Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-16 / 14. szám
fsbroár 16 KISKDNHALHS HELYI EBTES1T0JB 3 oldal TERMELÉS SZEMPONT JÁBÓL KINCSEKET ÉR az évek során át mindig fejlesztették, A TT AT А ш lett Kecskemét híres a gyüuArM AlJx mölcséről és így biztosit ez az okszerű gazdálkodás neki hatalmas jövedelmeit. A fent említett 18 ezer holdas területen Halason negyvenezernél több gyümölcsfát kell még elültetni és akkor ezeknek a gyümölcsfáknak a helyes ápolásával Halas a maga jobb talajával túlszárnyalhatná Kecskémé- tét is. Abba kell hagyni a termelésben a maradiságot, rá kell végre itt is térni a kipróbált gazdálkodási módokra, értse meg végre; mindenki, hogy a halasi homok' kincses- bánya. Itt áll kihasználatlanul a nagy terület, lenézve és lebecsülve, holott jól jövedelmező területté válik azonnal, mihelyt a termeléshez komolyan hozzálátunk. Véleményem szerint Halason a leggazdaságosabb volna a kecskeméti úgynevezett ró- zsabarack termelés és a csereszf nyefák telepítése. Ez a két fa az, amely itt a homokon a leghálásab- ban fizeti meg a vele való foglalkozást. Ha a halasi gazdák a gyümölcstermesztést komolyan fogják venni és ennek előnyeit felismerik, akkor nem lesznek itt többé gazdasopán- kodások, jólét virul azokon a kopár területeken, ahol most még valóban a krumpli sem terepi meg. ■ ; _j Állattenyésztés fokozása, tizennyolcezer holdon gyümölcsösités és a méhészet bevezetése Kánaánná varázsolta a kiskunhalasi homokot Érdekes beszélgetés Paál Dezsővel, Pestvármegye gazdasági felügyelőjével Az elhanyagolt Alföld gazdasági felsegitése az utóbbi esztendőkben mindjobban kezd elsőrangú problémává rukkolni, nemcsak a Kecskeméti Duna,—Tiszaközi Kamara, de az országos gazdasági kamarák is sürgősen megoldandó kérdésnek tartják az Alföld felsegitését, amely kétségtelenül nagyon el van hanyagolva és amelynek az érdekében jóformán semmi gondoskodás nem történt sem a régmuAban és épenugy nem a közelmúltban. Ez a súlyos helyzet J azután meg is mutatta a maga kö- ! vetaezményeit, mert az ország meg- csonkítása következtében épen azok j a területek maradtak mostoha áda- í pótban, amelyek a trianoni Magyar- 1 ország éléskamrájának számítanak és ameiyek nélkül az önellátás szinte lehetetlennek mondható. Ezt a helyzetet felismerték kétségtelenül a trianoni »békekötés« után hatalomra jutott kormányom is, de eddig semmi o.yan komoiy szándék nem nyilatkozód meg, amely az Alföldet radikálisan ki tudta volna vezetni abból a kátyúból, amelybe önhibáján kívül jutott. Az Alföld szomorú helyzetét talán éppen a kiskunhalasi határ érzi a legjobban, itt volt a termelés igazán magára hagyatva, kiépítetlen utakkal küzdött meg a mezőgazdaság hosszú Keserves évt.zedezen keresztül, termelése is a mai modern gazdálkodáshoz viszonyítva, primitív vöd. Most azután ezen akarnak komolyan segíteni illetékes Körók, erre vau az, hogy Kiskunhalas határában közel 19 ezer holdat erdősítenek a legsürgősebben és ezt a cselt; szolgálja az a széles programra, hogy ezt a 112 ezer holdat meghaladó határt mindenképen modernizálni akarják, ki akarják bányászni azokat a kincseket, amelyeknek lehetőségeit a halasi homok magában tartogatja, azokat a felbecsülhetetlen értékeket, amelyeknek okszerű és célszerű Jelfa ányászásával a földet művelő birtokosok is jóléthez juthatnak és a gazdaságukat úgy alakíthatják át, hogy abból mentői nagyobb jövedelmet szerezzenek. Erről a programmról) ezekről a célkitűzésekről munkatársunk érdekes beszéJgetést folytatott Paái Dezsővel Pest vármegye gazdasági felügyelőjével, aki a következőkben vázolta a halasi homok; termelésének legfontosabb és legsürgősebb problé- máit; i i i i i i — A halasi termelés alapjában el van hibázva. A talajviszonyokat tekintve állíthatom, hogy Halason a homok — kevés területtől eltekintve — még rozs terme,ésre sem alkalmas. Általában a kalászosok termesztése itt Halason nem gazdaságos),! nem célszerű és nagyon elhibázott termelési ág. Kísérletezni lehet a kalászosok termelésével, de ez mindig, sőt örökké kísérlet fog maradni, szerintem az a gazda, aki a kalászosokat termeli a halasi homokon, saját maga ellensége. A következőkben megpróbálom vázolni, hogyan lehet Halason paradicsomot; varázsolni, mert hiszem és meg var gyök győződve arról, hogy a sokszor lenézett halasi homokban kincsek rejlenek, cgak tó kell aknázni e-zokat- , , . . ._i JJ i_l_. szeitujta bucka, de ha betelepítést nyer, akkor olyap drágakinccsé válik, amelynek hasznából Halas jóléte szintén biztosítva van. Sokszor hivatkoznak Kecskemét példájára, a(rra, hogy Kecskemét milyen hatalmasan feliepdült gyümölcs- termesztés tepén, de közben elfeledkeznek arról, hogy a halasi homok gyümölcs szempontjából még a kecskeméti homoknál is jobb. Ami Kecskemét nagy hírét a gyümölcstermesztés terén meghozta, az nem más, mint az ottani gazdák kitartó elhatározása a gyümölcstermesztés terén és az, hogy щ gazdák ott felismerték hamarosan az egyfajta, gyümölcstermesztés nagy hasznát és felbecsülhetetlen előnyeit. Ezt azután A bonka-malac tenyésztése Halas harmadik legfontosabb feladata Nagyon fontos, az előbbieknél nem kevésbbé fontos feladat a halasi gazdálkodás terén a sonka malac tenyésztése, az úgynevezett yorkshirei sertéstenyésztés. Láttuk az idei télen is, hogy a sertéshizlalás mennyire, problematikussá vált, sok gazda nem tudta értékesíteni hizojt sertéseit és így azután természetesen ráfizetett a disznóhizlalásra. Ennek is van egy fontos orvossága. A gazdák térje- пек át a yorkshirei sertéstenyésztésre, ezt általában úgy hívják, hogy sonkamalacok tartására. Ezek a malacok nem kerülnek többe, élelmezésük sem nehézkesebb és az ilyen malac mindig tatái piacra, igen sokszor nagyon kiadós jó piacra. Ezek a sonkamalacok nem maradhatnak eladatlanul, mindig akad vevőjük és az áruk is mindig olyan lesz, hogy a gazdának nincs oka a panaszra, ha ezeket tenyészti, Nem nagy dolog az egész, általában olyan egyszerű az okszerű gazdálkodás — és ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni — olyan egyszerű és kevésből álló, hogy a termelő gazdák részéről saját érdekükben csak egy kis jóakaratról van szó, hogy magukon és helyzetükön segítsenek. A sonkamalac tenyésztése szintén olyan fontos probléma, hogy egyetlen gazdának sem szabad figyelmen kívül hagyni ezt és a benn© rejlő nagy haszon lehetőségejt, j j V j L. i I ,J A cöemegeszőlőnek nagy jövője van tu. auauenyébzieö, a te): tlaiaa jövőjének megteremtője A halasi határban folyó egyébként igen szorga.mas gazaajuodámaK az az alapvető hibája, hogy erősen el vau hanyagolva az állat,enyésztés, amely pedig egyike a legjobban jö- j veaelmező mezőgazdasági ágaknak. Az áLatienyésztes alati én elsősorban a szarvasmarha tenyész,ést ér- I tem, amely tejben és a különféle tejtermékek előállításában horribilis hozamot biztosítana a gazdádnak. Hamson legalább 50—60 tenyészbikára volna szüKség, hogy ezek az ap a,á Ja tok azután biztosíthassák az áuat.enyésztés zavartalanságát, áe ugyanakkor a fajtehenek eiszaporo- dását is. Ez a szarvasmarha tenyésztés amedelt, hogy tejben nagy jövedelmet biztosit a gardának, a silány homokoKon a zavartalan istál- lótiágyázást, is elősegítené, tehát egyszerre két fontos Oldaliról lesz támogatója a. mezőgazdasági termelés nagy fellendülésének. Egyelőre négy he.yen állítanak fel halason ilyen apd,áiiatis lábét, a megieieiö pásztor- szeméiyzetiel, de a Közeljövőjén ezt állandóan fokozni kell Nem mondok nagyot akkor, amikor á.Hom, hogy a tej termelés alkalmas lesz arra, hogy Ha,as nevét az egész országban ismertté tegye, mint olyant, amely a termelés terén példát muiatóan jár elől. Itt felmerülhet joggal az a kérdés, hogy ezt a nagyarányú állattenyésztést milyen takarmánnyal lássák el, amikor Halason legeid, köztudomás szerint, alig van. De erre az ellenvetésre is lehet egészen könnyen válaszolni. A kalászosok helyett tessék áttérni a takarmány termesztésre és azonnal kitűnő áilaitakarmányt nyerünk, pláne akkor, ha az előbb említett módon való trágyázást hajtjuk végre. Ismétlem, hogy az ái'lajtenyésztés egyik legfontosabb problémája a halasi termelés jövőjének, reális tervek ezek, semmi akadá.yuk nincsen és a gazda, jólétét a legalaposabban biztosítják. Csak egy kis agarat kell hozzá és ezek a kérdések jrnnd megvalósítást nyernek, , , , vcne/xr tvümüítöíai keil tiaiabon elültetni A szőlőtermelés tekintetében is komoly mondanivalóim vannak. Ennél a kérdésnél lehetnek elen ve lések és lehetnek különbözők és eltérőek a vélemények, aminthogy eltérők is, de szerintem a gazdáknak igenis törekedni kellene arra, hogy csemegeszőlőt termeljenek. A csemegeszőlőnek jobb ára van, mint a borszől- lönek, a bortermelés pedig kisebb gazda számára nem kifizetődő, nem tehet tudni, hogy a borárak emelkedése milyen fokban történik, azt sem, hogy a borkivitel mikor lesz olyan fokú, hogy a borszőlő termesztése gazdaságossá válhatna. Viszont a csemegeszőlő, mint olyan, minden helyzetben értékesíthető. Az én véleményem az, hogy a gazdák jól teszik, ha a csemegeszőlőt kuí- tiváiják és csemegeszőlő termesztést végeznek, ez is a fokozott jövedelemhez segíti őket. Ezt teszi Kecskemét vidéke is ás kitünően rentáJÜvS gazdálkodásként vált be ott is. Ez a gazdálkodási módszer Halason is csak sikert eredményezhet. Sikere most és sikere a jövőben i& ; Erdóöitéö éá gyümölcsösités után Halas negyedik Kánaánja a méhészet És ha már itt taytunk — folytatta Paái Dezső gazdasági felügyelő, térjünk rá a negyedik nagy gazdálkodási lehetőségre, a méhészetre is. A méhészet Hala,son és halárában el van hanyagolva, amit a mai helyzetben meg is tudok bizonyos fokig érteni, megértem, mert Haladon nincs kiadós méhlegelö, apii pedig nagyon fontos a, méhészkedésnél. De itt van a közeljövőben az erdősítés, mint mondottuk, következni keit a nagyobbszabásu gyümolcs- telepitésnek, a takarmánytermesztésnek, ez pedig mind Oiyan, a,mely virágot, mézeiő nyövényzeiet teremt, tehát a méhészkedés itt Hajason igen iontos tennivalóként lép előtérbe.. Tudva.fi vő, hogy a méhészkedés munkája a, legkönnyebb, tulajdonképpen csak pepecselő, szórakoztató munka, a belőle származó jövedelem pedig akkora, amilyennel ta- ' Ián egyetlen gazdálkodási ág sem tudja felvenni a versenyt. Fontos dolog tehát a méhészet is és a, halasi gazdáknak szintén olyan jövedelmet ígérő valami, amelyrőt megfeledkezni egyetlen gazdaságban sem volna szabad. A méz ára mindig magas, viszonylag a többi termeli- vénnyel szemben, a befektetett munka a méhészettel alig jöhet számitás- ! ba, ez maga a legsúlyosabb érv J amellett, hogy a halasi gazdák , is \ méhészkedjenek. íme ez a halasi termelés negyedik kínálkozó Kánaánja, csalc meg keU ragadni. Az elmondó bakból is látszik, fejezte be Paá. Dezső gazdasági .félügye.. van Halason, ha ugyan erűvel is 1 nem több, sok itt az olyag terü- 1 let, amit itt járásnak, buckának ne. vezneK és ^ a terület nagyon alkalmas volna gyümölcstermesztésre, szinte ez a homok, mintha csak , arra való iß volna. Most járás, most A halapi termelés másik igen fon- ; tos adottsága a gyümölcsös!, tes kérdésé. Ezt sürgősen meg keli oldani, | mert szerves részét alkotja a halasi gazdálkodás modernné tételének és a joveae-em lottózásának. A gyümölcs szamara 18 ezer hold tóráiét
