Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-27 / 17. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE •február 27 Borpiac Az elmúlt héten a borpiacon a javulás jelei mutatkoztak. Ha lényeges áremelkedésről nem is Számolhatunk be, mégis a nagyobb bevásárlók véleménye szerint nagyobb tételeket a MaUigand- fokonként kialakult 2—2.1 filléres áron nem igen lehet felvásárolni. A megfelelő borárek kialakulását főiként a pénztelenség akadályozza. Hogy a bor iránti szükséglet állandóan fennál, arra leginkább jellemző az a tény, hogy olyan tételeknél, ahol az eladó hitel- feltételeket tud nyújtani, vagy pedig későbbi átvételi határidőt tud megszabni, ott 10—15 százalékkal magasabb érák érhetők el. Örkényben eladtak 230 hl. 13 fokos bort 2.3 filléres Malligand- fokonkénti árban. A borforgalom az elmúlt heti nagy hidegek miatt mérsékeltebb volt. Az árak változatlanok, a készletek lényegesen fogynak, OkécS- kén a borkészletek fogyóban vannak. Az árak szilárdak, a kereslet állandóan növekedik. Körülbelül még 100 vagon bor vár eladásra. Kínálat alig van. A leggyengébb minőségű borok sem kaphatók 2 filléren alul, 13 fokon felüli borokért 30 fillért adnak. Kerekegyházán kevés üzlet jön létre, mert alig van eladó bormennyiségi Az árak szilárdak. Nagykőrösön a borpiacon az árak tartják magukat; kínálat alig van. Kisebb tételekben 30 filléres átlagár mellett történnek eladások. ÍROD ALMI SZEMLE „Aranytoll“ Regény. Irta: Magyar Imre ESőttern fekszik szép piros puhafedelével, rajta aranyozott betűkkel Magyair Imre nagyon tehetséges, na- . gyón jód megírt kiváló és pompás könyve, lejtejétől végig lebilincselő, maga vall (ragadó olvasmányt nyújtva, de ugyanakkor, telve és zsúfolva mindazokkal a készségekkel, amelyeket (regényírói irásmüvészetnek nevez a kfritika és ismer el a müértő. Ez ». könyv mai regény, írója éleseszü, rátapintó képességű mai iró, mai író és mégis, a jrégi jó békevilág összes készségeivel felruházottan szúrja bele tintáspennáját minden uj, mai ke- levénybe. A magyaír irodalomnak elitkönyve az »Aranytoll«, épenugy, ahogyan ezzel a kitűnő könyvvel maga a szerző is bemasirozott az előkelő és számottevő irómüvészek sorába. Magyar Imre a magyar újságírás büszkesége, az egyik legelőkelőbb pesti napilap munkatársa, eleven, friss, magukkal ragadó riportjai kivételes helyet biztosítottak neki az újságírásban, ez a regénye pedig a magyar remekirás példamutatása. Pillanatra sem kétséges, hogy a kitűnő íregény nemcsak a fővárosi, de a vidéki olvasóközönség számára is a delikát-olvasmányo к közé fog be- sorozódni. Magyar Imire írása azok közé tartozik, amelyeket az ember nemcsak elolvas, nemcsak átlapoz;, de amelyet mindvégig fokozott figyelemmel, ujraébredő szépségrajongással vesz körül. Minden mondatta* minden mégoly aprónyi megjegyzése is a kitűnő Írónak arra mutat, hogy vérbeli író, akinek még sok mondanivalója, sok meglepetése szunnyad a tarsolyában. Magyar Imre »Aranytól l«-a. minden könyvesboltban kapható, szerzőnél a »Magyarság« szerkesztőségében is megrendelhető. Mesterházy Ambrus Hirdessen a Helyi Értesítőben I Az idén Is nagy pangás várható a halasi áp tOiparban A mai napig csak egy jégverem építését jelentették be Az építőiparban a jelek szerint az idén sem lesz különösebb fellendülés, az épitőkedv nem indul meg, ami különösen az építőipari munkásoknak az amúgy is nehéz helyzetét fogja még nehezebbé tennji. Az elmúlt évben is csak kevés építkezés volt Halason, az idén azonban, ahogyan a mérnöki hivatalban is látják, még annyi sem várható, mint az elmúlt évben. Eyre a feltevésre abból indulnak ki, hogy minden évben ilyen tájban, febyuár végén már körülbelüli ki szokott alakulni az építkezések képe annál is inkább, mert mint közismert minden építkezést tavasszal szoktak megkezdeni. í г I i Munkatársunk érdeklődött a város műszaki hivatalában, ahol megtudtuk, hogy az idén Halason még csak egy jégve,rém építésére futott be építési engedélykérés. Megtudtuk azt is, hogy az egyetlen nagyobb építkezés Halason az idén azok közt, amelyek már ismeretesek, csak a Csipkeház lesz. Az elmullt esztendőben is kevés volt az építkezés a város területén. A zárda,építés és a Vásártéren a Schneideá-féle villán kívül kilenc uj lakóház épült és1 89 átalakítási kisebb építési munka volt. A halasi épitőipay n;agy aggodalommal néz a mostani esztendő elé, amely semmiféle javulást sem ígér soirsára nézve. pott. Ez időtájt hatalmasodtak ef a Bogarak. Bogár János és öt fiának be- tyárbandája. Kiskun-Ha’as határában a postakocsi bakjáról ők lőtték le a fegyveres katonát, nem sokkal később Izsák —Kecskemét között rabolták ki gyilkosság árán a postai kordét. 1866. szeptemberében Szőreg—Oroszlámos közt a, síneket felszedvén, a vonatot kisiklat- . ták a betyárok, stb.* I A megmételyezett hatóságok és a megfélemlített nép miatt mindez köny- nyen ment, két-három útonálló képes volt egész kocsisort kirabolni, sőt a bácskai Renkó Kálmán másodmagával fényes nappal kirabolt egy egész községet s csak egy ember kísérelte meg az ellenállást. (Folytatjuk). a .....-T■—--------------г—_в Becsületsértési feljelentést jelentettek be a ref. presbitérium ülésén Terjed az influenza járvány Majsán és a községhez közel fekvő halasi tanyákon Körülbelül egy hete annak, hogy ' Kiskunmajsán is járványszerüen lépett fel az influenza. Azóta egyre ! többen és többen esnek bele ebbe a meglehetősen veszélyes betegségbe. Három-négy napi magas láz után a betegek jobban lesznek, majd gyors gyógyulás következik, aztán a pár napos utó tüsszögést és köhögést követi a teljes felépülés. Néhány esetet leszámítva, a maj- sai influenzás megbetegedések általában súlyosak. Éppen azért a legnagyobb vigyázatra és körültekintésre van szükség, hogy a betegség kom- plikációmentes és kevésbé veszélyes lefolyású legyen. Az influenza átharapódzott a Maj- sához közel fekvő halasi tanyákra is. A HALASI BETYÁRVILÁG A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN 1663-ban a kecskeméti „parasztvármegye“ se birt a betyárokkal - akasztófa, kínzás, „nyereg passzus“ nem térte meg a vakmeré és elszánt zsiványokat i ív. i 1852. julius 27-i bajai vásárkor az országutat Kiskun-Halason át a katonaság biztositotta, mert az e’őző bajai vásárról visszatérő árusok kocsisorát a nagy-sumári pusztán kifosztották. 1852. szeptember 12-én a kőkuti csárdától nem messze fekvő Meszes-tanyát Rózsa Sándor bandája megtámadta, két csendőrt és egy ulánust agyonlőttek a betyárok s a tanyai népből kilenc megsebesült, nem lehetett megállapítani, hogy ez esetből kifoiyólag-e, de 1852/ december 20-án Bánóczki István és Illés István ha’asi lakosokat Szegeden felakasztották. Ugyanezen évben Borda disznóláb Pista halasi betyárt Szabadkán fogták el. A városi tanács 1855-ben megújította azon tiz év előtti határozatát, hogy a házásások miatt a városban minden harminc háztól egy éjjeli őr állíttassák, akik a téli hónapokban este 7 órától reggel 4 óráig őrködni kötetesek. Az ügybuzgó tisztvise’ő házát, ha felgyújtják, a kárt a város közönsége fogja viselni, mert gyújtogatások többször előfordultak ez évben. 1855. végén elhatározta a tanács, hogy mivel a gyanús csavargókat a városból kitiltani nem lehet, a téli hónapokban este 8 órától reggel 6 óráig egy kamrába bezáratnak minden éjjel. 1856. február elején valami nagyobb rablás történt a határban, melynek következtében felirt a tanács a főkapitányhoz, hogy fegyvereket engedélyezzen a tanyákra. Ugyanez év nyarán a kőkuti csárdát, melyben Molnár Lajos volt a bérlő, bezárták, hogy ne legyen ott betyárbuvóhely. 1857. márciusban ismét nagy rablási eset történt a tanyákon. 1858-ban a kiskunhatesi járás területére egy mezei biztos vezetése alatt öt pandúrt állított a kerületi hatóság. Mindamellett 1861-ben Brinkus József felelős csőszt, 1863. május 2-án pedig a postakocsit kisérő katonát a város határában agyonlőtték. Előzőleg, mivel Rózsa Sándor is hurokra került, 1857-ben, a betyárvilág szünőfélben volt. azonban 1861. után a provizórium alatt, amikor újra divatba jött a katonafogdosás, л betyárok ismét e'szaporodtak. Az alkotmányos élet kezdetén Rózsa Sándort, mint politikai foglyot, szabadlábra helyezték, aki csakhamar a rablók élére állott s az osztrák zsandárok helyébe lépett pandúroktól kevesebbet tartván, vakmerő vára kozásokba kezdett. Sok volt az alattomos rabló is, akik nappal rendes lakóhelyükön, családjuk közt, a piacon, vagy a községházán és a templomban voltak, éjjel pedig bekormozott arccal, vagy álarcban mentek rabolni. Ha valamelyiket elfogták, rábeszélés, vagy fenyegetés árán csakhamar kiszabadult. A házak kiásása, magánosok kirablása éjnek idején, utasok kifosztása, egész birkafalkák pásztoros- tól való eltüntetése sűrűn előfordult, sőt a merészebbek a postakocsik és a vasút megtámadásától sem riadtak vissza. Kiskun-Ha’as határában a pásztoroknak még a taliga vontatására sem vo’tt szabad 1862. szeptember 1-től lovat tartani és minden pásztor igazolványt kaA halasi járásbírósághoz, érdekes feljelentés futott he hétfőn délelőtt Tegzes Kájroly gazdasági tanácsos .részéről, aki a feljelentést becsület- sejtés elmén dr. Thuróczy Dezsőmé ellen adta be. A feljelentést B. 3741. szám alatt iktatták a járásbíróságon. A feljelentés előzményeként szombaton a jref. presbitérium .ülésén, Tegzes Kájroly napirend élőit bejelentette, hogy d;r. Thuróczy Dezsőné a ;ref. polgári leányiskola igazgatónője, úgyis' mint a Ref. Nöszövetség elnöknője, személyével kapcsolatban feltűnően dujrva rágalmazó és becsületsértő kijelentéseket tett, egyúttal már akkor bejelentette, hogy emiatt feljelentést fog tenni, egyidejűleg fegyelmi vizsgálatot is kér dr. Thuróczy Dezsőné diem A farm-eszme gyásza A magyar farmositási gcndo'atnak Súlyos vesztesége van. Meghalt Tel mann Károly, a földmive ési minisztérium gyü- mölcstermelési osztályának főnöke. Benne értékes, szívós, meggyőződéses munkaerő száilt a sirba. Gyökerei a magyar talajba nyúltak s elmúlásával egy nemes aktivitás földjét iS; kitépte a halál. Az impozáns részvét, amely utolsó útjára kísérte, mutatta, hogy étó és ható gondolat volt az, amit Tell- mann Károly munkájával képviselt. Gyászbeszédében Barcza Ernő álamfit- kár találóan fejezte ki azt az értéket, amelyet a magyar élet ranglistáján Tel- mann életében elfoglalt. »Gyümölcs- kertté« akarta varázsolni az országot és minden tavasszal — mondta Barcza — millió, meg millió fa virágja, szépsége, illata, később pedig gyümölcse hirdeti, hogy Tellmann nem hiába élt és dolgozott! A ' Maradék és divatáruház ériesiti az i. t. közönséget, hogy férfi, női, fin, leány és gyermek cipőket 6 havi részletfizetésre árusit A hitelt vagyontalanok is igénybe vehetik, ha hitelezés szempontjából megbízhatóak Propaganda (üzletszerző) ügynökök jutalékra felvétetnek.
