is kötelezte magát, hogy vagyona felét a három gyerekre íratja és fel­szántana és bevetteti Mladenovics kis földjét. az asszony minderről semmit *e tu­dott i , Az áldomást a vásár örömére megit­ták. Ezek után az exférj az asszony és a három gyerek uj gazdájával hazament s bejelentette feleségének, hogy eladta. Az uj tulajdonos kocsira pakolt* a kis nyájat és hazavitte. : , , , i A JÖVŐ HÉTRE ÖSSZEHÍVJÁK A VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉT A KAG. kérvénye beérkezett a városhoz az ideiglenes sportpárlya ügyében Mint a városházáról munkatársunk értesül, a jövő hét valamelyik nap­jára, közgyűlésre hívják össze a vá­ros képviselőtestületének tagjait. A közgyűlés tárgysorozata még ismeretlen, de az már bizonyos, hogy ez a közgyűlés fogja tárgyalni az ideiglenes sportpálya elhelyezé­sének ügyét. A KAC. kérvénye erre vonatkozó­lag hétfőn érkezett be a városhoz és ez a, következőkép szól: »A Kiskunhalasi Atlétikai Club ké­ri, hogy az Országos Testnevelési Tanács intencióinak megfelelőig a város képviselőtestülete járuljon hoz­zá hogy a,ddig is, mig a város által kijelölt uj sporttelep elkészül, az ed­dig használt labdairugó pályát, m OTT által kilátásba helyezett segély­ből kerítéssel lássa el.« A város még nem foglalkozott a kéréssel és ja­vaslatot még nem készített, munka­társunk úgy értesült, hogy a, város a KAC leiratát pártolólag fogja a közgyűlés1 elé vinni. Az ideiglenes sportpályának a bekerítése körülbe­lül három ezer pengőbe fog kerülni és' ha a közgyűlés a KAC kérését teljesíti, két évig a. Vásártéren nyer továbbra. iS elhelyezést a stportpálya. TOLL és TINTA Eladta hűtlen feleségét és három gyermekét a vetélytársnak Nagyon egyszerű és fö’eg jövedelmező j módon szabadult meg hűden feleségétől g egy földműves. A példa olyan kitűnő, ! hogy a mai sanyarú gazdasági helyzet- ; ben sok szegény és megcsalt férj fog ehhez a szimpatikus módszerhez folya­modni a komplikált és költséges válóper helyett. A szerbiai Grncsara faluban,, mint a Vreme irja, élt Mladenovics Csedomir szegény földműves Bosziljka nevű csi­nos, harminckét éves feleségével, akin nem látszott meg, hogy három gyerme­ket szült. A férj hat évvel ezelőtt ész­revette, hogy szive Bosziijkája viszonyt folytat Markovics Dragutin vagyonos gazdával, aki most negyvenhat éves. Csedomir úgy tett, mintha semmit se látna, de nagyon boldogiaanul élt fele­ségével, mert erősen gyanakodott, hogy a sűrűn érkező gyerekeknek nem ő в papája. A megcsalt férj megunta ezt az éle­tet, at napokban felkereste Markovi- esot és felszólította, hogy szakítson fe­leségével, mert nem tűrheti tovább vi-

Next

/
Thumbnails
Contents